Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-14 / 86. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. ÁPRILIS 14. ÉRDEKESSÉG 15] Félnek a helyiek Escobar vízilovainak kóborló utódaitól Külföldi állatkertekben helyezné el Pablo Escobar néhai kolumbiai drogbáró vízilovainak elvadult utódait egy helyi környezetvédelmi szervezet. A drogbáró Hacienda Nápoles nevet viselő birtokán kialakított magánállatkertjébe egykor négy afrikai vízilovat szerzett. Ezek elvadult utódai azonban jelenleg félelemben tartják a helyieket. „Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy más országokba vigyük őket. Akadnak külföldi állatkertek, melyek érdeklődnek irántuk” - idézi Pablo Escobar halála után a Hacienda Nápoles pusztulásnak indult (Fotók: SITA/AP) A medellíni drogbáró (balra) 1983-ban egy futballmeccsen w A vízilovak a közeli erdőkbe költöztek és szaporodni kezdtek. Az állatok tönkretették a földeket, és veszélyt jelentenek az emberekre. az El Tiempo című lap David Echeverry biológust, aki elmondta, hogy Peruval, Uruguayjal, Mexikóval és Ecuadorral tárgyalnak. Pablo Escobar volt egykor a világ egyik leggazdagabb embere. Az ő irányításával működött a medellíni drogkartell: ezen keresztül érkezett az Egyesült Államokba importált kokain legnagyobb része az 1980-as években és az 1990-es évek elején. A drogbáró 1993-ban halt meg: 44 éves korában, egy razzia során lelőtték. Halála után a Hacienda Nápoles pusztulásnak indult, a vízilovak a közeli erdőkbe költöztek és szaporodni kezdtek. Az állatok tönkretették a földeket, és veszélyt jelentenek az emberekre is. Bár néhány vízilovat már sterilizáltak, nem tudni, pontosan hány példány él a régióban - mondta Echeverry. „Két vagy három csoport lehet. Néha a víz alatt vannak, majd újra a szárazföldön, ezért nem tudjuk pontosan, mennyien vannak” - mondta a Hacienda Nápoles park vezetője, Oberdan Martinez. (MTI) Élet a Kuala Lumpur-i reptér tranzitvárójában Több mint egy hónapja rostokol a Kuala Lumpur-i repülőtér tranzitvárójában egy 36 éves szíriai férfi - jelentette a Reuters hírügynökség, amely szerint az ügy Steven Spielberg Terminál című filmjére emlékeztet. A KLIA2 fapados terminálon rekedt Haszan al-Kontar a Twitteren és a Facebookon posztói a tranzitváróban eltöltött napjairól. A férfi március 7-e óta lakik ott, tartva attól, hogy letartóztatják, ha hazatér Szíriába, ahol hetedik éve dúl a polgárháború. Telefonon azt mondta a brit hírügynökségnek, hogy nem azért tart a hazatoloncolástól, mert gyáva vagy nem tudna harcolni, hanem azért, mert nem hisz a háborúban, nem akar gyilkológéppé válni, rombolni saját hazáját, ártani saját népének. A brit hírügynökség szerint független forrásból nem lehet hitelesíteni Kontár beszámolóját, és a maláj migrációs hivatal és a repülőtér sem reagál a megkeresésre, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megerősítette, hogy tud a férfiról, és kapcsolatba is lépett vele. Haszan al-Kontar biztosítási alkusz volt, és az Egyesült Arab Emírségekben élt, amikor kitört a szíriai polgárháború. Tavalyelőtt Kuala Lumpurba toloncolták, miután Szíria nagykövetsége nem volt hajlandó meghosszabbítani az útlevelét. A férfi magyarázata szerint Malajzia egy azon nagyon kevés országok közül, ahova vízum nélkül is utazhatnak szíriai állampolgárok. Több mint egy évig tartott, míg összegyűjtötte a pénzt arra, hogy megvegye a repülőjegyet Ecuadorba, de nem engedték fel a gépre. Ezután Kambodzsába repült, de ► Kontár esete emlékeztet a Terminál című, 2004-ben forgatott filmre, amelyben a főszereplő, Tom Hanks egy kitalált kelet-európai ország állampolgára, aki a New York-i JFK nemzetközi repülőtéren reked, miután útlevelét érvénytelenítették a hazájában lezajlott forradalmi események miatt, s nem léphet be az Egyesült Államok területére, de a hazájába se térhet vissza. A rendezőt, Steven Spielberget egy iráni férfi története ihlette, aki 16 éven át élt