Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-05 / 78. szám
www.ujszo.com I 2018. április 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mi fán terem a spagetti? A dél-svájci kanton spagettiszurétét kb. 8 millió brit nézte meg SÁNTA SZILÁRD 7 prilis elseje világszerte a A bolondozás napja - a rászedett személy az április bolondja; több országban is a bolondját járatják vele, felültetik, lóvá teszik, csőbe húzzák, palira veszik. Az áprilisi bolondozás eredete kultúránként eltérő. Az a tény, hogy nagyon sok kultúrában élő hagyomány a beugratás, az átejtés április elsején, azt igazolja, hogy ez nagyon emberi dolog. Olyan elvetemültek is élnek köztünk, akik egész évben kultiválják e nemes hagyományt. A híroldalakat április elsején a szokásosnál gyanakvóbban nyitjuk meg, mivel a szerkesztők nem húsvéti tojást, hanem álhíreket helyeznek el az oldalon. A médiatörténet egyik legütősebb áprilisi tréfáját a leghitelesebb hírcsatorna, a BBC eszelte ki. Pont azért szólt nagyot, mert a komoly britek nem feltételezték szeretett, mértékadó hírcsatornájukról, hogy megvezeti a nézőket. A televíziózás fekete-fehér korszakában, 1957. április elsején a BBC Panorama című műsorában a dél-svájci spagettiszüret képeivel tudósítottak arról, hogy vége az egyik legenyhébb télnek, és eltűnt a spagettizsizsik, a családi spagettifa gazdag spagettitermése biztató. A faágakról lógó spagettik bizarr látványa nem ébresztett gyanút a britek többségében, mivel a tésztafélék akkor még nem teijedtek el a szigetországban, kevés lábasban forraltak vizet spagettinek. A tréfát Charles de Jaeger, a Panorama operatőre eszelte ki, akinek gyerekkorában a tanára szokta volt mondani az osztálynak, hogy olyannyira hülyék, ha valaki azt állítaná nekik, hogy a spagetti fán terem, ők azt is elhinnék. A riportot a komoly, elismert Richard Dimbleby hangja tette hitelesebbé, aki lelkesen támogatta az áprilisi tréfa ötletét. A legenda szerint a BBC igazgatóját, Sir lan Jacobot is sikerült összezavarni, könyvekben ellenőrizte a spagetti eredetét. Minden idők egyik legjobb áprilisi elsejei hoaxa ma is megtekinthető a legnépszerűbb videómegosztó oldalon. A dél-svájci kanton spagettiszüretét körülbelül nyolcmillió brit tekintette meg. A műsor után több száz néző telefonált a BBC-be: tudni akarták, hol szerezhetnének be spagettifát, és milyen törődést igényel a fa. A BBC még ekkor sem árulta el, hogy csőbe húzta a nézőit, a legnagyobb komolysággal válaszolták: , jfelyezze a spagettitésztát a paradicsomszósz-konzervbe, és remélje a legjobbakat!” Arról már sajnos nem készült riport, hány brit konyhában lesték, hogy kihajtson a paradicsomszószból a spagettifa. Fiúk, ha csatlakoztok hozzám, vasárnap megnyerjük a választásokat! (Lubomír Kotrha karikatúrája) Orbánt Milosevicshez hasonlították Robert Austin szerint Orbán Viktor feltalálta a magyar stílusú autokráciát, bár Magyarország jelenleg még demokrácia, és április 8-án elvileg szabad választások lesznek. Orbán Viktor március 15-i beszéde nagyban hasonlított Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök 1989- ben Koszovóban elmondott szónoklatára - véli Magyarországról szóló írásában Robert Austin egyetemi docens, a Torontói Egyetem külügyi iskolájának európai, orosz és eurázsiai tanulmányokkal foglalkozó központjának munkatársa. A szerző valószínűleg Milosevics 1989-es rigómezei beszédére gondolt, amelyet egyesek úgy emlegetnek, mint az első szikrát, ami végül a balkáni háborúhoz vezetett. Az egykori szerb elnök a rigómezei csata 600. évfordulóján arról beszélt, hogy csaták várnak a jövőben a szerbekre, és akár fegyveres összetűzések sem kizártak. Austin aggasztónak nevezte a primitív hadjáratot, amit Soros György ellen folytat a magyar kormány. Eddig három, igen költséges kampány volt az üzletember és állítólagos globális hálózata ellen. A mostani választási kampányban a kormány egyik állítása az, hogy Soros György és szövetségesei tervet eszeltek ki Magyarország és Európa menekültekkel való elárasztásához. A jó hír az, hogy Magyarország még mindig demokrácia, igaz, kissé meggyengült. Elvileg szabad választások lesznek április 8-án, és Orbán nem Putyin. A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz valószínűleg tovább kormányozhat, köszönhetően a gyenge és széttagolt ellenzéknek, valamint az átalakított választási rendszernek, amely a nagy pártoknak kedvez. Orbán Viktor bezárta a kaput a nyugati stílusú liberalizmus előtt, létrehozta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, a hagyományos családi értékek és a kereszténység mellett tett hitet, valamint olyan légkört teremtett, amelyben ellenük van az, aki nincs velük. A Fidesz szédületes sebességgel alakította át Magyarországot, és ezek között voltak pozitívumok is: stabilizálták a gazdaságot, új befektetőket hívtak az országba, csökkent a munkanélküliség. Az ellenzék szerint azonban csak a kormányközeli cégeknek futott a szekere, méghozzá az uniós pénzeknek köszönhetően. Kétharmados többségének köszönhetően a Fidesz ellenzék nélkül kormányozott az elmúlt nyolc évben. Orbán Viktor a 2014-től kezdődő ciklusban fordult a migránsok/menekültek ellen, kerítést húzatott fel az ország déli határán, és beintett Brüsszelnek. A magyar miniszterelnök állítása szerint az ország a feledés homályába merül, ha most vasárnap nem kapnak újra bizalmat. Ha viszont kormányon maradhatnak, csodás folytatást ígérnek. És erre lehet, hogy nehéz lesz nemet mondani - állapítja meg a szerző. (hvg.hu) Közszolgálat, sajtószabadság, kampány LAJOS P. JÁNOS M egdöbbentő mélységbe süllyedt az úgynevezett közszolgálati újságírás Magyarországon. Olyan mélyre, hogy azt már a fideszes Alkotmánybíróság is kénytelen észrevenni. Ezt mutatja az a tegnapi döntés, amelyben a testület elutasítj a az M1 televízió panaszát, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése ellen tett. Az NVB a Ma reggel című műsor miatt marasztalta el az M1 -et, mi vei abban a választási kampányban - február 28. és március 13. között - csak fideszes politikusokat hívtak meg. Annak ellenére sem hívtak meg ellenzékieket a műsorba, hogy ott többször is negatív színben tüntették fel őket. Tehát sem magyarázatra, sem védekezésre nem adtak lehetőséget nekik. Még érdekesebb az M1 indoklása, amelyben az NVB döntését megfellebbezte: a sajtószabadságra hivatkozik, azt állítva, hogy nekik nem kötelességük minden véleményt bemutatni. „Nem várható el a médiaszolgáltatótól, hogy egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderítsen, nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen” - írta a közmédia a fellebbezésében. Valamennyi álláspontot tényleg nem kötelességük felderíteni, de hogy egyetlen ellenzéki képviselőt sem sikerül behívni a műsorba a vizsgált kéthetes időszakban, az már kicsit furcsa. Semmivel sem jobb azonban a helyzet a Fidesz-közeli oligarchák kezébe került többi sajtótermékben sem. Az Andy Vájná kormánybiztos kezében levő TV2 reggeli műsora sem obj ektívebb az M1 -nél, reggeli műsora, a Mokka is 6 millió forintos bírságot kapott. Ott egy hónapot vizsgáltak, február 19. és március 20. között nem sikerült egyetlen ellenzéki képviselőt sem behívni. Pontosabban kettőt: a gyakorlatilag 0 százalékos pártot irányító Fodor Gábort, illetve már a Jobbikból is kilógó szélsőséges EP-képviselő Morvái Krisztinát. Miután a Fidesz strómanok segítségével tönkretette a Népszabadságot, megvette a TV2-t, a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához csatolta a regionális lapokat és honlapokat, Magyarországon gyakorlatilag néhány független szerkesztőségbe szorult vissza az objektív újságírás. Ilyen helyzetben valóban nincs könnyű dolga az ellenzéknek. De nem teljesen ideális a helyzet nálunk sem. Ugyan a sajtó nagy része független és jobbára ellenzéki, viszont a közmédia vezetése már itt is kezd érdekes irányba fordulni a tavaly megválasztott vezérigazgató, Jaroslav Rezník irányítása alatt. Az #ALLFORJAN kitűzők betiltása, legalábbis „ajánlott mellőzése” után a szerkesztők kénytelenek voltak nyílt levélben tiltakozni a közmédiában uralkodó viszonyok miatt. De még mindig sokkal jobb a helyzet, mint Magyarországon, ahol a közmédia amiatt tiltakozik, hogy ellenzéki politikust is meg kellene szólaltatnia. Az utóbbi öt évben megduplázódott Németországban a legelterjedtebb szélsőséges iszlám vallási irányzat, a szalafízmus híveinek száma - írta a Der Tagesspiegel című német lap biztonsági forrásokra hivatkozva. A beszámoló szerint a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok helyzetjelentései alapján az idei első negyedév végén 11 ezer szalafista volt az országban, ami új történelmi csúcs és a kétszerese a 2013-ban regisztrált 5500-nak. Azonban a növekedés üteme lassult, és a szalafisták egyik legfontosabb központjaként számon tartott Észak-Rajna-Vesztfáliában megállt, a tartományban 2017 végén és három hónappal később is 3000 szalafistát regisztráltak. A szalafízmus a világi államot elutasító és az iszlám jogrend, a saría alapján álló vallási mozgalom. Képviselői vagy társadalmipolitikai eszközökkel igyekeznek elérni céljukat, a saríára alapozott állam felépítését, vagy pedig erőszakkal, terrorral. A belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalok szerint az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti az iszlamista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Szakértőik tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihádista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott. A Der Tagesspiegel beszámolója szerint a szalafisták eloszlása igen egyenlőtlen az országban, a keleti tartományokban, a volt NDK területén igen ritkán fordulnak elő, így például Brandenburgban 100 ilyen embert tartanak nyilván. Növekedés leginkább a kisebb tartományokban, például Hamburgban tapasztalható. Az ország északi részén fekvő kikötővárosban a szalafisták száma a tavalyi 730-ról 798-ra emelkedett. A csoport nagyjából felét, 434 embert sorolnak dzsihádisták, vagyis a vallási elvek érvényesítéséért erőszakra is hajlandó szalafisták közé. A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4,5 millió muzulmán él, többségük török. (MTI) TALLÓZÓ Szélsőséges iszlamisták Németországban
