Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-25 / 95. szám
www.ujszo.com | 2018. április 25. KULTÚRA I 5 Hogy nyúvadnál már ki! Leenane szépe - Szarvas József „nemcserés" vendégjátéka a kassai Thália Színházban Varga Anikó és Szarvas József (Németi Róbert felvétele) JUHÁSZ KATALIN Mi történik, ha két nő, anya és lánya két évtizeden át együtt él egy isten háta mögötti helyen, egy lepukkant, elhagyatott házban? Van-e joga egyiküknek teljesen kisajátítania a másikat? És mihez van joga a másiknak, ha szabadulni akar? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Martin McDonagh darabja, a Leenane szépe. Az ír szerző a mai európai színház egyik legizgalmasabb alakja, aki immár Oscar-díjas filmrendező is (Három óriásplakát Ebbing határában). 'Minden művében emberi viszonyokat elemez, könyörtelenül, mélyre ásva, minimalista eszközökkel, ám összetett karakterekkel, akikről nem igazán dönthető el, jók vagy rosszak, bűnösök vagy áldozatok. A Leenane szépe tipikusan az a darab, amelyben kevés szereplő (négy) egyetlen helyszínen (egy szobában) látszólag keveset csinál, a néző mégis napokig töpreng azon, amit látott. A budapesti Bérezés László (vendég)rendező és legendás színházcsináló elhozta Kassára egyik kedvenc színészét, akiről/akivel heteken belül életrajzi kötete jelenik meg, Könnyű neked, Szarvas Józsi címmel. Olyan jól ismerik egymást, hogy úgy gondolták, lépnek egy merészet együtt. Szarvas József ugyanis egy tolószékes öregasszonyt játszik a Tháliában. A kassai teátrum idei évada valahogy úgy alakult, hogy már a harmadik előadásban cserélnek nemet a színészek. A Liliomfiban Vasvári Emese játszotta Szilvái professzort, ami eredetileg férfiszerep. A montmartre-i ibolyában Varga Lívia alakítja a végrehajtót, van, hogy talpig szmokingban. A nézők pedig mostanra annyira megszokták ezt, hogy fel sem hördülnek, amikor az anya szerepében begördül a színre Szarvas József. Picit talán túldimenzionált sminkben, ősz szénahajjal, pecsétes hálóingre vett ócska szvetterben ugráltatja elfásult negyvenéves lányát, mert egy kerekesszékesnek jár a kiszolgálás. Olyan hangon követel teát, kását, rádióbekapcsolást, hogy legszívesebben hozzávágnánk valamit. A lánynak, akit Varga Anikó játszik, már régóta elege van a cselédsorsból, de nem szabadulhat. Az is kiderül, miért, de most nem árulom el. Mint ahogy mást sem nagyon kellene elfecsegni a cselekményből, ha nem játszották volna már ezt a darabot Kassán, nyolc évvel ezelőtt (Kövesdi Szabó Mária volt az anya, Nagy Kornélia a lánya). Most szólok: aki azért nem kíváncsi a mostani előadásra, mert már látta a Leenane szépét, rosszul teszi, ha otthon marad. Bár az is igaz, hogy nagy bátorság volt ismét ehhez a műhöz nyúlni egy olyan „kisvárosban”, mint Kassa. Mert bizony, csúnyán beszélnek a szereplők, főleg Maureen — a lány ontja a trágárságokat. De vajon finomkodhat-e egy olyan nő, akit életében kétszer csókolt férfi, utoljára vagy húsz éve. Aki már önmagát sem tartja nőnek, hiszen lomposan, sáros csizmában járkál egész nap a tyúkól és a sparhelt között. Varga Anikó szinte eszköztelenül mutatja meg a kilátástalanságot, a kitömi készülő vulkánt, a visszafojtott dühöt. És teljesen kivimi, amikor megjelenik a színen régi ismerőse, a hazalátogató Pato, aki mulatni hívja őt, bókol neki, „Leenane szépének” nevezi. Öllé Erik csak egyetlen jelenetben hozza a világlátott macsót. Később kiderül, hogy hiába dolgozik Londonban, ő ott csak egy ír suttyó, ahogy minden ír munkást senkinek tartanak Angliában. (1985-ben járunk, akkoriban ez tényleg így volt, tán még most is így van). Szóval Pato lényegében ugyanolyan szerencsétlen lúzer, mint Maureen, azzal a különbséggel, hogy ő legalább tesz valamit sorsának jobbra fordításáért. A lányt viszont fogva tartja szipirtyó anyja. Mielőtt még sajnálni kezdenénk Maureent, Varga Anikó megmutatja a karakter negatív tulajdonságait is, például a legbelül lappangó gonoszságot. Ehhez asszisztál Pato öccse, a link, korlátolt Ray (Habodász István), akinek kisebb szerep jut, viszont küldöncként ő baltázza el a legfontosabb dolgokat. A két testvérnek nincs közös jelenete, mindkettőnek az a szerepe a darabban, hogy felbukkanásukkal szétdúlják az áporodott állandóságot. Mag, az anya olyan gyűlölködő és önző, úgy köpködi a szavakat, olyan idegesítően motyog magában, hogy az első öt perc után már nem zavar minket, hogy férfi színész játssza. Itt ugyanis egy taszító személyiség megformálása a feladat, amelyet Szarvas József korrekt módon teljesít is. Talán csak a fesztiválzsűriknek jelent majd gondot, hogy a legjobb női vagy férfi alakításért adjanak-e neki díjat. Mert a Leenane szépét az isten is fesztiválokra teremtette. A nyilván szűkre szabott kassai széria után remélhetőleg sok helyre elviszik. Mert Leenane, ez a lepukkant ír