Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-17 / 88. szám
www.ujszo.com I 2018. április 17. KÖZÉLET 3 Hátrány lehet Béres múltja RÖVIDEN FINTAMÁRK Imrich Bérei ismert bankár lehet az első komolyabb államfőjelölt, ám elképzelhető, hogy álmai idő előtt zátonyra futnak. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az ANO volt politikusa megverte exfeleségét. Pavol Babos politikai elemző lapunknak azt mondta, a jelenlegi társadalmi légkör ugyan nem épp a legmegfelelőbb a politikus-elnökjelölteknek - hiszen a társadalom jelentős része csalódott a politikában - ám az valószínű, hogy aki esélyesként akar indulni, annak szüksége van politikai hátországra. Ilyen elnökjelölt ugyan még nincs a pályán, ám ezt a hátországot, valamint a társadalom támogatását polgári jelöltként is meg lehet szerezni. Ezen az úton indult el az első komolyabban vehető jelölt, Imrich Béres, aki tegnap jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezd. A jelölt Michal Kovác államfő protokollfőnöke volt, később az ANO párt vezetőségében politizált, parlamenti képviselő is volt, Pavol Rusko utódaként emlegették. Később azonban távozott a politikából, és a Első Lakástakarékpénztár (PSS) főnöke lett. A közéletből nem tűnt el teljesen, jótékonykodott, tragédiákkal tűzdelt élettörténetét — elvesztette első feleségét és elsőszülött fiát is - egy tavaly kiadott önéletrajzi könyv dolgozza fel, és zsűritagként felbukkant a Zem spieva televíziós folklórversenyben is. Bezák és Kftazko 15 év után térne vissza a politikai színpadra, a társadalom szimpátiáját elnyerendő pedig mögötte állt Róbért Bezäk, a közkedvelt volt nagyszombati érsek, valamint Milan Knazko, 1989 egyik kulcsfigurája is. Béres mögött azonban a bejelentéséről szóló sajtótájékoztatón nem állt ott sem Bezák, sem Knazko, holott a meghívóban még erről volt szó. A két ismert személyiség távolmaradását állítólag maga Béres kérte, mégpedig azért, mert az elnökaspiráns kapcsán pár nappal a bejelentés előtt napvilágot látott, hogy 2003- ban állítólag megverte akkori feleségét, Zuzana Béresovát. Mindezt egy orvosi látlelet támasztja alá, melyet a Denník N hozott nyilvánosságra. Béres szerint azonban Knazko és Bezák is tagja lesz annak a petíciós bizottságnak, amely az induláshoz szükséges 15 ezer aláírást gyűjti majd. Kijelentette, csak akkor indul a választásokon, ha 30 ezer aláírást szerez jelöltségéhez a lakosságtól. Állítólagos látlelet A látlelet szerint Béresová 2003. február 26-án, valamivel éjfél előtt érkezett a kórházba, és azt mondta, félje részegen megtámadta, fojtogatta. Az orvosi dokumentum szerint az asszony könnyebb sérüléseket szenvedett, több véraláfutása, horzsolása is volt. Béresová 2004-ben vált el férjétől. A napokban egy állásfoglalást tett közzé. Ebben azt írja, volt férje nem támadta meg őt, ezt 15 éve a rendőrségnek is elmondta, a látlelet nyilvánosságra kerülését exfélje lejáratására tett kísérletként fogja fel. Az ügyet már 2003-ban is tárgyalta a sajtó, Béres akkor is, most is tagadta a vádakat. „Nem tudom, ki állt mögötte, nem tudom, mi történt, engem is sokkolt, amikor jöttek a rendőrök, és olyasvalamit vizsgáltak, ami nem történt meg. A volt feleségem ezt a rendőrségi jegyzőkönyvben is (SITA-felvétel) megerősítette” — mondta tegnap Béres. Hozzátette, jogi lépéseket tesz majd, a nyilvánosságra került látleletet pedig egy hiteltelen dokumentum másolatának nevezte. Martin