Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-04 / 77. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. április 4.1 www.ujszo.com Tartós sztrájkhullám kezdődött Franciaországban Sztrájkolnak a francia vasutasok. A megmozdulások hónapokigtarthatnak, ám Macron államfő akár ilyen áron is rendet akar teremteni az ágazatban, (sita/ap) RÖVIDEN Trump-Putyin találkozó várható Washington. A Fehér Ház szó­vivője megerősítette, hogy Do­nald Trump elnök nemrég talál­kozóra hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sarah Huckabee Sanders szóvivő az esetleges ta­lálkozó időpontjáról és helyszí­néről nem adott tájékoztatást. Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója Moszkvában azt mondta: az amerikai és az orosz elnök még az orosz diplomaták amerikai kiutasítása előtt, már­cius 20-án beszélt egymással. Jurij Usakov kifejtette, a csúcs előkészítése még nem kezdődött meg, és egyben reméli, Wa­shington nem tagadja majd meg a csúcstalálkozóra vonatkozó elnöki javaslatot. (MTI) Egy keresztény családot irtottak ki Kvotta. Egy keresztény család négy tagját mészárolták le az ut­cán húsvéthétfőn a délnyugat­pakisztáni Kvettában, Belu­­dzsisztán tartomány székváro­sában. A helyi rendőrfőnök ter­rorcselekménynek minősítette a gyilkosságot. A család riksán utazott rokonlátogatásra Kvetta többségében keresztények lakta negyedébe, amikor motorkerék­páron ülő fegyveresek feltartóz­tatták, és tüzet nyitottak rájuk. Pakisztán 200 milliós, túlnyomó többségében szunnita muzulmán népességének 2 százaléka ke­resztény. A vallási ünnepeken Pakisztánban gyakoriak a ke­resztények és síita muzulmánok elleni támadások. (MTI) Támadás egy Korán-iskola ellen Kunduz. Legalább százan meg­haltak vagy megsebesültek Északkelet-Afganisztánban az afgán légierőnek egy medresze (Korán-iskola) és egy tálib összejövetel elleni hétfői légitá­madásában - közölték tegnap kórházi és biztonsági vezetők. Nyolc rakéta csapódott be egy nagy tömegbe. Az áldozatok többsége gyermek, 17 tálib is meghalt. A hadsereg és a bizton­sági szolgálatok azzal vádolják a lázadókat, hogy a medreszébe tervezték a tavaszi hadjáratukat megelőző parancsnoki értekez­letüket, és számos motoros őr­szem volt a környéken. (MTI) Olasz egyeztetések az új kormányról Róma. Az új római parlament pártjainak vezetőit mától egymás után fogadja Sergio Mattarella olasz államfő, és ezzel hivatalo­san megkezdi a kormányalakítási egyeztetéseket. A március 4-i parlamenti választásokon a leg­több szavazatot (több mint 37%­­ot) a jobbközép koalíció szerezte, a legnagyobb pártnak (több mint 32 százalékkal) az Öt Csillag Mozgalom (M5S) bizonyult, de egyik erő sem tudott a kormány­­alakításhoz szükséges parlamenti többséget elérni. Elemzők szerint a kormányalakítási folyamat akár nyárig is eltarthat. (MTI) Megkezdődött az utóbbi évek egyik legnagyobb vasutas­­sztrájkja Franciaországban: a közlekedésben súlyos fenn­akadások keletkeztek, miu­tán a vonatoknak nagyjából csak a tizede állt forgalomba. Párizs. A négy legnagyobb vasutas-szakszervezet azt tervezi, hogy a következő három hónapban minden öt napból két napon át mun­kabeszüntetést tartanak, hogy így til­takozzanak a kormányzat reformter­vei ellen. A dolgozók 48 órával előre kötelesek bejelenteni, hogy részt kívánnak-e venni a sztrájkban. Teg­nap a belföldi járatok alig 12%-a köz­lekedett, a nemzetközi vonatoknak azonban háromnegyede elindult. A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhal­mozott francia állami vasúttársaság (SNCF) reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszer­vezeti tiltakozások nyomán feladta. ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A biztos magyar pártválaszték körébsn a Fi­­desz-KDNP 49, a Jobbik 19, az MSZP-Párbeszéd 17%-on áll a legfrissebb felmérés szerint. Kormányváltást szeretne 900 ezer olyan ma­gyar választó, akika közvé­lemény-kutatónak nem árul­ják el pártpreferenciájukat. A megkérdezettek 38%-a nem akarta vagy nem tudta megmondani, hogy kire szavaz vasárnap - ez derül ki a Republikon Intézet kutatásából. A március 10. és 23. között készített felmérés szerint a korábbiakhoz ké­pest egyik pártnak sem változott ér­demben a támogatottsága. A biztos választók körében a Fidesz-KDNP 49, a Jobbik 19, az MSZP-Párbeszéd 17%-on áll. A Demokratikus Koalí-Carles Puigdemont volt kata­lán elnök kiadatási őrizetbe vételét kezdeményezte a német Schleswig-Holstein tartomány főügyészsége. Berlin. A főügyészség szerint a spanyol legfelső bíróság európai el­fogatóparancsának elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a po­litikust át lehet adni a spanyol ható­ságoknak. Ezért kezdeményezték a tartományi felsőbíróságnál a kiada­tási eljárás megindítását, és az elme­nekülés veszélye miatt azt is, hogy a volt katalán elnököt helyezzék ki­adatási őrizetbe. Az eljárás követke­ző lépésében a tartományi felsőbí­róságnak kell döntenie az ügyészsé­gi indítványról. A bíróság várhatóan napokon belül dönt az ügyben. Carles Puigdemont ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emel­tek vádat a tavaly október 1-jén al-Elisabeth Bome közlekedési mi­niszter azt mondta, hogy a kormány kész a tárgyalásra és a párbeszédre. Az egyeztetések az állami nagyvál­lalat átalakításáról és felkészítéséről a vasúti piac liberalizálására egyéb­ként már megkezdődtek, a szakszer­vezetek elsősorban nyomásgyakor­lásként használják a. sztrájkot. A kormány egyik fő célja, hogy meg­szüntesse a vasúti dolgozók kivéte­lezett helyzetét, amely a munkahe­lyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorha­tár vonatkozik. Az új szabályozás a cégnél jelenleg dolgozókra nem vo­natkozna, hanem csak a jövőbeni vasutasokra. A közvélemény-kutatások szerint a franciák több mint fele indokolat­lannak tartja a vasutasok sztrájkját, de az utasok az első napon megér­tőnek mutatkoztak a pályaudvaro­kon, miután az SNCF a káosz elke­rülésére előzetesen részletes tájé­koztatást ad az induló vonatokról és mindenkinek visszatéríti az útikölt­cióra 5, az LMP-re 4, míg a Momen­tumra és az Együttre 2-2% szavazna. A felmérés szerint a teljes népesség körében a Fidesznek 30, a Jobbiknak 12%-os a támogatottsága, míg a DK- nakésazLMP-nek3-3 százaléka van. A többi párt pedig 1 százalékon áll a teljes népesség körében. Továbbra is rengeteg bizonytalan szavazó van: a megkérdezettek 38 százaléka nem akarta vagy nem tudta megmondani, hogy kire szavaz április 8-án. A Re­publikon készített egy 65 százalék feletti részvétel esetén érvényes becslést is a pártok támogatottságára. Eszerint a Fidesz rosszabbul fog sze­repelni, mint a 2014-es választáson, a DK, az LMP és a Momentum par­lamentbejutása kérdéses, de az előb­bi kettő esetében a bejutást, az utóbbi esetében a kívül maradást tartja valószínűbbnek az intézet. A Repub­likon becslése alapján a Fidesz ab­szolút többsége valószínűsíthető 41%-kal, emellett a Jobbik 21, az kotmányellenesen megtartott füg­getlenségi népszavazás megrendezé­sével és a katalán függetlenségi nyi­latkozat elfogadásával kapcsolatban. A politikus tavaly októberi leváltása ségét, az érintett utasoknak mintegy másfél millió e-mailt és SMS-t küld­tek szét a várható fennakadásokról, s a pályaudvarokon mintegy 3 ezer vörös mellényt viselő alkalmazott segíti az embereket a tájékozódás­ban. A párizsi körgyűrűn a reggeli csúcsforgalmi időben viszont közel MSZP-P 19, az LMP és a DK pedig 6-6%-kal jutna be a parlamentbe. Az utóbbi egy hónapban emelke­dett a kormány maradására vágyók és a kormányváltást akarók aránya is, előbbiek 40, utóbbiak 46 százalék­nyian vannak. A Fidesz legyőzésére számítók aránya egyértelműen nőtt február és március között (35-ről 39 százalékra), de továbbra is többen vannak, akik szerint a kormánypárt fog nyerni (47%). A kormányt le­váltani kívánó, a választási részvé­telét ígérő, de ebben a pillanatban pártnélküli választópolgárok lehet­séges szavazatai egyenletesen szét­oszlanak az ellenzéki pártok között. Kormányváltást szeretne 900 ezer olyan magyar választó, akik viszont a közvélemény-kutatónak nem árul­ják el pártpreferenciájukat, derült ki az Index megrendelésére a Závecz Research március elején zajló fel­méréséből. Az összes megkérdezett 11 százaléka mondta azt, hogy kor­óta önkéntes száműzetésben él, már­cius 25-én vették őrizetbe Schleswig- Holstein tartományban, miután Dá­niából belépett Németországba. Az esetleges kiadatása körül az a 500 kilométeres dugó alakult ki. A vasutasokkal párhuzamosan az energetikai szektor alkalmazottai és a szemétszállítók is munkabeszün­tetést tartottak az egységes nemzeti közszolgáltatást követelve, vala­mint az Air France légitársaság dol­gozói is sztrájkoltak tegnap. (MTI) mányváltást szeretne, ugyanakkor nem jelölt meg egyetlen pártot sem, amit sajátjának érez. Közülük a vá­lasztáson való részvételüket biztos­nak vagy valószínűnek tartja nagy­jából kétharmaduk - 600 ezren. A Bloomberg gazdasági hírügy­nökség összesítése alapján a befek­tetők abban reménykednek: megtart­ja abszolút többségét a parlamentben a Fidesz, tovább folytatja gazdaság­­politikáját, de nem szerez kétharma­dot. A piacok szerint ebben az eset­ben folytatódik az óvatos költségve­tési politika és gazdasági növekedés, ahogy a politikához közel álló üzlet­emberek és oligarchák pénzelése is. E forgatókönyv azért tűnik vonzónak a befektetők számára, mert minden más opció sötét jövőképpel fenyeget. Egy kétharmados felhatalmazás után a Fi­desz valószínűleg tovább gyengítené a demokratikus intézményrendszert, a jogállamot, ami megingatná a pia­cok bizalmát. (atv.hu, Index, 444.hu) legfontosabb kérdés, hogy a német jog szerint is bűncselekmény-e mindaz, ami miatt Spanyolországban felelősségre akaiják vonni. A lázadás spanyol büntetőjogi fogalma a német büntetőjogban leginkább a hazaáru­lásnak felelhet meg. E tényállás a szövetségi állami berendezkedés erőszakkal vagy erőszakkal való fe­nyegetéssel történő megzavarására vagy megváltoztatására irányuló cselekményt jelent. A schleswig­­holsteini főügyészség szerint az erő­szak eleme Puigdemont ügyében is megjelenik, ezért nincs jogi akadálya a kiadatásnak. Az ügyészség arra hi­vatkozik, hogy a spanyol rendőrség a népszavazás előtti napokban figyel­meztette a katalán elnököt, hogy a voksolás után elszabadulhatnak az indulatok, de az autonóm regionális kormány az erőszak kockázatának ellenére nem állította le a folyamatot, hanem megrendezte a szavazást. (MTI) Továbbra is éllovas a Fidesz Kormányváltást akar 900 ezer olyan magyar választó, aki nem árulja el pártpreferenciáját A németek kiadják Puigdemontot a spanyoloknak Katalán tiltakozók Schleswig-Holstein ügyészsége előtt (sita/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents