Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

EGESZSEG io GYÓGYHÍREK 2018. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com Vásárláskor a józan eszünkre hallgassunk Divat lett a különféle fehérje- vagy proteintartalmú élelmiszerek fogyasztása. Ha össze kellene állítani a trendi élelmiszerek listáját, majdnem biztos, hogy az első helyen végeznének azok a termé­kek, amelyekben hozzáadott fehérje van. Mivel magyarázható ez az elsőség? - kérdeztük Mária Markeová táplálkozás szakértőtől, akit hosszú ideje foglalkoztat ez a kérdés. , Fehér joghurt _ . , Értékek/ tehéntejből „ 100 Q hozzáadott fehérje 6 en ° e erje y ... J hozzaadasaval nélkül » // Ő szintén szólva nem is sejtem, miért lett ekkora divat a fehérjével dúsított élelmiszer. Bizto­san emlékeznek az olvasók azokra a különféle táplálkozási irányza­tokra, amelyek a múltban voltak népszerűek. A zsírtartalmú élel­miszerek zsírtartalmát drasztiku­san csökkentették vagy teljesen eltávolították. Mint tudjuk, a zsír hordozza az ízt, ezért automati­kusan kialakult a zsír pótlásának igénye. A zsírtalanított termékek­hez több szacharidot kezdtek ad­ni, hogy a terméknek legyen íze. így születtek meg az úgynevezett sovány termékek, amelyeket mindenki jól ismer, s mivel kevés vagy semmi zsírt nem tar­talmaznak, de több bennük a szacharid, megnőtt a termék energiatartalma. En­nek a divatnak a számlájára írható né­hány civilizációs be­tegség kialakulása. • Most is bizonyos divat­­irányzatnak vagyunk tanúi, csak a főszereplő más? Valami ilyesmiről van szó. A szacharidokat fehérjével helyettesít­jük, vagy a fehérjetartalmú élelmi­szereket további fehérjével dúsítjuk. • Miért kellene a tehéntejből készült zsíros fehér joghurt­nak még több fehérjét tartal­maznia, mint természetes formájában? Jogos a kérdés. Világos, hogy a dúsí­tott terméket speciális technológiá­val készítik. Meglepő, hogy gyakran nem is tudjuk, hogyan került oda a fehérje, hiszen a termék összetételé­ben nem is szerepel. Tegyük fél a kérdést: nem jobb a szervezetnek, ha természetes formában fogyasz­tunk élelmiszereket, amelyek mini­mális vagy külső beavatkozás nélkül készültek? Hasonlítsuk össze példá­ul a hozzáadott fehérjével és nélküle készült joghurt összeté­telét. Az előbbi joghurt több mint kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a másik, több szacharid és kevesebb zsírt van benne, de energiatartal­ma nagyobb. Ha valaki szeremé csökkenteni a súlyát, akkor ne ezt vá­lassza, mert nem telít, de hamarabb lehet éhes. Az mégsem normális, hogy az em­ber egy joghurt elfogyasztása után 2 órával ne legyen éhes. Tegyük fel a kérdést: Miért kellene a joghurtnak 3-4 óráig telítetté tennie? Az ilyen termékek fogyasztását tehát csak ki­vételes esetben ajánlom, például ha két étkezés közötti idő túl hosszú lenne a sok munka miatt, igaz, hogy a termék energiatartalma magasabb. Ilyen termék fogyasztását minden­nap nem ajánlom. Más kategóriába tartoznak azok az élelmiszerek, amelyek inkább a szacharid típusú élelmiszerek csoportjába tartoznak: ilyen például a rozs, a tészta, a hajdi­na, a csokoládé. Példaként említem Jelenleg vita folyik arról is, hogy milyen szerepet játszik a túlsók fehérje a mész anyagcseréjében... meg, hogy a szacharid típusú hajdi­natésztát fehérjetartalmúval helyet­tesítjük, azt meg nem tudjuk, hogy főzés után hogyan változik a ener­giatartalma, mert nem tudjuk, hogy az inkább fehérje jellegű tészták ho­gyan viselkednek az elkészítés után. Nem tudom, miért lett divat a fe­hérjével dúsított élelmiszer, s azt sem sejtem, hogyan hat majd az emberi szervezetre. Azt hiszem, mindenkinek az észszerűség kerete­in belül kellene fogyasztania őket. • Valójában milyen szerepet ját­szanak a fehérjék szervezetünk­ben? Miért pótol hatatlanok? Mint tudjuk, a fehérje a makrotápanyagok egyike, a test alapköve. Teljes (állati eredetű fehér­jék) és nem teljes értékű fehérjékre (növényi eredetűek) osztjuk őket. Mária Markeová táplálkozási tanácsadó Az utóbbiakban korlátozott mennyi­ségben található egy- vagy többféle aminosav, vagy egyál­talán nincs benne. A fehérje hosz­­szabb időre telít, ami azt hegy hosszú távú energiaforrás. Be­folyásolja az immunrendszert, részt vesz az izomtömeg és más szervek kialakulásában, serkentik a hor­mon-, az enzimtermelődést, rövi­den: testünk helyes működéséhez • Mi történik, ha kevés a fe­hérje a szerve­zetben? Ha kevés fehérjét fogyasz­tunk, gyengül az immunrend­szer. Vészesen alacsony fehérje­mennyiség esetén a test saját izomrostjaiból kezdi elvonni az aminosavakat, ami az izomtömeg leépüléséhez vezethet. nélkülözheteden. • Egy 70 kilós nőnek mennyi fehérjére van szüksége? A felnőtt ember minimális napi fe­hérjeadagja 0,5-0,6 g egy kilóra számítva, az ajánlott mennyiség 0,6-0,8 g kilogrammonként. Egy kilóra számítva naponta kb. 0,7 gramm fehérjét kellene fogyaszta­nunk. Az az ideális, ha a növényi fehérjék részaránya 60-70 százalék, az állati eredetűeké pedig 30-40 • A túl sok fehérjefogyasztás sem egészséges. Miért? Bizonyos mennyiségen felül a szer­vezet nem tudja felhasználni, és zsír formájában - leggyakrabban a de­rék környékén - lerakódik. A másik negatív következmény az, hogy megterheli a májat és a vesét, továb­bá felfúvódást okozhat, ami emész­tési zavarokat válthat ki. Jelenleg vi­ta folyik arról is, hogy milyen szere­pet játszik a túl sok fehérje a mész anyagcseréjében és a csontritkulás százalék. Ha valaki 70 kiló, akkor kialakulásának kockázatában. naponta körülbelül 49 g fehérjét kellene fogyasztania (0,7x70). Ha nőről van szó, és fogyni akar, átme­netileg naponta 70-80 grammot is fogyaszthat. • A fehérjetermékek kínálata eléggé gazdag Szlovákiában. Vajon mi a helyzet minősé­gükkel? Sem minőségük, sem összetéte­lük nem megfelelő. Ha a jog­hurthoz valamilyen anyagot adunk, például tejfehérjét, auto­matikusan számolnunk kell az­zal, hogy a nem természetes, mesterséges anyag további adalé­kokat vonz magához. Itt van a normális és a hozzáadott fehérjét tartalmazó csokoládés joghurt példája: A csokoládés fehér jog­hurt tejből, 18 százalék ízfokozó­­ból (cukor, 23 százalék csokolá­dépor, tejpor, aroma), tejfehérjé­ből, 106/g joghurtkultúrából (Bifidobacterium és Lactobacillus acidophilus) és legalább 3 száza­lék zsírból áll. A hozzáadott fe­hérjét tartalmazó csokoládés jog­hurt összetevője pedig zsírmentes tej, 17 százalék ízfokozó, 10,5 százalék víz, cukor, kakaópor, 6% keserűcsokoládé-öntet, kakaó, cukor, kakaóvaj, emulgeáló (nap­raforgó lecitin, karamellizált cu­kor, modifikált keményítő, aro­mák, a savasság szabályozója: tej­sav, stabilizátor: guara gumi), tej­fehérje, tejföl, joghurtkultúra. Világos, hogy a több fehérjét tar­talmazó joghurtban több adalék­anyag van emulgeálok, keményí­tők és stabilizátorok formájában. Megemlíthetném egyik ügyfe­lem esetét, aki inkább fehérjetar­talmú élelmiszereket