Slosiarik szociológus, a Focus ügynökség vezetője szerint az elnökválasztáson nagy súlyuk van az olyan vádaknak, amik Bérest érték. A választók számára ugyanis a családon belüli erőszak sokkal átérezhetőbb, kézzelfoghatóbb számukra, így ez a vád komolyan károsíthatja Béres megítélését egyes választói csoportokon belül, például a nőknél. A másik oldalon azonban Slosiarik szerint annak is nagy súlya van, hogyan nyilatkozott a történtekről Zuzana Béresová, aki tagadta, hogy exféije bántotta volna őt. „Béres ezzel védekezhet, ha ellenfelei ezzel fogják őt támadni” - tette hozzá az elemző. Varholíková nyáron szabadulhat Budapest. A szlovák milliomos Eva V arholíková Rezesová akár már idén nyáron, büntetésének kétharmada után szabadulhat ajó magaviseleté miatt. Varholíkovát 2012-ben kilencévnyi börtönbüntetésre ítélték, miután az M3-as autópályán belerohant BMW terepjárójával egy előtte haladó Fiat Puntóba. Varholíková, aki Kassáról Pestre utazott, feltehetően ittasan vezetett. Hárman már a helyszínen életüket vesztették, a negyedik áldozat a kórházban halt meg. (mm,444 hu) 5000 eurós bírság rasszizmusért Pozsony. 5 ezer eurós bírságot szabott ki a Besztercebányai Járásbíróság a szélsőséges Mi Szlovákiánk Néppárt képviselőjének, Milan Mazureknek a rasszista megnyilvánulásai miatt. Mazurek a zsolnai Frontinus rádióban a romák címére tett nyilatkozataival követte el a bűncselekményt. Mazurek egy roma tanút is beidéztetett a védelmére, aki állította, hogy a Kotleba-párti politikus kijelentései nem sértették őt. Amennyiben nem fizeti ki a büntetést, fél évet kell börtönben töltenie. „Szlovákia egyértelműen egy fasiszta ország” - kommentálta az esetet Mazurek, követői pedig hangosan skandálták azt, hogy „rühös kutyák”, a bíróság döntésére reagálva. Az ítélet nem jogerős, fellebbezett az ügyész és Mazurek is. (TASR) Pellegrini jelentős béremelést ígér, konkrétumok nélkül Kártérítést kérnek a tavalyi aszály miatt ÖSSZEFOGLALÓ Lesz béremelés - várhatóan még idén - az oktatásban, az egészségügyben és a közszférában is, a kérdés csak az, hogy mekkora és pontosan mikor. Az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén részt vett Peter Pellegrini kormányfő is. Pozsony. A pedagógusok bére idén szeptembertől emelkedne 6 százalékkal, ezt követeli a szakszervezet és ezt tartalmazta a kormány memorandumtervezete is, amelyet azonban a szakszervezetek nem írtak alá. Az egyik feltétel ugyanis az lett volna, hogy a memorandum érvényessége idején nem kezdeményeznek semmilyen tiltakozóakciót. Várható azonban béremelés az egészségügyben és a közszférában is. A kormány már elkészítette a közalkalmazottak új bértáblájának tervezetét, de ezzel a szakszervezetek nem értenek egyet. A várható béremelésről tegnap tárgyalt az érdekegyeztető tanács is, Peter Pellegrini azonban az ülést követően nem árulta el, hogy mikor és mennyivel nőnek a bérek ezekben a szektorokban. „Azok oldalán A kormányfő ígérget (SiTA-fotó) vagyok, akik tárgyalni fognak a pedagógusok bérének emelkedéséről -jelentette ki a kormányfő. - Csak technika és időpont kérdése, hogy mennyivel és mikortól emelkednek.” A pedagógus-szakszervezet vezetői ragaszkodnak a legalább 6 százalékos emeléshez, és a szeptemberi időponthoz. „Nem akarjuk élezni a társadalmi feszültséget, de a gazdasági növekedés időszakában elkerülhetetlen az éves béremelés” - jelentette ki Pavel Ondek, a pedagógus-szakszervezet