Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-12 / 84. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. április 12. | www.ujszo.com Óvatosságra intett az Eurocontrol a várható légicsapások miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szavazás az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Előbb Oroszország vétózta meg Egyesült Államok határozattervezetét, amely egy új nemzetközi testület létrehozását írta volna elő a Szíriában történt vegyifegyver-támadások kivizsgálására, majd leszavazták az orosz javaslatot is (SiTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Zeman javaslata BabiSnak Prága. Milos Zeman államfő azt javasolta Andrej Babis ügyvezető miniszterelnöknek, hogy az új cseh kormány megalakításáról ezentúl a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalommal, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM) tárgyaljon. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ezt a lehetőséget javasolta”—nyilatkozta Andrej Babis azt követően, hogy kedd este tárgyalt az elnökkel. (MTI) Zuckerberg sajnálatát fejezte ki Washington. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és elnökvezérigazgatója kedden, a kétnapos kongresszusi meghallgatásának első napján sajnálatát fejezte ki, hogy a mikroblog felhasználóinak adatait egy brit-amerikai cég illetéktelenül feldolgozhatta. Közölte, hogy hamis profilokat távolítottak el a F acebookról. Ezek nem csupán az ún. félidős amerikai választások előtt bukkantak fel, hanem a magyarországi, brazíliai, mexikói, pakisztáni voksolások előtt is. (MTI) Seseljt tíz évre ítélték el Brüsszel/Hága. A korábbi felmentést visszavonva tíz év börtönre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt Vojiszlav Seselj ultranacionalista szerb politikust tegnap az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), mely megbízatásának lejárta után átvette a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) fennmaradó ügyeit. Az MICT a Szerb Radikális Párt elnökének távollétében hirdette ki a másodfokú ítéletet, amelynek értelmében Seselj szabadlábon maradhat, miután több mint 11 évet már letöltött korábban az NT börtönében. (MTI) Szingapúr/Brüsszel/Bejrút/New York. Óvatosságra intstte a Földközi-tenger keleti térségében járatokat közlekedtető légitársaságokat kedden az európai légiforgalmi irányítást összehangoló Eurocontrol, tekintettel arra, hogy a következő 72 érában légicsapásokat indíthatnak a térségből Szíria területe ellen. A brüsszeli központú szervezet szerint a támadók levegő-föld rakétákat és robotrepülőgépeket vethetnek be a megj elölt időszakban, és előfordulhat a rádiónavigációs rendszerek működésének zavarása, időről időre. Az Eurocontrol közléséről beszámoló Reuters hírügynökség emlékeztet rá, hogy Donald Trump amerikai elnök és nyugati szövetségesei katonai megtorló csapás lehetőségét mérlegelték, Bassár el- Aszad szíriai elnök rezsimé ellen, megtorlásként a kelet-gútai Dúma városában szombaton elkövetett, feltételezett vegyifegyver-támadásért, amely több tucat halálos áldozatot követelt. Gyalázatos támadás Donald Trump amerikai elnök hétfőn gyalázatosnak nevezte a dúmai támadást, gyors és erélyes válaszcsapást ígért arra az esetre, ha bebizonyosodna, hogy a támadásért Szíriát terheli a felelősség. Kedden a szíriai helyzetre hivatkozva lemondta részvételét az amerikai földrész államainak perui csúcsértekezletén, és kilátásba helyezte „néhány fontos döntés 24-48 órán belül meghozatalát”. Emmanuel Macron francia államfő is egyértelművé tette, hogy országa részt kíván venni a szíriai vegyifegyver-támadások megtorlásában, és az erről folytatott egyeztetésekbe Theresa May brit miniszterelnök is bekapcsolódott. A nyugati hatalmak a szíriai polgárháborúban az Aszad-rezsim oldalán harcoló Oroszországot is felelőssé tették, amiért nem tett semmit az ismétlődő vegyi támadások leállításáért. Oroszország viszont hírhamisításnak nevezi a dúmai támadásról szóló vádakat, és óva int attól a súlyos feszültségtől, amelyet Szíriában lévő katonáinak veszélyeztetése okozna. Orosz fenyegetés A Szíriára kilőtt amerikai rakéták lelövését helyezte kilátásba egy, a Hezbollahhoz köthető al-Manár nevű csatornán Alekszandr Zaszipkin, Oroszország bejrúti nagykövete. Zaszipkin arról is beszélt, hogy Oroszország azokat a harci eszközöket is célba veheti, amelyekről a rakétákat indítják. A diplomata Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz vezérkar korábbi figyelmeztetésére hivatkozott. Az orosz hadsereg ugyanis már március 13-án bejelentette, válaszolni fog bármilyen Szíria elleni amerikai csapásra, célba véve mind a rakétákat, mind a támadásban részt vevő indítóállásokat. Okosrakóták Az „okosrakétáknak” a terroristák, nem pedig a legitim szíriai kormány irányába kellene szállniuk - közölte Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Zaharova Donald Trump Twitter-üzenetére reagált, amely arra figyelmeztette Oroszországot, hogy készüljön fel, mert „szép, új és okos” amerikai rakéták érkeznek Szíriába. „Az okosrakétáknak a terroristák, nem pedig a törvényes kormány irányába kellene szállniuk, amely több éve harcol a nemzetközi terrorizmussal a saját területén” - írta Zaharova. A szóvivő szerint a Trump által említett okosrakéták megsemmisíthetik Szíriában a vegyi fegyverek bevetésének minden bizonyítékát. Vétóka BT-ben Oroszország megvétózta kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az