Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-12 / 84. szám
www.ujszo.com | 2018. április 12. KÖZÉLET I 3 Már kevésbé hisz Ficónak a nép Peilegrinit sokkal megbfzhatóbbnak tartják Ficónál (SITA -Fotó) FINTAMÁRK Robert Fico, a politikusi megbízhatósági listákat hosszú évekig vezető politikus karrierje mélypontján van, egyre kevesebben tartják megbízhatónak. Az emberek az ellenzéknek sem hisznek. Az AKO közvélemény-kutató ügynökség április első napjaiban, ezerfős mintán készült felmérése szerint a legmegbízhatóbb politikusnak továbbra is Andrej Kiskát tartják, a válaszadók 67 százaléka körében népszerű, s csak 31 százalék nem bízik benne. Ezzel toronymagasan vezeti a listát, és népszerűsége gyakorlatilag tavaly november óta nem változott. Fico 10 pontot esett A kormánypárti politikusok közül a kormányválságot egyértelműen Fico szenvedte meg a legjobban. Míg 2017 novemberében még 34 százalék tartotta megbízhatónak és 63 százalék nem, a márciusi események, Ján Kuciak utolsó cikke, az azóta kiderült dolgok és a hatalmas tüntetési hullám óriásit ártott a népszerűségének. Jelenleg csupán 24 százalék tartja megbízhatónak, 72 százalék pedig nem. Ezzel csak Marian Kotlebát, az ESNS szélsőséges vezetőjét, a lista örök utolsó helyezettjét előzi meg: a zöldtrikósok vezetője 21 százalék szerint megbízható, 76 százalék szerint pedig nem. Kotleba pedig ráadásul pár százalékot javított is hírnevén az elmúlt hónapokban a felmérés eredménye szerint. Bugár még a harmadik Csökkent a népszerűsége Bugár Bélának is. A Híd elnöke tavaly novemberben még a második leghitelesebb politikus volt az emberek szemében, akkor 47 százalék megbízhatónak tartotta, 50 százalék pe-‘ dig nem. Igaz, most is a 3—4. helyen áll - holtversenyben Richard Sulikkal -, de már csak a lakosság 37 százaléka bízik benne, 58 százalék nem. Richard Sulik, az SaS vezetője a legjobb helyezést elért ellenzéki politikus, a holtverseny Bugárral azonban csak a megbízhatóságra érvényes, mivel őt a lakosság 60 százaléka tartja megbízhatatlannak. Pellegrini jól kezdett Két olyan kormánypárti politikai vezető van, aki javítani tudott: az egyik a lista újonca, Peter Pellegrini (Smer) új kormányfő, aki a második helyen debütált: 41 százalék bízik benne, 51 százalék nem, 8 százalék pedig nem tudja, mit gondoljon róla. A másik ilyen politikus Andrej Danko, az SNS elnöke, aki látványosan igyekezett kimaradni a márciusi csatározásokból. Benne 35 százalék bízik, 59 százalék pedig nem, ezzel kicsit javított tavaly novemberi eredményén. Hlina, a fekete 16 Az emberek ugyan nem bíznak a kormánypártok vezetőiben, de ellenzéki kollégáikban mégannyira sem. Richard Suliknál is rosszabbul végzett ugyanis Boris Kollár, a Sme rodina vezetője és Igor Matoviő, az OEaNO elnöke, mindkettejükben csupán az emberek kevesebb mint harmada bízik, és csaknem kétharmada nem. Alojz Hlina KDH-elnök a lista fekete lova: ugyan 28 százalék tartja csupán megbízhatónak és 45 százalék nem, ám az emberek több mint negyede nem tudja, mit gondoljon róla. Később tárgyalnak a gazdák Kassa. Elmarad az agrártárca és a kelet-szlovákiai gazdák, illetve az igazságszolgáltatási szervek képviselőinek mára tervezett találkozója. A gazdák április 24. és 26. között a Kassa melletti Haniskán ülnének tárgyaló asztalhoz Gabriela Matecná (SNS-jelölt) tárcavezetővel. Kifogásolták, hogy a mára tervezett akcióra csak egy szűk kör kapott meghívást. Állítják, hogy azok a problémák, melyekről a sajtót is tájékoztatták, nem regionális és egyedi jellegűek, hanem országos szintűek, és számos gazdát érintenek. A zempléni Polgári Kezdeményezés képviselője szerint a találkozón minden károsultnak jelen kellene lennie. „Szeretnénk leszögezni, hogy nem politizálni akarunk, az olyan kis- és középvállalkozók életben maradásáért küzdünk, akik már több generáció óta a földműveléssel foglalkoznak” — mondta Frantisek Oravec. A mezőgazdasági minisztérium nem erősítette meg, hogy Gabriela Matecná elfogadja-e a gazdák által javasolt időpontot. ,A problémák jelentős része az ügyészség és a bíróságok tétlenségéből fakad. Ezért szeretnénk, hogy a találkozón az igazságszolgáltatási szervek képviselői is jelen legyenek” - tájékoztatott Feik szóvivő, aki szerint az új időpontot velük is egyeztetni kell. {TASR, ie) Politikusok megbízhatósága Andrej Kiska 67% 66% 31% 31% Peter Pellegrini 41% |m| 51% Bugár Béla 37% 47% 58% 50% Richard Sulik 37% 41% 60% 53% Andrej Danko 35% 31% 59% 63% Boris Kollár 34% 37% 61% 59% Igor Matoviő 32% 37% 63% 58% Alojz Hlina 28% 24% 45% 45% Robert Fico 24% 34% 72% 63% Marian Kodéba 21% 18% 76% 77% • Forrás: AKO Freedom House: Magyarországon 