vezetője. Pellegrini állítja azonban, hogy a kabinet komolyabb béremelést készít elő. „Közismert, hogy jelentősebb béremelést készítünk elő a közszférában, valamint a rendőrök és az egészségügyi nővérek számára” — mondta Pellegrini. Szerinte ezt indokolja az is, hogy az állam a minimálbér emelésével folyamatosan béremelésre kényszeríti a vállalkozókat. „Az államnak is meg kell csinálni a házi feladatát, jobban kell fizetne azokat, akik az állam, a települések és a megyék számára dolgoznak” - jelentette ki a kormányfő. A közalkalmazotti bértábla alsó osztályai ugyanis a minimálbér alatti összegeket tartalmaznak, emiatt például azonos bért írnak elő a szakképesítés nélküli iskolai takarítónőnek és az érettségivel rendelkező konyhafonöknek is. A kormány javaslata hat osztályba sorolná a közalkalmazottakat, a legalsó osztályban a bért a minimálbér szintjén határoznák meg, a többi osztály a minimálbér és egy koefficiens szorzatának megfelelő összeget kapna minimumként. A szakszervezet a kormányjavaslatánál több osztályt követel, és azt, hogy a bérek meghatározásánál vegyék figyelembe a szakmában ledolgozott éveket is. (ipi. TASR) SUSLABÉLA Pozsony. Kártérítést várnak a dél-szlovákiai gazdák a tavalyi szárazság miatt, az aszálykár ugyanis csaknem 20 millió euró. Kormányzati ígéret van, a klímaváltozás következményeit egységes intézkedéscsomaggal enyhítenék. A dél-szlovákiai gazdák - akiknek a tavalyi szárazság együttesen 19,33 millió eurós kárt okozott - üdvözlik Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter kárfelméréssel kapcsolatos nyilatkozatát. A tárcavezető a napokban jelentette be, hogy fel kell mérni a tavalyi aszálykárokat. „Tudnunk kell, mekkora volt a kár, hogy pontos adatokkal mehessünk a pénzügyminiszterhez” - hangsúlyozta Matecná. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke lapunknak elmondta, az AKS a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarával (SPPK) együtt becsülte fel a tavalyi aszálykárokat, és az ezzel kapcsolatos adatokat ugyan már tavaly novemberben elküldték a tárcának, most azonban ezt újra megteszik. Az AKS és az SPPK közös felmérése az elmúlt év júliusában 98 mezőgazdasági vállalkozást érintett, csaknem 2500 alkalmazottal. A szárazság főleg a Pozsonyi, a Szenei, a Dunaszerdahelyi, a Nagyszombati valamint a Galántai járásban tizedelte meg a termést. „A korábbi évek átlagainak tavaly csupán a 40 százaléka termett meg. Nem egy parcellán mindössze 2 tonnával szolgált hektáronként a búza, amely éveken át megadta az 5,5 tonnát, sőt, gyakran ennél többet is. A repcetermés csak harmada volt a korábbinak” - mondta Patasi. Időközben azonban a kormány is lépett, és a múlt hónapban elfogadta az Értékünk a víz akciótervet az aszály és a vízhiány következményeinek kezelésére. Az akcióterv összehangolja az egyes ágazatok intézkedéseit a vízgazdálkodástól kezdve, az erdő- és mezőgazdaságon valamint a lakott területeken foganatosított lépéseken keresztül a kutatásig és oktatásig. „Naponta a saját bőrünkön tapasztaljuk a klímaváltozást. Ennek egyik legfőbb, egyben legkritikusabb jellemzője a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága, ami képes teljesen megváltoztatni az egyes régiók jellegét. Kizárólag egy egységes megoldás lehet hosszú távon eredményes” - fejtette ki lapunknak Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár. BéreS már az indulása bejelentése előtt botrányba futott bele
