Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-10 / 82. szám
12 VB-TÖRTÉNELEM FOCITIPP ■ 2018. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com A vb-résztvevők magyar úttörői - edzők a világ körül Minden idők egyik legszenzációsabb paródiáját és szatíráját a britek legendás társulata, a Monty Python hozta létre: 1979-ben elkészítette a Brian élete című filmet. Az acsarkodó „Mit adtak nekünk a rómaiak?” kérdésre sorjázó pozitív válaszok eszünkbe juttathatják: ugyan a magyar labdarúgás nincs a legjobb állapotában, és 1986 óta képtelen kijutni a világbajnokságra, de mégis: mit tettek a magyarok a világ labdarúgásáért? A 32 csapatos világbajnokságon 14 európai válogatott indulhat, a többi tizennyolcnál azonban alig akad olyan, amely klub- vagy válogatottszinten ne dicsekedhetne magyar szakemberrel. Kürschner, a brazil forradalmár Talán még Magyarországon is kevesen hallottak Kürschner Izidorról, aki miután német bajnokságot nyert 1921-ben a Nürnberggel, olimpiai ezüsthöz segítette Svájcot, a Grasshoppersszel pedig három aranyat szerzett, Brazíliában fútballforradalmat vitt véghez. 1937 márciusában érkezett a délamerikai országba, egy hónappal később már a Flamengót irányította, és olyan érthetelennek tűnő ötletei akadtak, mint a labda nélküli edzés és a sokpasszos futball. Amiben korszakalkotó volt Dél-Amerikában: bevezette a WM-rendszert, azaz a három védő és három csatár között két-két védekező és támadó középpályást játszatott. Az új taktikai felállás elterjedt az országban, és olyannyira bevált, hogy az első két világbajnokság gyengébb eredményei (1930-ban a 6., négy évvel később a 14. lett a csapat) után az 1938-as vébén már bronzéremig jutott a válogatott. Hirschl, a Mágus Ahogy Jonathan Wilson fogalmazott a Futballforradalmak című művében, fogalma sem volt arról, hogy Kürschnernek létezett egy argentin megfelelője is: Hirschl Imre (Emérico, Emmerich Hirschl). „Erre akkor jöttem rá, mikor Estebán Bekerman történész jóvoltából hozzájutottam az 1930-as évek Argentínájának újságjaihoz, és kiderült számomra, hogy Emerigo Hirschl, akit én addig argentinnak Hirschl Imrét (álló sor bal szélén) a mai napig legendák övezik Argentínában » Magyar kapitányok a vébén Szövetségi kapitányként több magyar szakember is vezetett külföldi válogatottat a világbajnokságokon. A sort az 1930-as vébén Orth György nyitotta, aki az 5. helyezett Chile kispadján ült, majd 1934-ben és 1938-ban Nagy Józseffel végzett előbb nyolcadik, majd negyedik helyen a svéd nemzeti csapat. 1954- ben Czeiczler Lajos vezetésével Olaszország, 1978-ban pedig Kubala Lászlóval Spanyolország lett tizedik. Legutóbb 1990-ben vezetett magyar szakember külföldi válogatottat: akkor Románia Jenei Imrével a 12. lett. hittem, nem más, mint Hirschl Imre. Ő szintén Magyarországról került Dél-Amerikába 1932-ben, és négy évvel később már a River Plate edzőjeként nyert kupát és bajnokságot a csapattal” - írta Wilson. Hirschl Imre a River Plate-tel és az uruguayi Penarollal két-két bajnoki címet szerzett, kiérdemelve ezzel a Mágus becenevet. Ő lehetett volna az első (és egyeden) magyar edző, aki világbajnoki címet szerez, de Argentínában bundabotrányba keveredett, amiért örökre eltiltották. Hiába ment el Uruguayba, és halmozott sikert sikerre, amikor a Penarol játékosai őt szerették vol-Az 1930-as vébén Orth György ült az 5. helyezett Chile kispadján na szövetségi kapitánynak, a rivális Nációnál vezetője, Wilson Ferreira előásta az argentin botrányt, feljelentette Hirschl Imrét, aki így nem ülhetett le a válogatott kispadjára. A többit tudjuk 1950-ben Uruguay világbajnok lett. Peruban két magyar szakember is ülhetett a válogatott kispadján. Orth György 1957-1959 között dolgozott a dél-amerikai együttesnél, vezetésével 1959. május 17-én sikerült 4-1-re legyőzni Angliát. Irányításával a válogatott hajszálnyira volt a vb-szerepléstől is: 1957 áprilisában a hazai 1-1 után Rióban 1-0-ra kikapott Brazíliától, ezzel a hazaiak kvalifikálták magukat. Báród Lajos szerepvállalása ennél szerencsédenebbül alakult: 1971- ben kapott megbízatást, de a felkészülési mérkőzéseken elért gyengébb eredmények mellett elkövette azt a hibát, hogy egy bolti lopásba keveredő játékosa ügyét megpróbálta eltussolni. Miután mindez kiderült, a szövetség 1972. május 11-én megvált a magyar edzőtől. Orth szervezte újjá a mexikói válogatottat A CONCACAF-zónát három válogatott képviseli majd Oroszországban, és Panama az egyetlen, amelynek történetében nem található magyar edző, ugyanakkor Costa Rica esetében akad egy félig-meddig honfitárs. Américo Brunnerről nagyon kevés adatot találni, az biztos, hogy a források A világbajnokságok történetében alig akad olyan nemzet, amely ne köszönhetne valamit a magyar labdarúgásnak
