Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-10 / 82. szám
www.ujszo.com | 2018. április 10. KULTÚRA 117 A féltékenység kortanából Füst Milán húsz nyelvre lefordított mester mű vét, A feleségem történetét viszi filmre Enyedi Ildikó Enyedi Ildikónak ez lesz az első angol nyelvű filmje (Szká rossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Négy évtizede várja Fiiét Milán regénye, A feleségem története, hogy film szülessen belőle. Enyedi lldikénak, a berlini Aranymedvedíjas Testről és lélekről rendezőjének már minden adott ahhoz, hogy régi tervét megvalósítsa. A regény megfilmesítésének jogait először a Szindbád és a Csontváry alkotója, Huszárik Zoltán harcolta ki, az 1967-ben elhunyt Füst Milán özvegye neki adta áldását a tervre, a rendező korai halálával azonban fiókban maradt a félig kész forgatókönyv. Huszárik ugyanis tudta: ehhez a történethez új filmnyelvet kell létrehoznia, amihez pedig időre lett volna szüksége. Később Szabó István, az Oscar-díjas Mephisto alkotója vette kezébe a könyvet, aztán különböző okok miatt ő is letette. Schein Gábor úja nemrég megjelent Füst-monográfiájában, hogy „az irodalmi köztudat a XX. század első felének legkiemelkedőbb prózai teljesítményei közé sorolja a regényt, amely nélkül nehezen értelmezhetők a magyar regény poétikai gondolkodását megújító kezdeményezések”. Tény és való: a Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta nagyregénye 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú műveinek egyike. A Nobel-díjra is jelölt szerző könyvét az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő kritikával ünnepelték. Hogy miben rejlik e kivételes mű varázsa? A szerelem, a házasság, a féltékenység a világirodalom örök témáinak egyike. Füst Milán mégis valami újat tudott mondani: elhallgatott és sokak által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, amelyet megélhetünk. Egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be a mű, amelyben a féltékenység rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé válik. A féltékenység tudományos leírása, kórtana a könyv, egy állandóan gyanakvó, aggályoskodó félj lelki kálváriájának számtalan stációját megelevenítve. Egy nagydarab holland hajós, bizonyos Störr kapitány és bájos francia nyelvtanámő felesége, Lizzy házasságának bizarr történetébe lépünk be, amelyet a belső ábrázolás, a remek lélektükrözés tesz igazi mesterművé. „Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De, hogy evvel...” - így kezdődik a regény, amely sok évvel ezelőtt Enyedi Ildikót is rabul ejtette, filmre vinni azonban csak most, a Testről és lélekről világra szóló sikere után lesz lehetősége. Húszéves tervet látunk megvalósulni, egy óriási Maradjunk annyiban, hogy a tavalyi Berlinalén kapott díj szélesebbre tárta a kaput a rendezőnő előtt. bravúrral megalkotott mű vár elkerülhetetlen sorsára. Hogy miért nem volt elég ehhez az 1989-es cannes-i Aranykamera, amelyet Enyedi Ildikó első játékfilmjéért, Az én XX. századomért kapott? Ma már nem is érdemes eltöprengeni ezen. Maradjunk annyiban, hogy a tavalyi Berlinalén kapott díj szélesebbre tárta a kaput a rendezőnő előtt. Ez lesz az első angol nyelvű filmje, amelyet külföldi összefogásban, francia-olasz-német koprodukcióban forgat. Störr kapitányt, akinek az élete sokkal inkább pokoli küzdelem, mint paradicsomi kert, a norvég Baasmo Christiansen játssza majd a vásznon, akit olyan filmekből ismerhetünk, mint az Oscarjelölt Kon-Tiki, A király választása vagy az Üdvözöljük Norvégiában! Lizzyt, a feleségét az Egy szobalány naplója jeles francia sztárja, Léa Seydoux alakítja, aki egy provokatívan érzéki filmmel, az Adélé életével robbant be a mozi világába, s azóta a leszbikus szerelem istennőjeként jegyzik hazájában. A felvételek Párizsban, Hamburgban, Dél-Olaszországban és Budapesten zajlanak majd, főleg nyári és téli hónapokban. Annak, aki még nem olvasta a könyvet, csupán pár sort kínálok a regény utolsó oldaláról: „...Ma már minden bizalmamat abba vetem, hogy egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy néptelen utcában, valami sarkon, s ha nem is fiatalon többé, de épp oly kedvesen tipegve, ismerős lépteivel. S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni?” A reményt, a szerelem titkait, férfi és nő kapcsolatának soha fel nem oldható ellentmondásait álmodja most filmre Enyedi Ildikó. Ez az ő regénye. Az ő világa. Füst Milán - ismeretlenül is - neki írta. Elhunyt Juraj Herz Vasárnap, 83 éves korában elhunyt Juraj Harz szlovák származású neves cseh filmrendező ás színész. Prága. A múlt század hatvanas éveiben a csehszlovák filmművészet új hullámának neves képviselője volt, a legismertebb alkotása A hullaégető című film, mely Ladislav Fuks regénye alapján készült. 1969-ben mutatták be, majd be is tiltották. A tragikus groteszk műfajába sorolható, éles társadalombírálatot megfogalmazó filmet az 1989-es rendszerváltásig nem vetíthették Csehszlovákiában. A Késmárkon született, magyarul is jól beszélő filmrendező összesen több mint 60 játékfilmet, mesét és dokumentumfilmet készített. Több mint 25 játékfilmjének többségét sajátos, enyhén horrorisztikus humor jellemezte. Alkotásait több nemzetközi fesztiválon díjjal jutalmazták. Színészként egyebek mellett az 1965-ben Oscar-díjat nyert Üzlet a korzón című filmben láthatták a nézők. Miután művészi tevékenységét a szocialista Csehszlovákiában folyama-Juraj Herz (1934-2018) tosan korlátozták, 1987-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságba emigrált, ahonnan csak a kilencvenes évek közepén tért vissza Prágába. Egyik legutóbbi alkotásában, a 2010-ben bemutatott A Habermann malom című filmjében a csehországi szudétanémetek második világháború utáni kitelepítésével foglalkozott. (kokes) (Fotó: Ceská televize) A dzsessz magasiskolája Ma Pozsonyban, holnap Somorján, holnapután pedig Léván lép fel az egyik legjobb szlovák dzsessz-szaxofonos, Radovan Tariika, parádés zenekari felállásban. A doboknál a húszéves komáromi Hodek Dávid ül, akit többé nem csodagyerekstátusa miatt hívnak sok helyre, hanem a tudása miatt. Ő a legfiatalabb Hans Kollerdíjas zenész, aki a 2017-es év magyar dzsesszlemezén is közreműködött (Tóth Viktor Tercett és Garreth Williams: But Inside). A zongorát a félig venezuelai, félig New York-i Benito Gonzales bűvöli, aki az USA egyik legkeresettebb közreműködő zenésze, és nem mellesleg a Great American Jazz Piano Competition győztese. Nagybőgőn Essiet Okon Essiet, a legendás Jazz Messengers tagja játszik. O már az USA-ban született, ahova a családja Nigériából települt át. Pályafutása során olyan sztárokkal játszott együtt, mint Johnny Griffin, James Moody, Freddie Hubbard vagy Bobby Hutcherson. Trombitán a többszörös Grammy-díjas, már New Yorkban élő orosz Alex Sipiagin működik közre, aki 1991-ben érkezett az USA- ba, és pár hónappal később már Dave Holland zenekarában játszott, majd a Mingus Big Band tagja lett. Azóta saját zenekarával is körbeturnézta a világot. Radovan Tariska eddig három szólólemezt készített, ám több mint 50 albumon működött közre. Mestere az izgalmas formációk összeállításának, Benito Gonzalest és Essiet Okon Essietet például már öt évvel ezelőtt megnyerte egy dzsessz-folk projektben való közreműködésre. Igazi örömzene várható a nem mindennapi kvintett turnéjának utolsó három helyszínén, valamennyi zenész bőven kap teret a szólózásra. A műhelytitkokra kíváncsi zenészek ma 12 órától Pozsonyban egy workshopon, azaz alkotói műhelyen is részt vehetnek, ahol hasznos tudásra tehetnek szert, illetve improvizálhatnak a kvintett tagjaival. Az esti koncert közönsége a megváltott jegyekkel a workshop „megfigyelésére” is jogosult. Helyszín a Szlovák Rádió kis koncertterme. Holnap a somoijai Mozi klubban, holnapután a lévai Astrum Lausban lép fel a Radovan Tariska Kvintett. Quk) : Pál Feri új előadása Dunaszerdahelyen Fordulat: a változás l<ul& te. Május 10-én több év után végre ismét DunaszerdahelYre látogat sokak kedvence, a Nyitott Akadémia egyik legnépszerűbb előadója, Pál Feri. Új estjét Magyarország minden pontján vastapssal köszöni meg a közönség. Érdemes meghallgatni, óriási élményt jelent! Pél Ferit ma már senkinek sem kell bemutatni: pap, mentálhigiénés szakember - és az egyik legjobb előadó, akit valaha hallhattunk. Azokról a kérdésekről beszél, amelyek a leginkább foglalkoztatnak bennünket, egyszerű szavakkal képes bonyolult összefüggéseket megvilágítani, és azokat nemcsak érthetővé, de átélhetővé tenni. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Hatalmas személyes varázsa van, ezért nem ritka, hogy előadásai után sokan meg szeretnék ölelni, vagy legalább megfogni a kezét. Egyébiránt akár stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét, olyan fergeteges humora van. A népszerű lélektani szakember mindig igyekszik azokról a témákról beszélni, amelyek „benne vannak a levegőben", vagyis sok embert foglalkoztatnak, sokak számára jelentenek éppen nehézséget vagy megoldandó feladatot. Ezúttal is az egyik legaktuálisabb kérdéshez nyúl, amellyel napjainkban szinte mindannyian nagyon intenziven és fájdalmasan szembesülünk. Hiszen a kor, amelyben élünk, a mindennapos, gyökeres változásokról szól. Az önmagukban is megrendítő globális történések pedig óhatatlanul kihatnak egyéni életünkre és kapcsolatainkra is, melyek szintén változnak, és sokszor egyáltalán nem úgy, ahogyan szeretnénk. (Olykor azonban elkeserítő módon mozdíthatatlanok maradnak, amikor pedig nagy szükség lenne változásra.) Vajon hogyan lehet jól, ép lélekkel elviselni a nehéz változásokat és miként idézhetjük elő magunk a megújulást amikor beszorultunk egy fullasztó helyzetbe? Miként változtathatja meg szemléletünket és vele akár egész életünket egyetlen fordulat? Ezekkel a nagyon fontos kérdésekkel foglalkozik május 10-i dunaszerdahelyi előadásában Pál Feri, a tőle megszokott lebilincselő stílusban. Aki még sosem hallotta őt élőben, most érdemes megragadnia az alkalmat - garantáltan felejthetetlen élményben lesz része. A Nyitott Akadémia helyszínen felállított standján pszichológiai és spirituális témájú kiadványok gazdag választéka várja az érdeklődőket kedvezményes áron, köztük Pál Feri műveivel, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Pál Feri május 10-i előadását a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek még kaphatók a művelődési központ jegypénztárában. DP 180281
