Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-31 / 75. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. MÁRCIUS 31. VALLOMÁS 13 Kemény legény volt ő is, mint Clark Gable, Paul Newman vagy Steve McQueen. Hogy csak az amerikai mozi ikonikus alakjai közül válogassunk. Varázsával sokakat térdre kényszerített. Az erős nők elgyengültek, a gyengék erőre kaptak tőle. De a férfiak sem men­tek el mellette szótlanul. Öltözködésben, stílusérzékben, mozgásban, de főleg hódításban sokaknak volt tanítómestere. Jean-Paul Belmondo nyolcvanöt éves. Huszonhat éves, már kész a Godard-ral forgatott Kiful­ladásig, amikor meghal Gérard Philipe, a háború utáni francia filmművészet lefegyverző egyéni­ségű, komoly színpadi képzettségű színésze. Egyszerre ketten lépnek a helyébe. O és két évvel fiatalabb pályatársa, Alain Delon. Mindket­ten karizmatikus férfiak. Mindket­ten a nők bálványai. Nehézfiúk. Betörhetedenek. És mindketten egészen más közegből jöttek. Belmondo, vagy ahogy a franciák becézik: Bébel művészcsaládban született. Szobrász apa, festőmű­vész anya fia. Bátyja is van, mind­ketten nagy érdeklődést mutatnak a művészet iránt. Jean-Paul éles eszű gyerek, de tanulni nem szeret. Bunyózni és bohóckodni annál inkább. Focizik és bokszol, ama­tőr ökölvívó-versenyek győztese. Orrát mégsem a ringben törik la­posra, hanem egy iskolai verekedés során. Nyughatadan lélek, akit nem könnyű gatyába rázni. Ti­zenhét évesen elhagyja a családját, és egy vándorszínész-társulathoz szegődve járja az országot. Köztük talál magára, némi megnyugvásra. Az iskolapadba nem ül vissza. A ringből is kiszáll. Beiratkozik egy színitanfolyamra, afféle gyorstalpa­lóra. Később a színművészed főis­kolára, ahol elnyeri a legproblema­tikusabb növendék címét. Tanárai közül nem eggyel kerül összetűzés­be, szakmailag nem én velük egyet, kordában tartani amúgy sem enge­di magát. Az ő esetében ez egy­szerűen leheteden. Szabad lélek, sokszor irányíthatadan. Diplomája megszerzése után színpadi színész­ként kezdi el a pályát. A lázadó fi­atalok nemzedékének példaképévé válik, aki két lábbal rúg fel minden szabályt, bevett szokást. „Apám nagyon féltett a bizonyta­lan jövőtől - írja most megjelent, Belmondo Belmondóról című könyvében. - Főleg, hogy látta, már nem tud beleszólni az életem­be. Csavarogtam. Éjszakáztam. Kalandból kalandba sodródtam. De akkor már tísztán láttam: fil­mezni akarok, a mozi az én vilá­gom. Bemard Shaw Cézár és Kle­opátra című darabjában egy római légióst játszom, Jean Marais a cím­szereplő. Nincs közös jelenetünk. A kulisszák mögül nézi, mit csi­nálok a színpadon. Kíváncsi rám. Megérzett bennem valamit. Jön az első nagyobb filmszerep: Légy szép, és tartsd a szád! Marc Allégret rendezése. Remek forgatókönyv, Myléne Demongeot a női fősze­replő. Feltűnik a csapatban egy nálam két évvel fiatalabb színész, Alain Delon. Köztes epizód: kato­nai szolgálatra hívnak Algériába.” És jön a nagy találkozás Jean-Luc Godard-ral, a francia új hullám egyik vezéralakjával, aki hatalma­sat lendített Belmondo pályáján. Pedig első látásra nem is találják egymást rokonszenvesnek. Előtte egy kis szerepet játszik a Charlotte és az ő párja című rövidfilmben, Godard „ujjgyakorlatában”, aztán Claude Chabrol hívja a Kettős küldetésbe, ahol már sokkal jelen­tősebb feladathoz jut. Ezt követi aztán a francia új hullám egyik alapfilmje, a Kifulladásig, amely­ben Jean Seberg partnere. Belmon­do egy rokonszenves tolvaj a kötet­len történetben. Lelő egy rendőrt, és addig menekül, amíg a kedvese el nem árulja őt. „Igazából Jean-Luc fedezett fel a mozi számára - írja a könyvben. - A forgatókönyv Francois Truffaut ödete alapján készült, de a dialógo­kat magunk alakítottuk a felvételek során. - Menj be a telefonfülkébe!- utasított Godard. Bementem. És most mit csináljak?. - kérdeztem.- Amit akarsz - mondta. - így vettünk fel napi két-három jele­netet, és már húztunk is haza. Mi élveztük, a producer a plafonig ug­rált dühében. Sokan még ma is azt gondolják, hogy ez a film az egekig emelt. Ez nem igaz, rengeteg táma­dás érte az alkotást, ami engem is megviselt. Idővel aztán a közönség is megszerette. Én egyébként nem is sejtettem a forgatás során, hogy nagy filmet forgatok. Épp ellenke­zőleg. Meg voltam győződve róla, hogy nem is fogják vetíteni.” A közönség eleinte valóban nem tódult a moziba, később kaptak rá a nézők a Kifulladásig ízére. Akkor már elragadtatással beszéltek róla, Belmondo pedig nemzedékének első számú példaképe lett. Ami pedig ez után következett, az a színészt is meglepte. Lecsaptak rá az olaszok. Sophia Loren partnere lett a Moravia regénye nyomán ké­szült Egy asszony meg a lánya című drámában. Gina Lollobrigidával játszott az Őrült tengerben. Clau­dia Cardinaléval Az utcalányban. Vittorio de Sica, Alberto Lattuada, Mauro Bolognini - élvonalbeli olasz rendezők adták kézről kézre. Első házasságát húszévesen kötötte Élodie Constantinnal, akitől há­rom gyermeke született. Két lány és egy fiú. Idősebb lánya, Patricia nem sokkal a negyvenedik szüle­tésnapja után tűzhalált szenvedett. Florence és Paul három-három unokával ajándékozták meg. „Élodie volt az első nagy szerel­mem. A konzervatóriumban is­merkedtünk meg. Táncosnő volt. Azután házasodtunk össze, hogy leszereltem. Lakást a szüleimtől kaptunk, sőt havi apanázst is. Ak­koriban még bunyós fickó voltam, sok balhém volt az éjszakában. A gyerekeim aztán hazacsábítottak. A lányaimmal szemben talán túl­ságosan elnéző voltam. Úgy nevel­tem őket, ahogy a szüleim neveltek engem. Szabadon, észszerű határo­kon belül. A téli iskolai szünidőt a svájci Alpokban, a nyarakat álta­lában a francia Riviérán töltöttük. Paul fiamból később Forma 1-es autóversenyző lett, vele rengeteget sportoltam. Teniszeztünk, röplab­­dáztunk, vízisíztünk, úsztunk, a toronyugrást gyakoroltuk. Élodie­­től tizenhárom évi házasság után váltam el. Jó viszonyban marad­tunk. Mint két kiegyensúlyozott lelkületű felnőtt, akik megőrizték magukban ifjú koruk nagy szerel­mét.” Cartouche, Riói kaland, Egy kínai viszontagságai Kínában, A betörés - egymást követik a nagy kaland­filmek, amelyekben kaszkadőr segítsége nélkül old meg életveszé­lyes jeleneteket. Háztetőkön ugrál, mozgó villamos tetején rohangál, magasban szálló helikopterről kö­télen lóg fejjel lefelé. Hajmeresztő mutatványokat hajt végre sok­emeletes épületeken, tűz, víz nem állhatja útját. Mindeközben a haja szála sem görbül. Kisebb karcolá­sok, horzsolások árán megússza a legdermesztőbb helyzeteket is. A Riói kalandban - meséli a könyv­ben - cirkuszi akrobatává vált. Kötél a derekán, az egyik torony­házból kellett átjutnia a másikba. Megcsúszott a falon, a negyedik emelet magasságában lógott ég és fold között - tizenkét percig. Túl­élte. A Félelem a város felett című filmben 60 km/óra sebességgel száguldó metrószerelvény tetején manőverez - egymást követő ala­gutak között. Feláll, szalad, ugrik, fekszik, feláll, szalad, ugrik, fekszik. Ha egy másodperccel korábban áll talpra, katasztrófa történik. Ott sem esik baja. A csodával határos módon ezt is megússza. Bolond Pierrot. Újabb film Jean- Luc Godard-ral. A történet szerint párjával együtt menekül (mert nincs más lehetősége) a fővárosból, hogy Dél-Franciaországban élje a maga hóbortos, kockázatos és haj­szás életét. Aztán jön az Érzékeny csirkefogó, A tolvaj, az Aszok ásza, A kívülálló, a Montreali bankrab­lás, A magányos zsaru, Kellemes húsvéti ünnepeket! - a címek ma­gukért beszélnek. ,Amikor mozikba kerül a Bolond Pierrot, a lapok már tele vannak az új kapcsolatommal. Ursula Andress. 