a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren, mert egy ország sem ismerte el állampolgárának vagy menekültnek. (Fotó: képarchívum) az ottani bevándorlási hatóságok elutasítása miatt visszatoloncolták Kuala Lumpurba. A férfi a KLIA2 terminál tranzitvárójában „lakik”, a repülőtéri hatóságok és a személyzet jóindulatának köszönhetőn jut hozzá élelemhez és máshoz, de olyan problémákkal szembesül, amelyekről nem is gondolnánk, hogy létezhetnek Hol és mikor tisztálkodjon, és ha kimossa a ruháját, hol szárítsa meg? (MTI) Takarítóhajóval tisztítanák meg az óceánokat Focipálya méretű takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyaghulladékoktól egy svájci felfedező-kalandor, aki a szerdán megkezdődött 46. Genfi Nemzetközi Találmányi Kiállítás első napján mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Manta nevű hajó makettjét. Yvan Bourgnon 2016 szeptemberében hozta létre a The SeaCleaners nevű szervezetet, mert „sokkolta a tengerekben felgyülemlett műanyaghulladék mennyisége”. Bourgnon, aki az elmúlt másfél évet a Manta megépítéséhez szükséges tanulmányoknak és anyagi erőforrások előteremtésének szentelte, szerdán mutatta be a hajó végső verzióját. A quadrimarán a tervek szerint 70 méter hosszú, 49 \ méter széles és 61 méter magas lesz. Marc Lebrun projektmenedzser szerint a hajó innovatív hibrid hajtóműrendszere szél- és napenergiára, valamint a Dyna- Rigg nevű vitorlarendszerre épül. A jármű képes lesz gyorsan megközelíteni az erősen szennyezett területeket akár a nyűt vízen, a part menti térségben vagy a folyótorkolatnál. A Manta fedélzetén egy üzemet alakítanak ki a begyűjtött műanyaghulladék szétválogatására, feldolgozására és tárolására. Egy speciális begyűjtőrendszer fog gondoskodni arról, hogy a vízben lévő szemét minél gyorsabban a fedélzetre kerüljön. Az óceánok további szennyeződésének megakadályozása érdekében a Mantát egy laboratóriummal is felszerelik, elősegítve a műanyaghulladékok helyének, mennyiségének és minőségének a meghatározását. Az adatok szabadon hozzáférhetőek lesznek a nemzetközi közösség számára. Lebrun szerint a Manta naponta csaknem tíz tonna műanyagszemét begyűjtésére és feldolgozására lesz képes, ami egy nagyjából 25 napos misszió esetén 250 tonna hulladékot jelent. A hajó tervezett legénysége -X 40 fö, ebből nyolc a jár' mű, 32 a fedélzeti üzem ^ s működtetéséért felel. Noha egyeden hajó ' megépítése nagyjából 30 millió euróba kerül, eddig annyi magánvállalat, civilszervezet és alapítvány támogatását szerezték meg — sőt még A SeaCleaners makettje néhány ország kormá(Fotó: SeaCleaners) nyának érdeklődését is felkeltették -, hogy terveik szerint a jövőben csaknem száz üyen gigászi hajót fognak legyártani. (MTI) (Fotó: Shutterstock) Fűtött kerékpárutat építenek Hollandiában ugat-Európa leghosszabb fűtött kerékpártúját fogják megépíteni egy holland természetvédelmi övezeten keresztül, hogy egész évben hó- és jégmentes úttal kössék össze Wageningen és Arnhem városát. AJufferswaard természetvédelmi övezetet átszelő 1,7 kilométer hosszú kerékpárutat a közeli papírgyár gyártási folyamatában keletkezett hő fogja fűteni. „A kerékpárút főként az ingázóknak épül. Ez egy csodálatos védett terület, ezért folyamodunk ehhez a módszerhez. Nem akarunk sót használni itt a hómentesítésre”- idézte a kelet-hollandiai Gelderland önkormányzatának szóvivőjét a The Guardian című brit napÜap honlapja. Petra Borsboom elmondta, úgy vélik, ez lesz Nyugat-Európa leghosszabb ilyen kerékpártúja. „Nem akarjuk azt állítni, hogy a vüágon a leghosszabb lesz, mert lehetséges, hogy Kínában már van Üyen, de nem tudunk róla” — tette hozzá. A Nederrijn folyó árterületén húzódó 31 hektáros természetvédelmi terület számos vízi madár és békafaj, valamint a hód otthona. „Tartottunk attól, hogy az itt élő békák előszeretettel akarnak majd a fűtött úton maradni, de nagy figyelemmel fogjuk nyomon követni az út hatását a kisebb állatokra” - közölte a szóvivő. (MTI) Ny