vásárolt, mint normális élelmiszereket. Amint azt az alábbi táblázat mu­tatja, két és félszer több fehérjét fogyasztott, mint amennyi az ajánlott mennyiség. A 178,6 g fehérje három napi adagnak felel meg, vagyis annyi, mintha egy nap alatt 8 kiló halat fogyasztott volna el. • Mit ajánlana olvasóinknak: hogyan tájékozódjanak az élelmiszerek között? Nincs jogom ahhoz, hogy meg­mondjam, ki mit és mennyit egyen. Viszont tartsák szem előtt: nem biz­tos, hogy mindaz egészséges, amit a gyártók kínálnak. Ne kövessük az étkezési „divatirányzatokat” anél­kül, hogy gondolkodnánk vagy ala­posan megismerkednénk az adott irányzattal. A szabad akaratú em­bernek joga van kiválasztani, mit akar enni. Kovács Ilona Reggeli 70 g fehérjével dúsított kenyér+50 g pulykasonka+50 g sajt+zöldség 31,9 g Tízórai 180 g fehérjejoghurt+30 g zabpehely 19,3 g E, . . brokkolikrém (több fehérjét tartalmazó tejet használt) fehérjével dúsított tésztát 100 g csirkehús+zöldség ' ® Uzsonna zabpehely+több fehérjét tartalmazó túró+gyümölcs+chia mag 39,8 g Vacsora 70 9 ^eh®rí®vel dúsított kenyér+50g pulykasonka+180 g fehérjével dúsított cottage 47 cheese+zöldség ' ® Egészségügyi tévhitek: SZÁMOS OLYAN, AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS HIT TARTJA MAGÁT SZILÁRDAN A KÖZVÉLEMÉNY­BEN, AMIRŐL A TUDOMÁNY MÁR KORÁBBAN BEBI­ZONYÍTOTTA, HOGY EGYÁLTALÁN NEM IGAZ. DE MELYEK IS EZEK, ÉS MI AZ IGAZSÁG? Az izzadásgátló mellrákot okoz? Hiába gondolják azt egyes kutatók, hogy az izzadásgátlóban és a dezo­dorokban található vegyi anyagok könnyedén felszívódnak a hónaljun­kon keresztül és a mellszövetbe ke­rülnek, ahol növelik a tumorképződés esélyét, ez nem igaz. Ez a National Cancer Institu­te amerikai rákügyi intézet kutatásá­ban olvasható: szerintük a mellrák és az izzadásgátlók között nincsen összefüggés. Multivitamint mindennap? Biztos mindenki hallotta már, hogy a multivitamin olyan tápanyagokkal lát el bennünket, amelyek nem sze­repelnek az étrendünkben, ezzel azonban nem minden kutató ért egyet. Abban megegyezhetünk, hogy ha az orvos írja fel, akkor azt be kell szedni. Az egészséges élet­hez szükséges tápanyagokat viszont egy jól összeállított étrend tudja leginkább biztosítani. Reggeliznünk kell ahnoz, hogy fogyjunk? A reggelizés segíthet bizonyos embe­reknek a fogyásban: a logika emögött az, hogy kevésbé leszünk éhesek, és nem fogunk annyi min­dent összeenni napközben. A Cornell University egyik tanulmányából azon­ban kiderül, hogy azok, akik nem reggeliznek, nem eszik túl magukat a másik két főétkezés során sem, és átlagosan 400 kalóriával kevesebbet vesznek magukhoz naponta. A zöld orrváladék fertőzést jelez? Az elhasznált papír zsebkendő tar­talma nem helyettesíti egyik labor­tesztet sem. A tanulmányokban ta­lálhatunk olyanokat, hogy a zöld vagy sárga orrváladék gyakoribb bi­zonyos bakteriális fertőzések során, de ha ilyen színt látunk a zsebken­dőnkben, az még nem jelenti azt, hogy azonnal antibiotikumokat kell szednünk. Betegek lehetünk a vécéülőkétől? Ne aggódjunk, ha nem tudjuk leta­karni a vécéülőkét, ugyanis nem ez az a felület, ahonnan a legtöbb fertő­zés terjed, hanem a vécéajtók, az aj­tókilincsek, illetve a padló. Ezekről a felületekről influenzavírust, norovírust és E. colit sokkal könnyebben elkap­hatunk, úgyhogy ezeket érdemes nem puszta kézzel megfogni, illetve dolgunk végeztével mindig mossunk kezetl Forrás: webmd.com

Next

/
Thumbnails
Contents