1965-ben találkoztunk A hongkongi férfi forgatásán. Szere­lem első látásra. Élodie azonnal be­adja a válókeresetet. Ursula ugyan­olyan híres, mint én. Dr. No titkos szigetén kagylókra vadászó Vénusz. James Bond-filmmel lett világszer­te ismert. Elválaszthatadan pár lettünk. Mindenhova jött velem, ahol forgattam. Hét gyönyörű évet éltem meg vele. Rengeteget utaz­tunk. Ott voltam mellette, amikor Írországban forgatott. Los Ange­lesben volt villája, ott laktam vele. Szenegál, Kalifornia, utazunk, sze­retünk. Általa fedezem fel Ameri­kát. Beteszem a lábam Hollywood­ba. Találkozom Kirk Douglasszel, Frank Sinatrával (nem ismerem fel egy étteremben, feláll, odalép hozzám, üdvözöl) és Ursula bizal­mas barátjával, Dean Martinnal. Megjelenik rólam egy cikk a Life­­ban. French bad boynak hívnak. Ursulával szenvedélyesen szeretjük egymást, ha nem vagyunk együtt, naponta írunk egymásnak. Philipp de Brocával forgatjuk A hongkon­gi férfit. Kuala Lumpur, Bombái, Kárácsi, Katmandu, Patan, Long Kaoui - maga a paradicsom.” Kedves csirkefogó - ismét egy testre szabott szerep. De illik ez a cím, ez a megnevezés régi barátjára, akivel a sajtó sokszor megpróbálta összeugrasztani, Alain Delonra is. Sosem voltak haragban. Ha nézeteltérés volt köztük, gyorsan tisztázták, vetélytársat sosem láttak a másikban. Tisztelik és kedvelik egymást kezdettől fogva. Nem is kanalaztak egymás leveséből. A film világában külön utakon jártak. Amikor a franciák Becsületrenddel tüntették ki Belmondót, Delon az elsők között gratulált neki. Min­den idők egyik legnagyobb kassza­sikerében, a Borsalinóban együtt játszottak. De már előtte is volt közös filmjük, a Párizs ég? „írhat rólunk bármit a sajtó, Alain és én barátok vagyunk. Pontosan emlékszem a napra, amikor először találkoztunk. Színházban játszot­tam, még be sem indult a filmes pályám, amikor Alain az egyik előadás után kint várta akkori barátnőjét, Brigitte Aubert. Elő­ször 1957-ben szerepeltünk közös filmben. Légy szép, és tartsd a szád! Mindkettőnknek kis szerepe van, de Alain nevét kövérebb betűkkel nyomtatják a plakátra. Három év­vel később egyszerre robbantunk be a köztudatba. 0 a Ragyogó napfénnyel, és a Kifulladással. Egyébként sok mindenben kü­lönbözünk. Rólam azt mondják, vidám vagyok és nyitott, Delon zárkózott, befelé forduló. Mellém a szerencse szegődött, neki több szenvedés jutott. Ő a külvárost jár­ta fiatalon, ott volt Indokínában, neki a hadsereg jelentette a sza­badságot, én belvárosi gyerek va­gyok, aki mindent megtett, hogy megszökjön a seregből. Delont kollégiumba dugták a szülei, ahon­nan tizenöt évesen kirúgták, ná­lunk, otthon szeretettel teli légkör uralkodik, és mindenki kacag. Ő piaci segédárus és a Pigalle csavar­gója, később olyan klasszikusokkal dolgozik, mint Visconti és René Clément, én az új hullám hóbortos ifjoncaival forgatok. És mégis végig jó viszonyban vagyunk. Ma is.” Az Egy válás meglepetései csupán azért fontos Belmondo pályáján, mert abban ismerkedik meg La­ura Antonelhvel, a szépséges olasz színésznővel. Ursula már a múlté, sőt Raquel Welch, az amerikai cso­da is, az új élet Laurával kezdődik. Az érzelmi megállapodást mégsem ő jelenti. 2002-ben feleségül veszi Natty (Nathalie) Tardit, akitől a következő év augusztusában lánya születik. Belmondo hetvenéves, amikor Stella beköltözik az életébe. A sztárcsemete ma már bájos bak­fis, és az édesapja kedvence. Belmondo ma is imádott színész Franciaországban. Túlélt egy ko­moly agyvérzést, felgyógyult egy combnyaktörésből, amely tüdő­­gyulladással párosult. Kamera előtt, filmszerepben régen állt, de mint mondja: még minden meg­történhet. Nem kell hozzá más, csak egy neki való szerep. Elvégre még mindig csak nyolcvanöt éves. Szabó G. László A nyughatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents