Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-23 / 93. szám

www.ujszo.com I 2018. április 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Műkorszak Ötven év a törhetetlen pohárral és rokonaival Orbán és az átláthatóság LAJOS P. JÁNOS L eesik, és nem törik el. Ráadásul itt készült, a szocialista Lengyelor­szágban. Jan Híebejk 1999-es filmjében, a Kuckókban (cseh eredetiben Pélísky) a családfő, Miroslav Donutil karácsony este az­zal kápráztatja el szeretteit, hogy fe­leségét megajándékozza egy törhe­tetlen pohárkészlettel. Az 1968-ban játszódó történetben mindenki a boldogabb jövő egyik manifesztu­­maként tekint a műanyag poharakra (leszámítva talán az anyukát, aki kapta őket, ő ugyanis kitalálta, mi van a dobozban, hisz minden évben poharakat kap karácsonyra, ha nem is műanyagot). 1968 óta ötven év telt el, a műanyag poharak renoméja né­miképp lecsökkent, bár még itt van­nak köztünk, rokonaikkal, a PET- flakonokkal együtt. Tegnap volt a Föld napj a, és érde­kes módon éppen az elmúlt héten merült fel a világsajtó tengerének felszínén az információ arról a bizo­nyos baktériumról, mely állítólag képes megenni a műanyagot. Sokan egyből fellélegeztek: ha az AIDS vagy a hülyeség ellenszerét nem is, de legalább a műanyagét sikerült megtalálni, így talán lehet még esé­lye a Földnek, hogy kimásszon a műkorszakból. Volt ugye a kőkor­szak, a rézkorszak, a bronzkorszak és a vaskorszak, az emberi faj fo esz­közhasználati alapanyagai alapján pedig egy ideje már a műkorszakban élünk. Ráadásul a műanyag, mivel belátható időn belül nem bomlik le, félő, hogy betemet minket. Évente egymillió műanyag flakont, vagyis PET-palackot adnak el világszerte, nagy részük az óceánba kerül, gya­korlatilag szemétszigetek keletkez­nek, amelyeket egyelőre nem népszerűsítenek az utazási irodák. Bár kétségkívül tanulságos üdülést nyújthatnának, és nem csak a ka­tasztrófaturizmus híveinek. Most meg mintha egyszeriben felderengett volna a fény a kólásflakon végén: tudunk valamiről, ami képes megen­ni, vagyis lebontani a PET-palac­­kokat. Egész pontosan a 2016-ban Japánban felfedezett baktériumot, az Ideonella sakaienzist ünnepelhetjük ebben a minőségben, de persze csak a PÉTáz nevű enzimmel együtt, mely nélkül az Idonella nem áll neki a bontásnak. Az áttörés most csak annyi, hogy valamivel sikerült meg­gyorsítani ezt az egész folyamatot, ugyanis Idonella és PETáz hiába tudják, amit tudnak, még mindig elég lassan dolgoznak, pontosabban nem elég gyorsan ahhoz, hogy az emberi­ség érdemben bevethesse őket a nagy flakonellenes küzdelemben. Vagyis további kutatások, kísérletek kelle­nek, közben ugyanúgy megvesszük a percenkénti egymillió flakonunkat, aztán kidobjuk... valahová. És a fla­konok mellett a műanyag egyéb faj­tái is köztünk élnek, és ez egy dara­big még így is lesz. Szintén ötven éve alakult az egyik legismertebb cseh underground ze­nekar, a Plastic People of the Uni­verse, magyarul a világegyetem műanyag emberei. Egy tízéves meg­szakítást leszámítva ma is működ­nek, koncerteznek, igaz, a tagok egy része már lecserélődött. Ötven év alatt tehát nem sikerült le-, ponto­sabban felbontaniuk. Toxika című dalukban, melynek szövegét még Bohumil Hrabal egykori lakótársa, Egon Bondy írta, bizonyos káros szerek iránti függőségről énekelnek, megjegyezve, hogy ez az egész toxi­­kománia akár még dühítő is lehetne, de talán inkább komikus. Komikus az is, hogy most min­denki a fenti baktériumtól válj a a megváltást, ahelyett, hogy mondjuk eldöntené: hozzáteszi a maga kis szavazatát a bolygó jövőj éhez, és nem vásárol több PÉT-palackot vagy indokolatlanul sok műanyag fel­­használásával becsomagolt élelmi­szert. Mert ebben a témában megint magunknak hazudunk már jónéhány évtizede. Hiszen a Pélískyben is ki­derült, hogy a törhetetlen pohár is összetörik, ha egy kicsit erősebben vágják a földhöz. O rbán Viktor legutóbbi rádiós interjújában elmondottak szerint a demokrácia alapja az átláthatóság. A magyar miniszterelnök ezzel indokolta, hogy jogos volt a Figyelő című lapban megjelent „Soros-lista”, amelyen a lap sze­rint azok szerepelnek, akik a magyar származású amerikai milliárdos­nak dolgoznak. Vagy a Fidesz kifejezésével élve: Soros György ügy­nökei. A listára a Figyelő válogatás nélkül felvett, és ezáltal „idegen ügy­nöknek” titulált minden olyan embert, aki bármikor az elmúlt évtize­dekben kapcsolatban állt olyan szervezettel, amely ugyancsak az el­múlt évtizedekben bármikor támogatást kapott a Soros György által létrehozott Nyitott Társadalomért Alapítványtól. Ráadásul minden szűrés nélkül, így szerepelhet rajta már rég elhunyt egyetemi tanár is, aki tanított a Közép-Európai Egyetemen, és felkerült rá olyan személy, aki szűk két évtizede még fideszes volt, viszonylag magas poszton. Ilyen például Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány gaz­dasági minisztere. Természetesen ott vannak azoknak a jogvédő szer­vezeteknek a munkatársai is, akik ellen az Orbán-kabinet már régen háborút indított, akár a Norvég Alap pénzei miatt, vagy csak szimplán afcért, mert kell egy „ellenség”, van kit pellengérre állítani. Természe­tesen Orbán Viktor, aki Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Oxfordban, nem szerepel a listán. Lényegében igaza van Orbánnak, a demokrácia alapja tényleg az át­láthatóság. Csak abban nincs igaza, hogy mindezt a Soros-lista kap­csán mondta. Egyrészt ugyanis ezzel azt állítja, hogy a listán szereplők átláthatatlan tevékenységet folytató, átláthatatlan szervezeti felépítés­sel bíró szervezeteknek dolgoznak, amelyek még a munkatársaik nevét is titkolják. Ez már önmagában hazugság, hiszen a szervezetek hon­lapján néhány kattintással megtalálható a munkatársak listája, és a szervezetek azt sem titkolják, hogy milyen támogatásból élnek: azt is feltüntetik éves beszámolóikban, ha Soros Györgytől kapnak pénzt. Ők nem bújnak offshore cégek mögé, nem a gázszerelő barátjuk számláján tartják a pénzüket. Másrészt Orbán arra biztatta az újságírókat, hogy tárjanak fel minél több hálózatot, mert szerinte ha valaki külföldi pénzt fogad el, akkor azt ne szégyellje felvállalni. Ő ugyan valószínűleg a Soros-listázás folytatására gondolt, ami nem újságírói teljesítmény, hanem szimpla Fidesz-propaganda, de erre a mondatra sem lehet azt mondani, hogy teljes mellébeszélés. Az ugyanis tényleg sokat segítene és segít is Magyarországnak, hogy vannak olyan újságírók, akik képesek azt is feltérképezni, hogy hogyan gazdagodott Orbán Viktor veje uniós támogatásokból, hogyan építette fel a Fidesz az őt támogató gazdasági kört, ugyancsak többnyire uniós pénzből. Már csak az kellene, hogy Orbán Viktor is kiírja a honlapjára, hogy mikor és mekkora összeggel gazdagodott külföldi forrásból, és az most éppen kinek a nevén van. Mert a demokrácia alapja tényleg az át­láthatóság. FIGYELŐ Pellegrini közhírré tette, hogy vasárnap krumplit ültetett Peter Pellegrini miniszterelnök tegnap a saját Facebook-oldalán számolt be arról, hogy krumplit ültetett. Mint írta, kihasználta a szép időt és elültette a burgonyát a saját családja és a szomszédok számára is. Állítása szerint min­den évben ezt csinálja. A bejegyzéshez videófelvételt is csatolt, melyben azt mondja, tudja, milyen kemény munka a földművelés, Ezért minden me­zőgazdászt biztosít arról, hogy az ő pártjukon áll, és ha valakiket közülük megkárosítottak, akkor a vétkeseket meg kell büntetni. Ha a miniszterelnök a közel­múltban kirobbant agrártámoga­tások körüli botrányra gondolt, akkor nem kell messzire mennie: a saját pártjában kezdheti a gyomlálgatást. (ú) A brexit miatt összeomolhat a brit élelmiszeripar Katasztrofális lenne a brit élelmiszeripar számára, ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül lépne ki jövőre az Európai Unióból - áll a brit parlament tanulmányában. Az üzleti és iparstratégiai bizott­ság elemzése kimutatja, hogy a brit élelmiszer- és italgyártó ágazat tel­jes exportjának 50 százaléka öt or­szágba irányul, és ezek közül négy az EU tagja. A szektor 400 ezer alkalmazottat foglalkoztat, egyharmaduk külföldi, EU-tagállamokból érkezett. Az élelmiszer- és italtermékek feldol­gozási folyamata gyakran több EU- tagállam területén folyik, és a köztes termékek többször is megjáiják az utat Nagy-Britannia és a többi uniós feldolgozási helyszín között, mielőtt eljutnának a vásárlókhoz. Ha a brit EU-tagság megszűnése után egy-egy kamionnak csak 15 percet kellene várakoznia például az ír Köztársaság és az Egyesült Ki­rálysághoz tartozó Észak-Irország határán, a vállalatoknak önmagában ez évente sok millió font többlet­­költséget okozna. Hasonló kockázatokra a testület már egy korábbi jelentésében is fel­hívta a figyelmet az autóiparral kap­csolatban. Meghallgatta például a Honda és más autógyárak brit érdekeltségei­nek szakértőit, akik elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként ér­keznek az uniós beszállítóktól szár­mazó részegységeket szállító ka­mionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda szakértői sze­rint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgá­latnak kell alávetni, a beszállítási fo­lyamat ebből eredő minden negyed­órányi késedelme 850 ezer font hal­mozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadá­sok miatt. A több más brit iparág által is rég­óta hangoztatott hasonló kockázatok gyökere az, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső pi­acáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló két­oldalú kereskedelmi megállapodá­sokat kötni más országokkal. E ter­vet azonban egyre hevesebb belpo­litikai vita övezi. A kilépési tör­vénytervezetet jelenleg tárgyaló fel­ső kamara, a Lordok Háza a minap beillesztett a tervezetbe egy olyan záradékot, amely szerint Nagy- Britanniának vámunióra kell töre­kednie az EU-val a kilépés után is. E felsőházi döntés önmagában még nem ró jogi kötelmet a kor­mányra, de egyre több jel utal arra, hogy az alsóházban is többségbe ke­rülhetnek a vámunió fenntartását pártoló képviselők, és ebben az eset­ben a kezdeményezés akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé is válhat. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents