Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-29 / 74. szám

241 ISKOLA UTCA 2018. március 29. | www.ujszo.com RéteiPoórJózseftartottelőadástafélialapiskolásoknak (Fotó: fai) II. Rákóczi Ferenc és a vitorlázás A Féli Alapiskola felső tagoza­tán érdekes tanóra zajlott a közel­múltban: Rétéi Poór József tartott előadást a vitorlázásról. Érdekfeszítő volt, ahogy az előadó párhuzamba hozta II. Rá­kóczi Ferenc nevét a vitorlázás­sal. Felkészülten, saját tapaszta­latain keresztül mutatott be egy számunkra ismeretlen hobbit és utazási lehetőséget. Az előadáson ismertetett személyekben pedig közös nevezőre találtunk: több hajós itteni, csallóközi származá­sú, akárcsak mi. Poór József elhozta legújabb könyvét is, amelyben az előbb em­lített hajósok történetét, útjait írta le. Menet közben bátran kérdez­hettünk, azonnal szakszerű választ kaptunk. Minket, azaz a közönsé­get leginkább a vitorlás hajó épí­tése érdekelt: Milyen anyagokból készül? Mennyi időt vesz igénybe egy hajó összeszerelése? Termé­szetesen az anyagiakra vonatkozó kérdés sem maradt ki: Mennyibe kerülhet? Volt, amikor meglepő válasz érkezett. Az útvonalakat, melyekről szó esett, a térképen követhettük. így, hogy a tengert a találkozón részt vett diákok háromnegyede csak hírből ismeri, még vadabbnak és elérhetetlenebbnek tűnk az a vál­lalkozás, amelybe ezek a vakmerő emberek belevágtak: vitorlással végighajózni II. Rákóczi Ferenc 300 évvel ezelőtti hajóútját Gdansktól Rodostóig. Jó szelet kívánunk! Vitálos Etelka, IX. A A Komáromi Jókai Színház Hoppláda című mesejátékát nézték meg a gú­­tai Óvodások (Fotó: GTO) Színházban jártak a Tündérkert óvodásai Egy napsütötte márciusi regge­len a gútai Tündérkert óvodásai és óvónői vidám hangulatban indul­tak el a Komáromi Jókai Színház­ba, hogy megtekintsék Paul Maar Hoppláda című mesejátékát. A mesejáték az erdő mélyén lá­­dikóban lakó két manó, Borsó és Adalberta vicces és helyenként szomorú helyzetekből adódó ba­rátságáról szólt. Sokszor civakod­tak, ugratták egymást, de ezt az egymás iránti baráti szeretetből tették. Magabiztosnak hitt össze­tartozásukat a Hoppmarsall várat­lan érkezése ingatta meg, aki azon mesterkedett, hogy a két jó barátot egymás ellen fordítsa. A mese vé­gül Borsó és Adalberta ismételt egymásra találásával végződött, amit óvodásaink nagy tapssal és megkönnyebbült, vidám nevetés­sel jutalmaztak. Vidáman és elégedetten tértünk haza, mert a színészek nagyon szórakoztató, humoros előadást varázsoltak elénk. Színházi élmé­nyeink gazdagodtak a mese mon­danivalójával, amely a barátság­ról, hűségről, a barátság megbe­csüléséről szólt. Rigó Magdolna óvónő A Sárga villamos története Bánki Bence a díjátadón felkészítő tanárával, Dr. Farkas Adriannával (Fotó: sjg) BESZÁMOLÓ A Kárpát-medence egyik legjobb novellaírája lett Bánki Bence, a komáromi Selye János Gimnázium diákja. Győr városa március első hetében 26. alkalommal adott otthont a Móra Ferenc Novellaelemző és Novella­író Verseny Kárpát-medencei dön­tőjének. Az első fordulót még múlt év decemberében került sor, az író­ról elnevezett szakgimnáziumban. Száznál több diák mérettette meg magát magyarországi és határon túli középiskolákból. Tóth Krisztina kortárs írónő egyik elbeszélését kellett a versenyzőknek elemezniük, értelmezniük, haszno­sítva irodalomelméleti és stilisztikai ismereteiket egyaránt. A legjobb elemzést író fiatalok közül a 20 leg­jobb dolgozatot író jutott be a Kárpát-medencei döntőbe, köztük Bánki Bence, a komáromi Selye Já­nos Gimnázium érettségiző diákja. Többek közt budapesti, szombathe­lyi, győri, kolozsvári, bukaresti „el­lenfelekkel” kellett megküzdenie. A döntősök délelőtt a zárthelyi dolgozatok formai előírásai szerint a megadott témákból választva ír­ták meg novellájukat. Itt már a fan­táziájukat, kreativitásukat kellett mozgósítaniuk, bizonyos motívu­mok kötelezően előírt felhasználá­sával. A leírt szöveget azonban a fi­ataloknak élővé kellett tenniük! Er­re délután került sor, amikor az al­kotásokat a közönség és a zsűri előtt fel kellett olvasniuk. Természete­sen a héttagú zsűri közben értékelt, mérlegelt. Az idei év döntőjének díszvendé­ge és egyben a zsűri elnöke Tóth Krisztina írónő volt, aki a novellák írása közbeni időt kitöltve rendha­gyó irodalomórát tartott az érdeklő­dő tanároknak, kísérőknek. Bence harmadszor vett részt ezen a versenyen. Második alkalommal jutott be a Kárpát-medencei fordu­lóba. Tavalyi, sikert arató, groteszk novellája a 3. helyet hozta számára. Idén ismét sikerült a döntőbejutás, a sikert hozó hármas szám megint szerencsét hozott, a Kárpát-medence 3. legjobb novellaírója lett a szak­középiskolások, illetve gimnazisták közt. A Sárga villamos tehát jött, és a „bronzérem” mellett négy különdí­­jat is vitt! A novella szimbólumai árnyalt társadalomkritikát tartalmaznak, és nagy sikert arattak a közönség kö­rében is. Az első különdíjat Bence a közönségtől, illetve a versenytár­saktól kapta, hiszen a fiatalok egy­más munkáit is meghallgathatták, és szavazhattak a nekik leginkább tet­sző írásra. A többi különdíj egy-egy zsűritag felajánlása, oklevéllel, könyvvel, tárgyi ajándékkal. A Selye János Gimnázium diákja a közgazdaságtan, diplomácia terü­letén szeretne a későbbiekben dol­gozni, tapasztalatokat szerezni, ilyen irányú tanulmányokat szándékozik folytami az érettségi után. Dr. Farkas Adrianna felkészítő tanár Határtalanul Győrben Adunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola diákjai 2018. március 20-tól 23-ig élményekben dús tanulmányi kiránduláson vehettek részt Győrben. A Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iparmű­vészeti Szakközépiskola és Szakis­kola látta vendégül az oda látogató­kat. A négynapos kirándulás célja a kapcsolatteremtés volt, 20 diák és 2 kísérőtanár találkozott a baráti isko­la diákjaival és tanáraival. Első nap a baráti iskola igazgató­­helyettese fogadta diákjainkat. Az ünnepélyes megnyitón a két iskola diákjai bemutatkoztak egymásnak, utána közösen ellátogattunk Győr belvárosába, ahol Pusztai Csaba ta­nár úr vezetett végig bennünket, majd az iskolába visszatérve a diá­kok megbeszélték az első nap ese­ményeit. A második nap szintén nagyon mozgalmas volt, először Pápára látogattunk el, ahol meg­néztük az Esterházy-kastélyt, sé­táltunk a kastélyparkban és megte­kintettük a templomot. Délután megkezdődött a közös feladat, a lo­mok újrahasznosítása. A következő napon ellátogattunk Zircre, Csesz­­nekre és a Pannonhalmi apátságba. Az utolsó nap befejeztük a közös munkát, és búcsút vettünk a baráti iskolától. Vendéglátóink számos programot szerveztek, megismerhettük iskolá­jukat és tevékenységeiket, Győr vá­rosát, valamint a diákokat és a taná­rokat. Minden diákunk remekül érezte magát, számos új élménnyel gazdagodott, és olyan helyekre jut­hatott el, ahol még nem járt. Ne­künk, tanároknak is jót tett ez a ki: rándulás, hiszen segített abban, hogy diákjainkat jobban megismerhes­sük, valamint három remek magyar kollégával is megismerkedhettünk. Leboda Gábor Gazdag programmal várták a dunaszerdahelyi szakközépiskola diákjait és tanárait győri vendéglátóik (Fotó: DÉSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents