Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-11 / 83. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2018. április 11 I 3 A Nemzet lehet a kétharmad újabb áldozata Simicska Lajos (balra) nem akarja tovább vinni a Magyar Nemzetet, a magyar rinc kezében van, akit sokan Orbán Viktor strómanjának tartanak FINTA MÁRK A Magyar Nemzet szerkesztő­ségét sokkolta a váratlan beje­lentés, miszerint szerdán már nem kell dolgozni jönniük. So­kan abban bíznak, hogy jön majd valaki, aki megvásárolja a lapot, ám forrásaink szerint ez jelen pillanatban nagyon kétséges. Érdeklődő lenne ugyan, de nem tudni, mit akar kezdeni a márkanévvel a tulajdonos, Simicska Lajos. A Magyar Nemzet dolgozói szá­mítottak arra, hogy a nyomtatott lap a közeljövőben megszűnhet, de úgy gondolták, online formában tovább dolgozhatnak. A lap óriási, mintegy egymilliárd forintos veszteséget ter­melt. Egyrészt Orbán és Simicska összeveszése után erősen csökkentek az eladások, négy év alatt körülbelül a harmadára - a Magyar Terjesztés­­ellenőrzési Szövetség (MATESZ) adatai alapján körülbelül 14 ezer pél­dányban terjesztették 2017 negyedik negyedévében - bár a hírek szerint az utolsó hónapokban kissé emelkedett a példány szám. AG-nap Másrészt Magyarországon egyéb­ként sem rentábiíis a lapkiadás a tel­jesen letarolt, államilag deformált és botrányoktól sem mentes hirdetési piacon. A Magyar Nemzetnek pedig az is komoly gondot okozott, hogy a G-nap (amikor Simicska Lajos és Or­bán Viktor viszonya annyira meg­romlott, hogy Simicska g.ánek ne­vezte Orbánt - szerk.) után eltűntek belőle az állami hirdetések. A lapnak a Zoom.hu szerint 2014-ben még 3,1 milliárd forintos nettó árbevétele volt, 2016-ra már csak 1 milliárd, miköz­ben a költségeket nem tudták csök­kenteni. A veszteséget Simicska pó­tolta ki magánvagyonából, de erre a portál forrásai szerint a Fidesz két­harmados győzelmének köszönhető­en már nem hajlandó. „Azt tudtuk, hogy a Nemzet na­gyon nagy veszteséget termel, mint minden politikai lap Magyarorszá­gon. A kérdés mindenki számára az volt, hogy Simicskának meddig van pénze és akarata ezt tovább finanszí­rozni - mondta lapunknak a Magyar Nemzet egyik legrégebbi munkatár­sa, aki szerint ilyen drasztikus lépésre azért senki sem számított. — Tudtuk, hogy valamilyen módon függünk a választási eredménytől, de azt gon­doltuk, vannak más variációk is.” Az egyik változat az lehetett vol­na, hogy a lap kizárólag online for­mában él tovább, amivel csökkentek volna a bevételei, de a kiadások is, ráadásul az MNO.hu nem is teljesí­tett rosszul, a hírek szerint a válasz­tások idején a negyedik hely körül álltak az olvasottsági versenyben. Piaci igény tehát lenne a lapra, csak a piac Magyarországon jelenleg nem olyan erős, hogy eltartsa az országos nyomtatott napilapot, a kicsi magyar online piacon pedig még nincs olyan stabil finanszírozási modell, mely lehetővé tenné, hogy egy ilyen nagy szerkesztőség megálljon a saját lá­bán ebben a versenykörnyezetben. Simicska dönthet Simicska Lajos döntésének okai egyelőre nem teljesen egyértelműek, de több okból is érthető, miért nem vállalta a további finanszírozást a Fidesz-kétharmad után. Az okok a Fidesz gazdasági hátországának be­folyására vezethetők vissza. Amel­lett, hogy a Magyar Nemzet nem ka­pott állami hirdetést, a lap más te­kintetben is rendkívül kiszolgáltatott helyzetben volt. „Magyarországon ma minden komolyabb nyomda Mé­száros Lőrinc tulajdonában van. A Magyar Nemzet kiadója is vizsgálta annak lehetőségét, hogy Szlovákiá­ban nyomja a lapot, mert bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy egy Mészáros-cég az érvényes szerződés ellenére azt mondja, pont az a nyom­dagép romlott el, ahol a Nemzetet nyomták volna” - mondja forrá­sunk. Bár ilyen eset nem volt, a har­madik kétharmad után nem lehet tudni, milyen változás áll be például a nyomdacég vagy a lapot terjesztő Magyar Posta üzletpolitikájában. „Itt nem kell konkrét politikai nyomásra gondolni, vagy arra, hogy Orbán fel­sajtó nagy része viszont Mészáros Lő­(Képarchívum) emeli a telefont, és odatelefonál va­lahová. Elképzelhető, hogy azok a vállalkozások, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Nemzet eljusson az olvasó­ihoz, úgy döntenek, hogy ennek a politikai kockázatát nem vállalják” - magyarázta forrásunk. A homályos jövő Azt jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a Magyar Nemzet sorsa, hiszen bár Simicska a lap bezárása mellett döntött, de a brand, a kiadási és név­­használati jog nála marad. Kérdés, hogy eladja-e. „Nem tudni, mi jár a fejében, az is lehet, hogy úgy gon­dolkodik, hogy a Fidesz két év múlva bajba kerülhet, és akkor érdemes le­het újraindítani az újságot” — véleke­dik forrásunk. Amennyiben azonban az eladás mellett döntene, érdeklődő lenne a lapra, állítólag három is. Szó­ba került egy meg nem nevezett kül­földi befektető, valamint Mészáros Lőrinc és Liszkay Gábor, a Magyar Idők főszerkesztője. „Őket nagyon zavaija, hogy nem az övék a Nem­zet” - mondja forrásunk, azt azonban nem hiszi, hogy Simicska eladná ne­kik a lapot. Komoly vevő A legkomolyabb érdeklődőnek az LMP-s Ungár Péter tűnik, aki édes­apjától, Ungár Andrástól örökölt milliárdos vagyont. Ungár egyéb­ként - szavai szerint befolyással nem rendelkező - társtulajdonos a kor­mányközeli Figyelőben, melynek tulajdonosa édesanyja, a Fideszhez ezer szállal kötődő Schmidt Mária történész és kománybiztos. Ungár nem tagadta, hogy meg akarja sze­rezni a lapot, és vételi ajánlatot is tesz rá. Forrásaink arról beszélnek, na­gyon bíznak abban, hogy a lap végül megmenekül, bár ez az első sokk után egyelőre ábrándnak tűnik. Hasonló­an fogalmazott György Zsombor, a lap főszerkesztő-helyettese a Zo­­om.hu-nak nyilatkozva: azt mondta, a szerkesztőség kapaszkodik abba, hogy valamilyen formában folytami tudják, még ha ennek egy százalék esélye is van csupán. Arra a kérdés­re, nem tart-e attól, hogy ha Ungár Péter lesz a vevő, politikai befolyás alá kerülhet a lap, azt mondta: itt 150 ember és családjaik életéről van szó. „A második pont az, hogy ez egy 80 éves újság, aminek tovább kell élnie. Minden, ami ezután következik, az a lehetséges jövő” - jelentette ki. A Fidesz kezében A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha lesz is tulajdonosváltás, a lap kiadása továbbra is nehezen finanszí­rozható - kivéve, ha az új tulajdonos hozzáfér az állami hirdetésekhez. A baloldali Népszava ellenzékiként tu­dott megmaradni a piacon, de ennek működését is az állami hirdetések stabilizálták. A Zoom.hu ezzel kap­csolatban megjegyzi, a Magyar Nemzet mentsvára talán a Népsza­badság megszűnése lehet - ami az Orbán-kormányt is kényelmetlenül érintette. „Épp ezért könnyen lehet, hogy a Fidesz érdekelt egy mérsékel­ten ellenzéki napilap további működésben, amivel demonstrálhat­ja a sajtószabadság látszatát a külföld - az Európai Unió - felé. Már ha egy­általán akar még erre bármennyit is adni” - fogalmaz a portál. Mit szól a magyarországi parlamenti választások eredményéhez? Mészáros András egyetemi oktató: A Fidesz győzel­me várható volt, de a mértéke meglepett. Ha ez a párt a hatalmon azt fogja folytatni, amit elkezdett, és már 8 éve megvalósít a médiák, a tudomány, az oktatás és a kultúra területén, akkor attól tartok, hogy Magyarország kikerül Európának abból a részéből, amelyikbe én személyesen tartozni szeretnék. Az az ijesztő és gyomorforgató politi­kai giccs, ami vasárnap késő este megjelent a képernyőkön a Bálna előtt, nem az én világom. De lehet, hogy valakik ebben érzik jól ma­gukat. Lelkűk rajta. Petőcz Kálmán politológus: Egy vidéki ma­gyar város utcá­­ján több tucat járókelőt megkér­deznek, mit szól ahhoz, hogy a jövő évtől Brüsszel nyomására beve­zetnék Magyarországon az arab számok használatát. (Ezek ugye, Európában már a középkor végén elterjedtek.) A járókelők nagy ré­sze ezen felháborodik vagy értet­lenkedik. Nos, ha ezt a mentális ál­lapotot megfejeljük egy végletekig túlpörgettet, hazug vagy elferdített állításokra épített állami propa­gandával, egy tisztességtelenül részrehajló választási szabály­­rendszerrel és egy tehetetlen ellen­zékkel, akkor a végeredmény nem is annyira meglepő. Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Ke­rékasztala szó­vivője: Nekem úgy tűnik, hogy gyakorlati­lag mindenkit meglepett - saját magam is beleértve -, milyen simán győzött a Fidesz és milyen csúnyán bukott meg az egyébként is szét­esőfélben levő ellenzék. Az ered­ményektől függetlenül a magyar társadalom belső megosztottsága tovább nő majd, értelmes párbe­szédre kevés az esély a két oldal között. Viszont kialakult a szlová­kiai állapotok ellentettje. Az erős kormány azt képes átültetni a gya­korlatba, amit csak akar, bizonyí­tottan sok választó áll mögötte és különösebben a népszerűségét sem kell egy darabig féltenie, nem a magyarázkodás és a kompro­misszumok időszaka következik. Bauer Ildikó a Dunamente TDM ügyvezető igazgatója: Bevallom, bíztam a jelenlegi kor­mánypárt sikerében. A választások első részvételi eredményei alapján úgy gondoltam, hogy ez vagy nagyon kedvező lesz a Fidesz-KDNP szá­mára, vagy az ellenzéki pártok fog­­nakjobban mosolyogni. A megérzé­sem azt súgta, hogy az előző fog be­következni, és így is lett. Ha felsora­koztatjuk a kormány által elért ered­ményeket, akkor nem lehet csodál­kozni. Emellett pedig az ellenzék nem kínált alternatívát. Orbán Vik­­torék számára talán az egyik leg­munkaigényesebb időszakjöhet, hi­szen 3 kormányzási ciklus után nem mondhatja el senki, hogy nem volt lehetősége maradandót alkotni. Bara Zoltán közgazdász: A magas részvé­teli arány zene volt füleimnek. A Fidesz bármilyen választási rend­szerben nyert volna. A többségi választási rendszer egyik alapveté­se, hogy kétpárt-rendszer kialaku­lásához vezet. Amerikai, angliai példákból kell tanulnia az ellen­zéknek, ha labdába szeretne rúgni a következő választáson. A kéthar­mados többséggel a Fidesz az el­múlt nyolc év társadalom- és gaz­daságpolitikáját folytathatja. Az elkövetkező négy év nagy kérdése, hogy az ellenzék milyen pólus mentén fog összeállni. (ie, ssz, fotók: Somogyi Tibor, Facebook)

Next

/
Thumbnails
Contents