Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-14 / 86. szám
www.ujszo.com | 2018. április 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Budapest és a vidék A főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint: ez a kisváros Budapestnek saját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebbségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne. Szembekerült egymással a főváros és a vidék? Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő kijelentést kissé árnyalja, ha körbenézünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti különbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metropoliszai demokraták, míg a két partvidék között óriási republikánus területek vannak; folytatva Nagy-Britanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Keresztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent. Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbánus és rurális térségek politikai véleménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kampányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok hálózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel. Ez a helyzet-alakúit ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és meglehetősen élesek. Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon - nemcsak a politikában, hanem a „valóságban” is, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés alakulásában -, hogy a főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás során: ez a kisváros. És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghoszszabbított szatellitjévé, kisebb méretű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok számára. Sokszor inkább ellenkező tendencia alakult ki, és amolyan emeletes házakkal teli falvakká alakulnak. Ezt a statisztikai adatok is igazolják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem átlaga felett termelnek, úgy életminőség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép- Európában a kisvárosok nem jelentenek komoly vonzerőt. Magyarországon már a nyugati határszélen lévő városok felé sem irányul komolyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elvándorlás, mint a falvakra. Ahogy nemrég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart. Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regionális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regionális Politika Intézete, Stanislav Micev elnökletével. A szlovák tudományos élet és civil szféra így próbálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és javaslatokat kidolgozni ezek felszámolására. Elég nagy ívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyarországon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétszakadt társadalomról, és rámutatni néhány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti időszakot. Ha „Trump gengszterszerű és hazug alak” James Comey, az FBI menesztett igazgatója (TASR/AP-feivétei) James Comey volt FBI-igazgató könyviben hazug is egovezirelt embernek írja le Donald Trumpot. Etikátlan és az igazságtól elrugaszkodott ember az amerikai elnök James Comey volt FBI-igazgató új, erősen kritikus könyve szerint. Trump már elnöksége első napjaiban mindenáron arra próbálta rávenni az FBI-t, hogy oszlassa el a szexuális viszonyairól szóló pletykákat, mert azok zavarják a feleségét. Maffiafőnök a szoliból A jövő héten megjelenő, Felsőbb lojalitás: igazságok, hazugságok és vezetés című könyvében a tavaly májusban elmozdított James Comey maffiafönökhöz hasonlítja Trumpot, és azt úja róla, hogy elnöksége a személyes lojalitásról szól. A menesztett FBI-igazgató gengszterszerü alaknak tartja Trumpot, aki megpróbált nyomást gyakorolni rá az elnökválasztásba való orosz beavatkozás ügyében indított vizsgálatban. A könyvben vannak személyes szurkálódások is, amelyek nyilvánvalóan felbosszantják az elnököt, A két méternél is magasabb Comey például azt írja a 190 centis Trumpról, hogy azt hitte, magasabb, első találkozójukon túl hosszú volt a nyakkendője, és „ragyogó félhold” volt a szeme alatt, nyilván a szoláriumi védőszemüvegtől. Mint az erdőtűz Comey azt írja az elnök legendás kézszorításáról, hogy kíváncsi volt, valójában mekkora az elnök tenyere, de kisebb az övénél, és semmi rendkívülit nem tapasztalt a kézfogáskor. A volt FBI-igazgató szerint Trump elnöksége fenyegetést jelent sok mindenre, ami az ország javát szolgálja. Szerinte Trump olyan, mint az erdőtűz, és csak a kormányzat erkölcsös politikusai fékezhetik meg. Spricc Carlton Hotel Comey azt is úja, hogy Trump többször kérte őt, indítson vizsgálatot azoknak az állításoknak a megcáfolására, amelyek őt orosz prostituáltakkal hozták kapcsolatba. Ezzel akarta megnyugtatni feleségét, Melániát. Tavaly ugyanis több amerikai lap közzétett egy 35 oldalas jelentést arról, hogy Oroszország az elnök lejáratására és zsarolására alkalmas információk birtokában van, mert Trump perverz szexuális aktusokban vett részt Oroszországban, s az orosz titkosszolgálat megfigyelte. Egy volt brit hírszerző által összeállított anyag szerint Trump kibérelte a moszkvai Ritz Carlton Hotel elnöki lakosztályát, majd több prostituáltat arra kért, hogy vizeljék le az ágyat, ahol korábban az Obama-házaspár aludt. Trump szerint az egész dosszié koholmány. Comey szerint Trump azt mondta neki, nem is járt abban a szállodában, és a vád azért sem állhatja meg a helyét, mert retteg a bacilusoktól, és semmi szín alatt nem tűmé el, hogy egymásra vizeljenek az ő társaságában lévő emberek. Az FBI volt igazgatója könyvében megjegyzi, ekkor gondolkodóba esett: ha ez így van, akkor egyáltalán hogyan merülhet fel a feleségében akárcsak a legcsekélyebb gyanú, hogy a félje egymásra vizelő prostituáltakkal töltötte az idejét egy moszkvai hotelszobában. (MTI) Válságban a válságmenedzser MÓZES SZABOLCS MÓZES SZABOLCS Politikai öngyilkosság egyenes adásban. Nehéz másként nevezni azt, ami Tomás Drucker belügyminiszterrel történik az utóbbi hetekben. És még van lejjebb. Drucker a harmadik Fico-kormány egyik üdvöskéje volt. Párton kívüli szakemberként, úgymond válságmenedzserként érkezett, hogy rendbe tegye az egészségügyet. Ami nem volt teljesen érthető, hiszen korábban a Szlovák Posta vezérigazgatója volt, az egészségügyhöz addig annyi köze volt, mint nekem - láttam már orvost -, ám ez az a terület, ahol ez is elég. Itt égtek már meg orvosok is, igazából semmi sem garancia semmire, a Kalinák- és Richter-féle arcok mellett pedig Drucker még kompetensnek is tűnt. Menedzsernek, aki majd menedzsel. Menedzselne még műidig, relatíve sikerrel, ha közben nem változtatott volna pályát, s nem változott volna meg a közhangulat. A belügyminiszteri pozíció ugyanis még nagyobb reflektorfényben van, pláne, ha valaki egy Robert Kalinák nevű fickó után veszi át. így akiknek érdekük vagy dolguk a miniszterek előéletének feltárása, nagyobb elánnal láttak munkához, s kiderült, hogy bizony Drucker múltjában is van pár nehezen megmagyarázható biznisz. Törvénytelenség valószinűleg nincs, ám ha valaki roppant olcsón jut értékes ingatlanokhoz, melyek eredete kétséges, korábbi tulajdonosa pedig állami cégvezetővel üzletelt, az mindjárt több mint gyanús. Ha fél éve valaki a Druckeréhez hasonló ügyet rántott volna elő, bármelyik miniszterrel kapcsolatban, talán 24 óráig sem lett volna vezető hír. Ahol nagyüzemi mértékben talicskázzák ki a közpénzt, ott pár százezer eurós, nehezen körbeírható telekspekuláció nem nagy vétség. Ám közben megváltozott a közhangulat, a polgárok elégedetlensége a tetőpontra hág, így a pár százezer eurós telekspekuláció is botránnyá dagad. Amire Druckemek záros határidőn belül elfogadható és racionális magyarázatot kell adnia, különben a maradék szavahihetősége is a kukában landol. Pedig úgy tűnt, Drucker hitelességét a bizonytalankodása fogjakikezdeni. Az az „aniienergia”, amivel Tibor Gáspár menesztésének nekifogott. A rendőrfőnök szimbólummá nőtte ki magát, még a legfőbb smeres vezetés számára is evidensnek kellett lennie: ha megy Kali, távozik Gáspár is. Azóta nemhogy a korábban leválthatatlannak tűnő belügyér, de Robert Fico is szedte a sátorfáját, ám a rendőrfőnök mindenkit túlélt. Ha a következő heteket is a posztján tölti, Drucker lehet a következő áldozat, joggal: senki sem azt várta tőle, hogy ott folytassa, ahol elődje abbahagyta. A belügyminiszter jelenleg kórházban van, ám ha meg szeretné érni a 2020-as évet a politikában, akkor jó válságmenedzserként villámgyorsan lépnie kell és magyarázatokat kell adnia. Persze lehet, hogy őt ez különösebben nem érdekli: eddig sem voltak politikai ambíciói, az esetleges bukás után visszamehet az üzleti életbe. Az olcsón megszerzett ingatlanokat pedig senki sem veheti el tőle - akár úgy is dönthet, hogy élete hátralévő részében Floridában fog golfozni. Lehet, hogy a társadalom számára is ez lenne a legjobb. FIGYELŐ Álhírek a magyar közmédiában Kormányüzeneteket terjesztettek és kitalált történeteket tettek közzé azzal a céllal, hogy az embereket Orbán Viktor bevándorlásellenes politikája mellé állítsák - erről beszélt a The Guardiannek az MTVA több dolgozója. A Guardian cikkéről a HVG közölt összefoglalót. A lap közli, hogy a közpénzből működő MTVA-hoz tartozó csatornákon, felületeken eleve negatív színben tüntették fel a migránsokat, hogy összemosták őket a terroristákkal, és megjelenésüket összekötötték a bűncselekményekkel. Az egyik újságíró arról beszélt a brit lapnak, hogy a közpénzből fenntartott MTVA hírcsatornája, az M1 még a választás előestéjén is úgy számolt be a münsteri gázolásról, mintha azt egy iszlamista terrorista követte volna el. Pedig akkorra már rég tudni lehetett, hogy a három halálos áldozattal járó gázolást egy zavart elméjű német férfi követte el. „Ilyesmit addig nem tapasztaltam az MTVA-nál: ez nyilvánvaló hazugság volt” - mondta a neve elhallgatását kérő megszólaló. „Azt hiszem, a félelem légkörét teremtettük meg. Pavlovi reflex alakult ki az olyan szavakra, mint terrorizmus, migráns, ellenzék, Soros és Brüsszel” - idézte a lap az újságírót. Az MTVA munkatársa szerint a bevándorlóellenes üzenetek gyakran egyenesen a kormánytól érkeztek. Azok az emberek pedig, akik az Orbán Viktort személyesen érintő anyagokon dolgoztak, listát kaptak a felhasználandó szavakról is. „Néha az éppen telefonáló szerkesztő bejön az irodába és lediktál nekünk egy egész történetet szóról szóra. Nem tudjuk, ki van a vonal másik végén” - mondta egy másik dolgozó. Azt, hogy a kormány közvetlenül is beavatkozik az MTVA működésébe, a The Guardian birtokába jutott dokumentumok is bizonyítják. A miniszterelnök stábja kiadta a szerkesztőknek, milyen témákat dolgozzanak fel, amelyekkel a kormányt nyíltan kritizálok ellen karaktergyilkosságot lehet elkövetni. Az újságírók azt mondták a brit lapnak, az igazságérzetük miatt szólaltak meg, a köztévé néhány munkatársa pedig azon gondolkodik, hogy felmond. „Borzasztóan éreztem magam, mert láttam, hogy befolyásoltuk az embereket. Néhányunk meggyőzte magát arról, hogy úgysem néz minket senki, így nem is számít, amit csináltunk. Úgy tűnik, számított. Borzasztóan”-jegyezte meg egy újságíró, (hvg.hu)