falu jóval közelebb van hozzánk, mint hisszük. RÖVIDEN Balesetben elhunyt Peter KriStúfek Pozsony. Peter Kristúfek ismert szlovák író, filmrendező az egyik halálos áldozata annak a tragikus balesetnek, amely hétfőn történt az RI -es gyorsforgalmi út Besztercebánya- Zólyom közötti szakaszán. Kristúfek azon a buszon ült, amely egy teherautóval ütközött; az utasok közül ketten haltak meg. Peter Kristúfek 1973-ban született Pozsonyban, a Szinház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett, majd dokumentumfilmeket és kisjátékfilmeket forgatott. A Tóbiás Szidi főszereplésével készült Egy hosszú rövid éjszaka című tévéfilmjéért 2004-ben Igric díjat kapott (ez a legrégebbi, a hatvanas évektől odaítélt szlovák filmművészeti elismerés). 2008-ban Momentky címmel a szlovák könnyűzene egyik legendájáról, Dezo Ursinyról készített kilencvenperces portréfilmet. írói pályája is ígéretesen alakult: első novelláskötetéért megkapta az Ivan Kraskonívódíjat, könyveit Koloman Kertész Bagala adta ki, A süket ember háza (Dom hluchého) című regényét Anasoft litera díjra jelölték, és nemcsak angol fordítása készült el, hanem a magyar olvasók is találkozhattak vele - részleteket közölt belőle a Magyar Lettre Internationale. Kristúfek új kötetén dolgozott, és egyik novelláját készült megfilmesíteni. 44 éves volt. (as, sme) Peter KriStúfek (1973-2018) (Fotó: TASR) Magyar blues a legjobb gitárostól Még szavazhatunk az év könyvére Somorja. A Mozi klubban lép fel zenekarával április 28-án (szombaton) Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor, az USA-ban karriert építő bluesgitáros, akit a nagyközönség a 2014-es magyar X-Faktor egyik mentoraként ismert meg. A világ 2013-ban figyelt fel rá, amikor Memphisben megnyerte a műfaj legfontosabb versenyének számító International Blues Challenge szólógitár kategóriáját, azaz ő lett az Egyesült Államok legjobb bluesgitárosa. A versenyre abban az évben 17 országból több mint 250 előadó és zenekar nevezett be. Szűcs Gábor 17 éves korában kezdett gitározni, különböző magyar formációkban játszott, majd az USA-ba költözött. Teaser című második albumát a kultikus Mojo Magazine a Best Blues Album 20Í2 kategóriában a legjobb tíz közé sorolta. Mostanában a soul, a fűnk és a rock házasításával kísérletezik, új albumát pop-rock kategóriában jelölték az idei Fonogram díjra. A somosai koncert 20 órakor kezdődik, a belépés ingyenes. (luk) Little G Weevil (Képarchívum) Május 10-éig lehat szavazni a Libri irodalmi közönségdfjra, az olvasók móg két hétig a Libri weboldalán adhatják le voksaikat arra a tíz könyvre, amelyet 107 neves közéleti személyiség értékítélete alapján választottak ki a 2017-es magyar termésből. Idén 42 kiadó 143 könyve került fel a Libri irodalmi díjak hosszú listájára. A könyvek magyar szerzők által magyar nyelven írt szép- vagy tény irodalmi alkotások, 2017-ben jelentek meg először, és minden tekintetben megfelelnek a Libri irodalmi díjak szellemiségének - azaz az alapító elképzelése szerint hozzájárulnak Magyarország szellemi és kulturális örökségének gyarapításához. A szavazásra felkért közéleti személyiségek fejenként 5-5 olyan könyvet választhattak ki, amelyek mindegyikének jó szívvel ítélnék oda a rangos díjat, így alakult ki a 10 kiadványt tartalmazó rövid lista, amelyre a közönség is szavazhat. Emellett, ahogy azt az elmúlt két évben már megszokhattuk, a Bálint András színész, Beck Zoltán énekesgitáros, Fullajtár Andrea színész, Károlyi Csaba irodalomkritikus és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész összeállítású szakmai zsűri is döntést hoz, mely műnek, illetve szerzőnek ítéli oda a Libri irodalmi díjat. A díj(ak)ra esélyes könyvek között három verseskötet szerepel: Peer Krisztián 42 című kötete, Parti Nagy Lajostól a Létbüfé, valamint Tolnai Ottó „kései kísérleti költészetének” gyűjteménye, a Nem könnyű. A tavalyi regénytermésből Spiró György Kőbékájára, Tompa Andrea Omertájára és Vida Gábor Egy dadogás története című könyvére lehet szavazni. Az értekező próza és az egyéb műfajok térfeléről Nádas Péter Világló részletek című kétkötetes memoáija, Földényi F. László A melankólia dicsérete és Kemény István Lúdbőr című esszékötete, valamint Bödőcs Tibor Addig se iszik című, irodalmi paródiákat tartalmazó könyve került fel a listára. A Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat május 15-én adják át a győzteseknek. A Libri irodalmi díjat első ízben, 2016-ban Rakovszky Zsuzsa kapta meg Fortepan című verseskötetéért, tavaly pedig Jászberényi Sándor lett a díjazott A lélek legszebb éjszakája című novellafüzérével. A Libri irodalmi közönségdíjasa 2016-ban Bartis Attila volt (A vége cimű regénye révén), 2017-ben pedig Képes Andrásra voksoltak a legtöbben (a Világkép című tényirodalmi kötetnek köszönhetően). (as)