10 éve romlik a demokrácia FINTA MÁRK Folyamatosan romlik a demokrácia állapota az egykori vasfüggönytől keletre, az illiberális politikai berendezkedés lett az új politikai normalitás Közóp-Európótól Oroszországig - állítja a Freedom House washingtoni, politikai rendszereket kutató és jogvédő szervezet. A friss felmérés nem túl biztató: a 29 vizsgált ország közül 19-ben rosszabb demokráciaindexet mértek, mint az előző évben. A jelentés kiemeli, Lengyelország produkálta a második legnagyobb demokráciaindex-visszaesést a jelentéssorozat történetében, miután a kormányzat maga alá gyűrte az ország igazságügyi rendszerét, politikai béfolyás alá vonta a közmédiát, és lejárató kampányokat indított a civil szervezetek ellen. A jelentés Magyarországról sem fest sokkal jobb képet, hiszen megjegyzi, összességében a magyar demokrácia romlott a legtöbbet az elmúlt évtizedben, minden évben csökkenést produkált. Szlovákia a második A V4-es országok közül jelenleg három számít konszolidált demokráciának, a legjobb demokrácia-indexe Csehországnak van, 2,29-es értékelést értek el. A második helyen Szlovákia áll 2,61-es értékeléssel, Lengyelországnak pedig a jelentős romlás után is 2,89-es az indexe. Magyarország tíz év folyamatos csökkenése után félig konszolidált demokráciaként 3,71-es értékelést kapott, hasonlóan a balkáni országok nagy többségéhez. A legrosszabb állapotban a posztszovjet térség van, melyek autarker rezsimeknek számítanak, értékelésük pedig 6 és 7 között áll. A szlovák országjelentés szerint az ország demokráciájának állapota stagnál, az elmúlt évekhez képest egyetlen vizsgált területen sem tapasztaltak változást. Az ország legkomolyabb problémájának a Freedom House elemzői a korrupciót tartják, a területet elemezve kiemelik a Bastemák-ügyet, vagy épp az oktatási minisztérium EU-dotációs botrányát - az elmúlt egy hónap politikai eseményei még nem kerültek be a jelentésbe. Magyarország már Balkán A magyar országjelentés ennél rosszabb képet mutat, az önkormányzatok és az igazságszolgáltatás indexén kívül minden vizsgált területen romlást tapasztaltak a jelentés készítői. A kormányzat területén a közpénzből folytatott negatív kampányt említik, mellyel a kormány „párhuzamos valóságot” alakított ki a magyar választópolgároknak, kiemelik a civilek és a CEU ellen hangolt törvényeket, és megemlítik az Állami Számvevőszék ellenzéki pártokra kiszabott büntetéseit. Rámutatnak, hogy csökkent a sajtószabadság, miután kormányközeli körökhöz jutott a teljes regionális laphálózat, és egyre több volt a nem kormánypárti újságírók elleni verbális támadás. Fékek és ellensúlyok Nate Schenkkan, a jelentéshez tartozó összefoglaló elemzés szerzője azt írja, az illiberalizmus már túllépett Magyarország és Lengyelország határain, szinte minden vizsgált ország kormánypolitikusai rendszeresen támadják a civil szférát és a független sajtót, és azzal vádolják őket, hogy idegen érdekeket szolgálnak. „A politikusok megpróbálják delegitimizálni az összes kritikus hangot, és a törvénykezésen keresztül próbálják felszámolni a fékek és ellensúlyok rendszerét” - fogalmaz a szerző. Hozzáteszi, az illiberalizmus nem egy lekicsinylő kifejezés, egyszerűen egy ideológiai álláspontot jelez, mely elutasítja a független intézmények kormányellenőrző szerepének szükségességét. Az illiberalizmus Közép- Európára jellemző, és más, mint a posztszovjet erőszakos autoriter rendszerek: ebben a környezetben az emberek tüntethetnek, civil mozgalmakat alakíthatnak, írhatnak kritikus cikkeket és közösségimédia-posztokat anélkül, hogy erőszak vagy börtönbüntetés fenyegetné őket. Ám ez azt eredményezheti, hogy különböző intézményi ellenőrzést kapnak a nyakukba, és a kormánypárti sajtó is kemény támadást indíthat ellenük. A jelentés készítői szerint az EU fellépése az illiberalizmus ellen nem volt sikeres, a magyar és a lengyel példa pedig rossz mintával szolgálhat más EU-s országok számára is. 10-es skála A szervezet huszonkilenc posztkommunista országban vizsgálja a demokrácia állapotát és változásait a Nations in Transit elnevezésű éves jelentéssorozatában. Az egyes országjelentésekben a készítők részletekbe menően veszik górcső alá a demokratikus társadalmak jegyeiben mutatkozó változásokat a kormányzástól a választási folyamaton és az igazságszolgáltatás állapotán át a sajtószabadságig és a civil társadalom helyzetéig. Ezek összessége adja ki az adott országok demokráciaindexét, mely 1 -tői 10-es skáláig teljed, ahol az 1 a legjobb eredmény, a 10 pedig a legrosszabb. A Soros György és a civilek elleni magyar állami kampányt is észre vette a Freedom House (TASR-felvétel)