Egyesült Államok határozattervezetét, amely egy új nemzetközi testület létrehozását írta volna elő a Szíriában történt vegyifegyvertámadások kivizsgálására, így immár 12. alkalommal akadályozta meg, hogy a testület határozatot fogadjon el a szíriai konfliktusról. Nem sokkal később az orosz határozattervezet is elbukott, miután a testület 15 tagjából csak hat támogatta. A BT vitájában Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet ismét szándékos hírhamisításnak mondta azt az állítást, amely szerint Dámában vegyi támadást történt. Amerikai kollégája, Nikki Haley azt állította, Moszkva határozati javaslatának célja az volt, hogy O- roszország élhessen a vétójogával úgy a nyomozóbizottság összeállítása, mint következtetéseik megfogalmazása tekintetében. A vizsgálat így kicsit sem lehetett volna független vagy pártatlan - jelentette ki Haley, aki szerint „az egész (Bassár el-) Aszad (szíriai elnök) rezsimének védelméről szólt”. A nemzetközi sajtó a magyarországi választási eredményekről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A külföldi sajté nagy terjedelemben foglalkozott a vasárnapi magyar országgyűlési választásokkal, elsősorban a kormánypártok elsöprő győzelmének következményeit boncolgatva. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán erős mandátuma címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző kiemelte: Magyarországnak és a többi EU-államnak is az az érdeke, hogy ne mélyülön tovább az árok a felek között. Kifejtette, van mit kifogásolni abban, ahogyan Orbán Viktor felhasználja hatalmát a belpolitikában: olyan kampányt finanszíroztak közpénzből, melyben nem lehetett szétválasztani a pártüzenetet és a „kormányinformációt”, a hatóságok közreműködtek abban, hogy a Fidesz a magántulajdonban lévő médiumok jelentős részét az ellenőrzése alá vonja, a választójogi szabályozást a kormánypárt igényeire szabva módosították. Azonban „Orbán leváltása ezzel a választójogi szabályozással is lehetséges volt”, és „még ebben a médiaszerkezetben is élénk, az álláspontokat ütköztető vita zajlik”, így aki a kormánnyal szemben kritikus információkat és értékeléseket akar olvasni, az az ország teljes területén megteheti ezt - írta a FÁZ, kiemelve, hogy „Magyarország nem diktatúra”. A liberális Süddeutsche Zeitung A megosztó győzelme címmel közölte Peter Münch kommentárját, aki egyebek között kifejtette: Orbán Viktor „illiberális demokráciája” kívülről nézve nem más, mint egy „kleptomán autokrácia”. A kormányfő sikerének receptje az, hogy megteremtett egy „párhuzamos univerzumot”, és így megengedhette magának, hogy választási program nélkül fogjon hozzá a választási küzdelemnek, és kampányát „a fenyegető muzulmán invázió agyrémére” építse. A Financial Times című londoni gazdasági napilap vezércikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök „ronda kampányt” folytatott, amely „a muszlimellenes és a bevándorlóellenes retorika mérgező elegyére” épült, és mindezt „alig leplezetten antiszemita összeesküvés-elméletbe csomagolta”. A Lidové noviny című cseh konzervatív napilap arról írt, hogy Orbán Viktor „az ideológiai bolondságok elleni gát összeurópai jelképe” lett. Roman Joch, a prágai Polgári Intézet igazgatója a Győztes Viktor című írásában azt elemezte, miért is nyert az országgyűlési választáson a kormánypárt, és ez miért nem jelent feltétlenül rosszat Európának. A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera A gyenge és lassú Európában Orbán diktál című cikkében a lap tudósítója kiemelte, hogy miközben egy éve a francia Emmanuel Macron győzelme reményt és dinamizmust adott az Európa-barát erőknek, Orbán Viktor mostani „diadala a populista mozgalmak visszavágására adott jelet”. A kolozsvári Szabadság szerint ha Orbán Viktor kitölti a negyedik mandátumát, történelmi rekordot állít fel: ő lesz a leghosszabb ideig regnáló magyar miniszterelnök. „E tekintetben kevésbé lényeges, milyen címkéket aggatnak rá a különféle politikai boszorkánykonyhák, a magyar miniszterelnök az európai legnagyobbak (Helmut Kohl vagy Angela Merkel német kancellárok, Margaret Thatcher brit miniszterelnök) sorában foglal majd helyet” - véli a Szabadság. Oroszországban a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap Budapest nem változtat irányvonalán című cikkében azt írta: az elemzők elismerik, hogy mind a helyesen megválasztott választási stratégia, mind a magyar ellenzék megosztottsága Orbán Viktor javára vált. Az újság szerint nyilvánvaló, hogy a migrációs politika ügyében „hamarosan folytatódnak a csaták Budapest és az európai tisztségviselők között”. Kárpátalja számára a Fidesz választási győzelme a legmegfelelőbb változat, hiszen a központi ukrán hatalommal fennálló ellentétei dacára „Magyarország óriási támogatásban részesítette Kárpátalját, és nem csak a magyar kisebbséget” - írta a prozak.info kárpátaljai ukrán hírportál. A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap arról írt, hogy a fölényes győzelem egyszerre teszi lehetővé Orbán számára hatalmának bebetonozását Magyarországon és befolyásának megerősítését az Európai Unióban, ami által még inkább jobbra tolódhat a hatalmi egyensúly a kontinensen. A szerző szerint az eredmény jól mutatja, hogy a bevándorlás kérdése mennyire átrendezte a politikai helyzetet Európában, a balközép pártok számos uniós államban komoly vereségeket szenvedtek, mert nem tudtak megnyugtató válaszokat adni a választók aggodalmára.
