Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-11 / 83. szám
www.ujszo.com | 2018. április 11. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Kevesebb gondozó, magasabb gondozási díj Nem maradnak segítség nélkül a rászorulók (Martin Dómok felvétele) Fülek orvosi ügyelet nélkül maradhat LECZO ZOLTÁN Az eddigi huszonkettő helyett csak hat személynek tudnak házi gondozói szolgáltatást nyújtani a városban, ugyanis a korábban erre a célra folyósított állami támogatást májustól nem kapja a város. CEHEEEEHa Molnár Ildikó, a városi hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője úgy tájékoztatott, a település a munka-, szociális és családügyi minisztériumtól elnyert hozzájárulásból a 2016. május 1-től 2018. április 30-ig terjedő időszakban összesen tizenhat gondozóval huszonkét rászorulónak tudott segíteni. Házi gondozói szolgálat már ezt megelőzően is működött itt, ezt a feladatot addig négyen, részmunkaidőben látták el. Az említett időszakban a gondozók minimálbérét - összesen 48 400 eurót - az állami támogatásból fedezték, az egyéb járulékos költségeket a településnek kellett állnia. A szolgáltatás még így, a hozzájárulással együtt is közel 18 ezer euró veszteséget jelentett a városnak, ugyanis a 73 974 eurós kiadás mellett a gondozói díjból mindössze 6165 euró bevétele származott. Gondozói szolgálatot olyan, Királyhelmecre állandó lakhelyre bejegyzett szlovák állampolgár igényelhet, aki segítségre szorul. A szolgáltatást a városi hivatal közigazgatási és szervezési osztályán kell kérvényezni. A jogosultságot az orvosi szakvélemény alapján állapítják meg, és e szerint határozzák meg a rászorultság mértékét is, vagyis hogy napi hány órás gondozásra szorul a kérvényező. A gondozók feladata a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, az ügyintézés, a főzés, a takarítás, ha a gondozott igényli, a mosdatás, az etetés is. A szolgáltatás óradíja eddig 0,50 euró volt. Molnár Ildikó elmondta, a házi gondozói szolgálat a projekt lezárultával is megmarad, májustól hat gondozott ellátását hat személy végzi. Az ezért fizetendő díjat az önkormányzatnak emelnie kellett, ötven centről óránként 1 euróra. A minisztérium tájékoztatása szerint hasonló projekt idén is lesz, ám az eddigi 3600 helyett mindössze 2700-2800 munkahely kialakításával számítanak. Erre a célra országosan kb. 41 millió eurót fordítanak. Fülek polgármestere és további 17 közsóg vezetője kivóteles státuszt kárványez s füleki sürgőssági ügyeletnek ez egészségügyi minisztáriumtól. unna Egy tavaly elfogadott jogszabály miatt veszélybe került a Losonci járás déli részén lévő, mintegy 20 000 lakosú füleki mikrorégió egyetlen sürgősségi osztálya - figyelmeztetett Agócs Attila, Fülek polgármestere és további 17 község vezetője, akik kivételes státuszt kérvényeznek a fuleki ügyeletnek az egészségügyi minisztériumtól. Agócs elmondta, időközben arról értesültek, hogy a kiegészítő ügyeletek jóval kevesebb támogatást kapnak, ezenkívül fenntartásukról nem a minisztérium, hanem a járási ügyelet működtetője RÖVIDEN Árvízvédelmi készültség keleten Nagymihály/Tőketerebes/ Breznóbánya. Első fokú árvízvédelmi figyelmeztetést adott ki a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) a Breznóbányai, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járásban. A Latorca vízszintje az dönt. Emiatt a polgármester szerint fennáll a veszélye, hogy Füleken a kiegészítő sürgősségi osztály is megszűnik. A kérvényben a polgármesterek rámutatnak, hogy a füleki mikrorégióban lakik a járás lakosságának nagyjából harmada. A lakosok jelentős hányada ráadásul a marginalizálódott, rossz szociális körülmények között élő roma közösségekhez tartozik, nekik komoly gondot jelentene a járási székhelyre utazni. A kérvényezők továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a mikrorégióban magas az onkológiai, a krónikus légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, ami szorosan összefügg a városban folytatott egykori, ipari mértékű fémfeldolgozással, a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtéssel és a lakosok szociális helyzetével. (TASR) SHMÚ adatai szerint Nagy kapósnál tegnap 9 órakor 636 cm, Bodrogszerdahelynél a Bodrog vízszintje ugyanebben az időben 738 cm volt. A két folyó vízszintje másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelését indokolja. A Breznóbányai járásban az Alacsony-Tátrában lévő hó olvadása miatt kell árvízzel számolni. (TASR) A palásti magyar dolgozók a török pusztítás ellen küzdőkért SZÁSZI ZOLTÁN 1968. április 21-án adták át az 1552-es palásti csata tiszteletáre emelt emlókművet. A rajta lávő tábla szövege szerint palásti magyar dolgozók ás a Vörös Kereszt állíttatta. Egyedi ás póldamutató kezdemónyezós volt ez. I Hi *1J »:tl o Wh 1552-ben indult el a mohácsi vereség utáni egyik legnagyobb léptékű oszmán hadjárat és területfoglalás. A végvárak elestével megnyílt az út az Alföldről a bányavárosok felé, és a török hadak a nógrádi várakat, Szécsényt, Bujákot, Drégelypalánkot fenyegették, de már terveik közt volt Szolnok és Eger ostroma is. A félhold árnyéka 1552 nyarán Kara Ahmed nagyvezír hadainak jelentős területet sikerült elfoglalniuk, éket verve a császárhű nyugati részek és Erdély közé, megakadályozva a két ország-Tájoló A Losonc és Érsekújvár közti 75-ös főútról az Ipolyság felé vezető 1556-os útra Palást községnél letérve déli irányba a 48,149/18,964 GPS- koordinátáknál található a palásti csata emlékműve. Kis kápolnát emeltek a gyászos emlékű helyen Az emléktáblát 1968-ban helyezték el (A szerző felvételei) rész egyesítését, ami visszavethette volna a török hódítást. A szultáni porta irreguláris, katonailag kiképezetlen, de zsákmányolásban és pusztításban ugyancsak sikeresnek mondható, könnyű fegyverzetű lovas akandzsikból és szintén könnyű fegyverzetű aszabokból álló csapatai már 1551-ben végigpusztították az Ipoly völgyét, Palást környékét is, felmérve a lehetséges ellenállás mértékét. A császári hadvezetés olasz, spanyol és német zsoldosokat és a Felső-Magyarország váraiban elhelyezett várőrségeket próbálta mobilizálni az oszmánok fenyegetése ellen. Az 1552-es Ipoly menti hadjárat vezérei, Erazmus Von Teufe 11 spanyol, Sforza Pallavicini, olasz és Dietrich Von Marcelel német hadvezér hétezer-nyolcezer fős seregéhez még hajdúk, morva és cseh gyalogos vitézek és a környékbeli várőrségekből verbuválódott további másfél-kétezemyi hadra fogható ember. A császári seregnek nem volt számottevő tüzérsége, és a sereg egy része még nem esett át a tűzkeresztségen, felkészületlen volt. Ez a haderő állt szemben a mintegy tíztizenkétezres, hadianyaggal jól ellátott és messzebbre hordó ágyúkkal is felszerelt Ali Hádim budai pasa harcedzett és sikert sikerre halmozó seregével. Ali sikeresen bevette Drégely várát is, amelyet Szondy György védelmezett maroknyi csapatával hősiesen. A felek 1552. augusztus elején értek Palást közelébe. Acsata A császári hadak ideérkezésükkor Palásttól délre, a Krupinica-patak fölé emelkedő stratégiai ponton, a Konyigrád, Konrád, Konigrád néven is jegyzett dombon állították fel táborukat, ahonnan ellenőrizni tud- - ták az Ipolyság felőli utat. Ali egyik alvezére, bizonyos Arszlán bég már augusztus 9-én mintegy ezerfős szpáhi osztagával megrohamozta a tábort, a támadást ugyan visszaverték, de némi zavart máris okoztak a császáriak soraiban. Másnap egy elterelő hadicsellel a császári muskétásokat szorították meg annyira, hogy csak egy erős lovassági rohammal lehetett kiszabadítani őket. Teufell akkor döbbent rá, hogy Arszlán bég a kifárasztás technikáját választva gyengíteni akarja hadait, ezért bevárta Ali budai pasa hadtestét. Teufell ugyan újrarendezte hadait, ám másnap, augusztus 11-én súlyos vereséget szenvedett a császári had, s ebben sok szerencsétlen véletlen is közrejátszott. Felrobbant a lőpor egy része, erre sok újonc megfutamodott, a tovább harcoló spanyol, olasz és német zsoldosok nagy részét pedig lemészárolta a jelentős túlerő. A veszteséglisták szerint mintegy kétezer császári katona halt meg a helyszínen, köztük rengeteg tiszt és nemes ember, többek között Sbardelatti Ágoston, az akkori váci püspök is. További négyezer katona esett fogságba, köztük a vezér, Erazmus Von Teuffel, akit I. Szulejmán szultán parancsára később kivégeztek. A csata után a török Szécsény székhellyel szandzsákságot alapított, a bányavárosok fenyegetettsége még nagyobb lett, és a középső Ipoly mente lakosságára nehéz évtizedek vártak. A szomorú emlékű csata fél évszázaddal ezelőtt, 1968-ban érdekes módon összefogásra késztette a helyi „magyar dolgozókat”, akik kis kápolnát emeltek azon a helyen, amelyet már korábban is emlékkereszt jelölt, mint egy gyászos emlékű helyet.
