Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-28 / 98. szám

www.ujszo.com | 2018. április 28. RIPORT 19 Igény lenne magyar gyerekekre Zoboralján Az Alsóbodoki V állalkozói Magán­szakközépiskola igazgatója, Hajt­­man Béla viszont üdvözli a kezde­ményezést. „Lehet, hogy amit mi nem tudtunk megtenni, azt egy kí­vülálló megteszi. Végre egy olyan lépés, ami az egységesítéshez ve­zet. Én látok ebben lehetőséget, és nagyra becsülöm, hogy valaki be­levágott.” Kérdésünkre, mivel győzte meg Szabó Zoltán, azt mondja, mindenhez hajlandó oda­állni, ami a megmentésüket jelen­tené. Már ha lesz mit megmenteni, mert a középiskola most 37 diákkal működik, ebből 14 negyedikes, és az oktatásügyi adatközpont Pro­­forient programja szerint az április 20-i zárásig az első körben egy, a másodikban két diák jelentkezett hozzájuk. A szülőkön múlik A botrányba fulladt nyílt nap óta a sajtó és más iskolák képviselői is csak az önkormányzat írásos enge­délyével léphetnek a pogrányi ma­gyar iskola területére. Ebben állapo­dott meg a helyi polgármesterrel Szabó Zoltán, aki maga is örülhet, hogy beengedik. Az ígéretekből egyelőre annyi teljesült, hogy meg­érkezett egy szállítmány ütött-kopott iskolabútor. Az április 20-i nyílt na­pon csak két szülő és két pedagógus vett részt, a 21-éré, a budapesti ál­latkertbe meghirdetett kirándulásra nem volt jelentkező, és hivatalosan a magyar alapiskolába és az új óvo­dába sem írattak be senkit. A Talentum iskola sorsa innen kezdve a szülőkön múlik. Nekik kell eldönteniük, hisznek-e az ígéretek­nek, bíznak-e abban, hogy a szlo­vák gyerekek és az ingyenkoszt fogják megmenteni a zoboraljai magyar oktatást, vagy lesz annyi eszük, hogy belássák, ez csak az itt élő magyarokon múlik. Messziről jött ember azt mond, amit akar, és amit nem szégyell - nyilván ezért is nem vállalták fel a projektet nyil­vánosan a helyi iskolaszervezők - de ez nem jelenti azt, hogy mindent el is kell hinni neki. Szabó Zoltán­nak vannak tapasztalatai, olyannyi­ra, hogy 2010-ben olyan fiktív tan­folyamokat is el tudott számolni közel hárommillió forint értékben az Apáczai Közalapítvány felé, amelyek meg sem valósultak. Igaz, az alapítványnál ezt nem vették zo­kon, az Új Szónak azt nyilatkozták, hogy papíron minden rendben van. Nem kizárt, hogy a Talentum iskola diákjai is csak papíron fognak lé­tezni valamelyik magyarországi alapnál, ahol a pénzt osztják, mi­közben a működő iskoláknak, óvo­dáknak ugyanazokból a forrásokból semmi nem jut. És az egészben ez a legszomorúbb. Szabó: A bizonytalanokat akaijuk meggyőzni VRABEC MÁRIA Új magyar magániskolát indítana szeptembertől Zoboralján a komáromi Szabó Zoltán. Azt ígéri, olyan feltételeket biztosít, amelyek nemcsak a tétovázó magyarokat, hanem a szlovákokat is odavonzzák. Miért gondolja, hogy ebbe a ré­gióba, ahol a létező magyar isko­lák is veszélyben vannak, még egy iskola kell? A pogrányi önkormányzat tájé­koztatott arról, hogy ha júniusban elmegy a hét kilencedikes, szeptem­bertől csak tizennégy gyermek ma­rad, és így már nem tudják fenntar- i tani az intézményt. Csak két lehető- | ségük volt: vagy kérik az oktatási j minisztériumot, hogy törölje a rend­szerből az iskolát, vagy megkérnek egy civil szervezetet, hogy próbálja meg működtetni. így került a képhe a Talentum nonprofit szervezet. A pogrányi önkormányzat át­ruházta a Talentumra az iskola működtetésének jogát. A szerző­dést már aláírták? Még nem. Az épület bérleti díjáról és a fenntartási költségekről született megállapodás? Fizetünk majd bérleti díjat, és az épület fenntartási költségeit mi fog­juk állni, a pontos összegekről még tárgyalunk. Kire számítanak? Zoboralján annyira kevés a magyar gyerek, hogy csak a létező iskoláktól tud­nak elvenni diákokat. Nem ez a célunk. Alsóbodokon van huszonhét óvodáskorú magyar gyermek, és az ottani magyar alsó tagozaton ketten tanulnak. A ma- j gyár gyerekek nagy része a helyi ; szlovák iskolába megy, vagy Nyit­­rára hordják a szülei. Őket akarjuk i megnyerni. Mindenhol osztottak szórólapot, tehát számítanak azokra a magyar gyerekekre is, akik Nagycéténybe vagy Gímesre mennének. Tizenhét faluban tájékoztattuk a j lakosságot Csiffártól Nagykérig. Olyan szlovák településeken is, mint Nagyiapás vagy Kiscétény, ahol új lakónegyedek épülnek. Első, ötödik és hatodik évfo­lyamba hirdettek felvételt. Azért, mert pont ezek az osztályok üre­sek a pogrányi iskolában? Abból indultunk ki, hogy elsőbe jöhetnek az óvoda befejezése után, ötödikbe bármelyik kisiskolából, akár szlovákból is, hatodikba pedig azok, akik nyolcosztályos gimnázi­umba szeretnének menni ötödik után, mert a jövőben középiskolá­ban is gondolkodunk. Az Alsóbodoki Vállalkozói Magán-szakközépiskola jönne ide? Ilyenről nem tudok. Nem is számolnak ezzel? Amivel most számolok, az az, hogy szeretnénk itt óvodát is nyitni. Hol? Az iskolaépület alsó traktusában. A közegészségügyi hivatal már be­leegyezett, ezért ezt is meghirdettük Pogrányban és a közeli falvakban. Tíz gyerekkel indulnák, egyelőre ennyinek tudunk helyet biztosítani. Biztos ez? Mert egyelőre a Cse­­madoknak van érvényes bérleti szerződése a helyiségre. Tárgyalunk velük, és bízom a megegyezésben. Az iskolában a pogrányi tantes­tülettel számolnak? Az alap a pogrányi tantestület, de a jelentkező diákok számától függő­en valószínűleg szükség lesz új ta­nárokra is. A szórólapok szerint nem lesz tandíj, sem kosztdíj, az iskoláso­kat ingyenbuszok hozzák-viszik, tabletet kapnak, lesz nyelvokta­tás, művészeti alapiskola, kirán­dulások, táborok. Miből fogják ezt fianszírozni? A Bethlen Gábor Alaptól kapnak támogatást? Magyarországról egyetlen forint támogatást sem kaptunk, most sincs folyamatban semmiféle pályáza­tunk, de nem mondom, hogy a jö­vőben sem lesz. Az elmúlt hét év­Szabó Zoltán ben Atlantis néven szórakoztató- és foglalkoztató-központokat létesí­tettem, valamint pedagógiai eszkö­zöket fejlesztettem. Az ebből szár­mazó bevételeimet fogom a zobor­aljai magyar oktatásba fektetni, mert hiszek abban, hogy ez jó és nemes ügy-Biztosan készített költségvetést. Hogyan látja, honnan kezdve éri meg ez a vállalkozás? Mi nemcsak iskolát akarunk itt létrehozni, hanem egy élethosszig tartó regionális művelődési és sza­badidőközpontot, amelynek folk­lóregyüttese, tánccsoportja, színját­szó csoportja, zenekara, énekkara lesz. Szeretnénk bevonni mindazo­kat a fiatalokat, akik magyarok, fél­magyarok vagy magyar származá­súak, vagyis van valamilyen kötő­désük a magyar kultúrához, és erre normatív támogatás jár az államtól. Az iskola egész napos lesz, hogy a gyereket ne kelljen nyelviskolába, művészeti alapiskolába vinni a szü­lőnek, hanem itt abszolváljon min­dent. Mégis ön mennyit szán minder­re a saját pénzéből? Adományokra is számítunk. Né­metországból bútorokat kapunk, és saját élelmiszerbankunk is lesz. Az alapanyagokból a helyi szlovák is­kola konyháján fognak főzni ne­künk. A lisztérzékeny, laktózérzékeny (Somogyi Tibor felvétele) vagy cukorbeteg gyerekek speci­ális kosztját is? Igen. Amíg nincs saját iskola­­konyhánk, így fogjuk a kosztot be­biztosítani. Vannak, vagy lesznek saját is­kolabuszaik, amelyekkel a gyere­keket szállítanák? Nincsenek, és nem is fogunk ven­ni, bérelni fogunk buszokat. Ismeri ön ezt a régiót, tudja, hogy mennyire asszimilálódott? Hogy már a magyar származású szülők többsége is szlovák iskolába járt és szlováknak vallja magát? Nyitrára jártam a pedagógiai fő­iskolára, aktív részese voltam az it­teni kulturális életnek, és bízom ab­ban, hogy fellendíthető. Egy falu egy ekkora iskolát nem tud eltartani, itt mindenképp arra van szükség, hogy összekapcsoljuk az értékláncokat: óvoda, iskola, ki tudja, majd később középiskola is. Óvodát nemcsak itt szeretnénk, hanem Nyitrán is. Kinek? Nyitónak ezerhatszáz magyar la­kosa van. Többségük hetven éven felüli. Igen, de vannak köztük egyete­misták, tanárok, most indul a Jaguar autógyár, sokan költöznek ide al­bérletekbe. Egy kis óvodát Nyitó biztosan elbír, és ha már lesz a kör­nyéken két-három magyar óvoda, ezekre épülhet a magyar iskola. De ugye tudja, hogy a többi ma­gyar iskola számára ez konkuren­ciát jelent? Beszéltem a cétényi, a gímesi és a koloni iskola vezetőivel, és felaján­lottam az együttműködést a sza­badidős programok terén. Nem tő­lük akarok gyereket elvenni, azokat a bizonytalanokat akarom meg­nyerni, akik egyébként nem men­nének magyar iskolába. Zsérén nincs magyar iskola, Bodokon és Gímesen két-két gyerek van az alsó tagozaton és magától ez nem lesz jobb. Épp ezért, ha csak egy gyerek is elmegy, az az adott faluban a ma­gyar iskola végét jelentheti. Mi teljesen új pedagógiai progra­mot hirdettünk meg. Ez szolgáltató iskola lesz, amely megkönnyíti a szülők dolgát. Nem lesz házi feladat sem, hogy a vegyes házasságokban ne az szóljon a magyar iskola ellen, hogy nem lesz kinek tanulni a gye­rekkel. Létezik valamilyen létszámha­tár, amelyen alul el sem indítják a magániskolát? Fokozatosan fogunk építkezni. Pogrányban marad tizennégy gye­rek, és bízunk abban, hogy elsőbe, ötödikbe és hatodikba is jönnek. Azt sem zárjuk ki, hogy máshonnan is átjelentkeznek hozzánk, akár szlo­vák iskolákból is. Szeptemberben mindenképp kezdünk. Hány gyerek jelentkezett mos­tanáig? Április 23-ig előzetesen tizenegy gyermek behatását jelezték az óvo­dába és tizenkilenc tanulóét az alap­iskolába. Együttműködik bárkivel, aki eddig tevékeny volt Zoboralján a magyar oktatásügyben? Paulisz Boldizsárral, Ladányi Lajossal, Zilizi Zoltánnal? Mindenkivel szeretnék együtt­működni, aki szimpatizál ezzel az elképzeléssel. Az iskolaigazgatók részéről ta­pasztalt szimpátiát? Van bennük félelem, de ez alap­talan. Nem hiszem, hogy itt két­­három gyereken kellene civódni.

Next

/
Thumbnails
Contents