Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-26 / 96. szám
Németország egymilliárd eurót ajánlott fel a donorkonferencián Egy kézfogás fotózás közben. Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyek összehangolásáért felelős irodájának vezetője (balra) a japán diplomácia vezetőjével, Kono Taróval. Középen Heiko Maas német külügyminiszter. (sita/ap) 8 I RÖVIDEN Szociáldemokrata győzelem Nuuk. A kormányzó szociáldemokraták nyerték a parlamenti választást Grönlandon: Kim Kielsen kormányfő Előre (Siumut) pártjának a szavazatok 27,2 százalékát sikerült megszereznie a tegnap reggeli végleges eredmények szerint. Az Előre győzelme ellenére a párt támogatottsága visszaesett; négy évvel ezelőtt a körülbelül 40 ezer választópolgár 34 százaléka szavazott a balközép politikai erőre. A miniszterelnök tömörülése vagy a 25,5 százalékkal második helyen végző Népi Közösség (Inuit Ataqatigiit, IA) nevű baloldali párttal, vagy a 20 százalékot szerző demokratákkal alakíthat kormányt. A világ legnagyobb szigetének számító, de mindössze 56 ezer lakosú, sarkvidéki Grönland Dániához tartozik, de az elmúlt évtizedekben már szinte teljesen önállóvá vált. Koppenhága hatáskörébe már csak a grönlandi védelmi és külpolitika tartozik. (MTI) Folytatni kell a kohéziós politikát Varsó. Érthető, hogy a brexit után korlátozott lesz az uniós költségvetés, de az új keretek között is folytatni kell az EU kohéziós politikáját - mondta tegnap közös varsói sajtóértekezletén Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Pellegrini hangsúlyozta: a két ország érti a brexit után várható új költségvetési kihívásokat, a 2020-2026-os uniós költségvetésbe készek többet befizetni. Egyúttal hangsúlyozta: a regionális különbségek kiegyenlítését célzó uniós politika továbbra is fontos, mert az EU „régi” és „új” államai között fennállnak az életszínvonalbeli különbségek. Morawiecki aláhúzta: az új költségvetési keretben meg kell őrizni az uniós alapok „minél igazságosabb és minél szolidárisabb” megosztását. (MTI) Ártatlannak vallotta magát Szombathely. Ártatlannak mondta magát az emberölésben a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Györkös István a Szombathelyi Törvényszéken, az ügy elsőfokú tárgyalásán. A férfit, aki a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítója, emberöléssel és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolja az ügyészség. A tanácsvezető bíró ismertette a férfi korábbi vallomásait, amelyekben Györkös István következetesen tagadta, hogy ő lőtte le a rendőr őrnagyot 2016. október 26-án. A hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt nála tartott házkutatáskor csak azután húzta meg véletlenül a ravaszt, hogy őt lövés érte - állította. Ennek azonban a tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásai ellentmondtak, szerintük a vádlott lőtt először, a rendőrök csak viszonozták a tüzet. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Németország egymilliárd eurát ajánlott fel a polgárháború sújtotta Szíriában élő rászorulók ás a környező országokban menedéket keresők támogatására tegnap az Európai Unió ás az ENSZ által szervezett brüsszeli donorkonferencián. Az EU 560 millió eurót folyósítását ígérte humanitárius segítségnyújtásra. A német felajánlást Heiko Maas német külügyminiszter jelentette be országa nevében, amikor megérkezett a kétnapos Szíria-konferencia zárónapjára. Berlini közlés szerint ezen összeget további 300 millió euróval egészíthetik még ki az év második felében, Németország 2019-es költségvetésének elfogadása után. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő később bejelentette, hogy az EU a korábbi felajánlások mellett, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 560 millió eurót fog nyújtani a rászorulók megsegítésére Szíriában, illetve a menekültek ellátására Libanonban és Jordániában. A főképviselő délelőtt arra szólította fel a szíriai elnök legfőbb külföldi támogatóinak számító Oroszországot és Iránt, hogy gyakoroljanak nyomást Damaszkuszra a béketárgyalások felújítása, az immár MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfővel tartott közös sajtóértekezleten a többi között azt hangsúlyozta, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást. A mintegy egyórás nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is. Az amerikai elnök az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségesének” nevezte Franciaországot, valamint leszögezte: Párizs ,,kulcsfontosságú partner” mind Észak-Korea, mind Irán és Szíria ügyében, bár megjegyezte, hogy véleményük az iráni atomalku és Szíria jövője megítélésében eltér. Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: „nem titok”, hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De - és ezt elemzők új fejleményként értékelték - leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapo-KÜLFÖLD nyolcadik éve tartó polgárháború lezárása érdekében. „Úgy hisszük, hogy a fenntartható béke megteremtésének egyetlen útja az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat” - mondta Mogherini, aki korábban azt hangsúlyozta, hogy a konferencia arra is lehetőséget kínál, hogy politikai támogatást dást Iránnal”. Macron kifejtette: már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan „nem elégséges”, de legalább 2025- ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött. „Mostantól egy Iránnal kötendő új megállapodáson kívánunk dolgozni” - jelentette be. Az amerikai elmondta: a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreaifélsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un északkoreai vezetővel. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a csúcs fejében Wa-Iráni bírálat Haszan Róhání iráni elnöktegnap Donald Trumpot bírálta, reagálva arra, hogy az amerikai el^ nők Macron francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte: „nevetségesnek és katasztrofálisnak" tartja a 2015-ben Iránnal megkötött atomalkut, amelyet szerinte nem lett volna szabad aláírni. Haszan Róháni elutasította a megállapodás bárminemű módosítását. gyűjtsenek a genfi béketárgyalások újraindításának érdekében. Az iráni nukleáris megállapodás jövőjére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Mogherini leszögezte: a szerződés működik, ezért meg kell őrizni. A donorkonferencián több mint 80 ország képviselői vesznek részt, a shington a háttérben semmiféle engedményt nem tett Phenjannak. Szíriáról szólva az amerikai elnök azt mondta: személy szerint ugyan minél előbb „szeretne kijönni Szíriából”, hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte „nagyszerű munkát végeztek”, de egyetértett Emmanuel Macronnal abban, hogy kivonulással „nem akarunk teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében”. A sajtóértekezlet végén Donald Trump azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok „zavarba ejtően sokat” költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni.. „Nem hiszek az új erőközpontokban és a nacionalizmusban” - hangsúlyozta a francia államfő az amerikai kongresszusban. A törvényhozás két házának együttes ülésén elhangzott beszédben. Macron felszólította az USA-t, hogy utasítsa el a nacionalizmust és maradjon hű az együttműködés globális ideáljaihoz, különös tekintettel a terrorizmusra és más kihívásokra. A szabad és tisztességes kereskedelem mellett foglalt állást, és hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát. „Nincs B-bolygónk” - érvelt a globális környezetvédelem fontossága mellett, és kifejezte reményét, hogy Washington visszatér a párizsi klímamegállapodáshoz. 2018. április 26.1 www.ujszo.com szervezők legalább hatmilliárd dollárt szeretnének gyűjteni Szíria támogatására. A legnagyobb nemzetközi donornak az Európai Unió és tagállamai számítanak. Sajtóhírek szerint Németország 2012 óta 4,5 milliárd euró támogatást nyújtott a konfliktus áldozatainak megsegítésére. r Újra az utcán az örmény ellenzék Jereván. Új választások kiírását javasolta Karen Karapetján örmény ügyvezető kormányfő tegnap annak érdekében, hogy véget vessenek az országban csaknem két hete tartó politikai válságnak, az ellenzék vezetője, Nikol Pasinján azonban elutasította, hogy a jelenlegi kormány szervezésében tartsanak új választásokat. „Akkor akatják megtartani az előrehozott választásokat, amikor a köztársasági párt képviselője a miniszterelnök” - hívta fel a figyelmet Pasinján., Jól tudjuk, mi lesz ennek az eredménye. Elutasítjuk ezt a felvetést, és bojkottálni fogjuk az így kiírt választásokat” - szögezte le az ellenzéki vezető. Pasinján szerint először biztosítani kell, hogy a nép jelöltje töltse be a kormányfői tisztséget, majd ügyvivő kormányt kell létrehozni, aztán lehet csak kiírni a választásokat. Az egy hete miniszterelnökké választott Szerzs Szargszján - aki az elmúlt tíz évben államfőként vezette az országot - hétfőn lemondott posztjáról a megválasztása ellen 11 napon át tartó tüntetések hatására. A tüntetéseket szervező Pasinján kedden lemondta a Szargszján hívének tartott Karen Karapetján ügyvivő kormányfővel szerdára tervezett egyeztetéseket. A párbeszéd helyett Pasinján tegnapra ismét utcára szólította híveit, és jelezte: készen áll a dél-kaukázusi ország vezetésére. (MTI) Trump kivonulna Szíriából, Macron új iráni atomalkut dolgozna ki
