Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-29 / 74. szám
www.ujszo.com | 2018. március 29. KULTÚRA I 9 A Netflix esete Cannes uraival A nemzetközi filmfesztivál megmentené a mozit, kitiltással védekezik az új idők új szokásai ellen JUHÁSZ KATALIN A Netflix online műsorszóró által gyártott ás forgalmazott filmek nem indulhatnak a eannes-i filmfesztivál versenyprogramjában. Ezt Thierry Fremaux, a mustra művószeti vezetője mondta ki. Az indoklás lényege: amit nem forgalmaznak moziban, az nem versenyezhet mozifilmekkel. Amennyiben a Netflix továbbra is szeretné a mesés, nagy presztízsű cannes-i környezetben bemutatni a filmjeit, nyugodtan megteheti, versenyprogramon kívül - áll a nyilatkozatban. A nevezéshez viszont moziba kell küldeniük a filmet. Nézzük, mi vezetett ehhez a döntéshez, miért félnek annyira a jövőtől (és ajelentől) a fesztivál szervezői. A tavalyi versenyprogramban - először és ezek szerint utoljára - két Netflix-film is helyett kapott két menő rendezőtől: a dél-koreai Joon-ho Bong fantasztikus kalandfilmje, az Okja (Tilda Swintonnal és Jake Gyllenhaallal), valamint Noah Baumbach The Meyerowitz Stories című alkotása (Dustin Hofftnannal). A fesztivál vezetése azért engedte versenybe ezeket az alkotásokat, mert nem akart maradinak tűnni, és bízott benne, hogy sikerül rávenni a Netflixet a filmek mozis forgalmazására. Tavaly a zsűrin belül is tapintható volt a feszültség. Pedro Almodovar spanyol rendező már a nyitónapon a mozi semmihez sem fogható varázsáról beszélt, és közleményt olvasott fel, amelynek kulcsmondatai a következőképpen szóltak: „Személy szerint nem gondolom, hogy Aranypálmát vagy bármilyen más díjat kéne adni egy olyan filmnek, amelyet nem nézhetünk széles vásznon. A filmvászon mérete ne legyen kisebb a széknél, amin ülünk.” Ugyanazon zsűri másik tagja, Will Smith azonnal a Netflix védelmére kelt. Közölte, nalas alkotásokról van szó, mint például a Kártyavár című sorozat (az azóta a szexuális zaklatási botrányokba belebukó, de egyébként Frank Underwood szerepében emlékezeteset alakító) Kevin Spacey-Pedro Almodóvar tavaly arról beszélt: a filmvászon ne legyen kisebb a széknél, amin ülünk hogy a gyerekeihez sokkal kevesebb film jutna el, ha csak moziba járnának. Smith véleményét nyilván az a tény is befolyásolta, hogy soron következő filmje, a Bright éppen a Netflixen jött ki. Az idei cannes-i fesztivál május 8- án kezdődik, és a vezetés pár napja úgy döntött, kitiltja az online műsorszóró filmjeit a versenyprogramból. Az sem hatj a meg őket, ha az adott filmet limitált ideig játsszák néhány francia moziban, csak azért, hogy formálisan teljesítsék a fesztivál feltételeit. A Netflix vezetése persze nehezen tűri, ha diktálni akarnak neki, és nem szokásuk az előfizetőket megváratva előbb mozikban levetíteni a nagy dobásaikat. Ted Sarandos, a cég tartalomért felelős igazgatója a New York Timesnak nemrég így fogalmazott: „Miért tartanánk vissza egy filmet egy csomó ember elől, akik az egész országban élvezhetik azt, hogy pár száz, talán pár ezer ember láthassa Párizsban?” A cannes-i filmfesztivál története fordulóponthoz ért. Bebizonyosodott, hogy a vezetése nincs felkészülve a nézők változó igényeire, nem számolt azzal, hogy manapság már lassan többen fizetnek elő a Netflixre, mint ahányan moziba járnak. Ráadásul azt a kérdést is előszeretettel feszegeti, hogy honnan számít művészi szempontból értékesnek egy film. Cannes urai azt sugallják, hogy ha valami nem moziban jelenik meg, akkor nem lehet egy lapon emlegetni a nemzetközi fesztiválok versenyfilmjeivel. Nos, ebben nem biztos, hogy igazuk van. Ma már A listás színészek vállalnak szerepet sorozatokban vagy olyan filmekben, amelyek nem mozis forgalmazásra készülnek (Jude Law, Matthew McConaughey, Woody Harrelson, Vince Vaughn, Colin Farrell, Rachel McAdams, Kevin Spacey, Brad Pitt - és bármeddig folytatható a sor). Persze kellett egy kis idő, amíg a filmes szakma és a nézők is elfogadták, hogy egy sorozatszerep nem feltétlenül ér kevesebbet egy filmszerepnél, főleg, ha olyan színvovel, vagy egy másik cannes-i zsűritag, Paolo Sorrentino sorozata, a Vatikánban játszódó, Jude Law főszereplésével készült Az ifjú pápa. A streamingszolgáltatók, vagyis az előfizetéses online tartalomszolgáltatók néhány év alatt megvetették a lábukat az USA-ban, és Európában is folyamatosan növekszik a népszerűségük, hiszen a havi díj néhány mozijegy árának felel meg. A Netflix mellett az Amazon Prime és az HBO GO is készít olyan színvonalas filmeket, sorozatokat, amelyek simán felveszik a versenyt a mozifilmekkel. ANetflix például az elmúlt öt évben az USA-ban megduplázta az előfizetői számát: 2012 elején 23,41 millió ügyfele volt, tavaly már 55 millió. A növekvő bevételből pedig élvonalbeli rendezőket, forgatókönyvírókat, látványtervezőket és sztárokat tudnak szerződtetni. Persze azoknak is igazuk van, akik aggódnak a mozi jövőéért. A cannes-i fesztivál szervezőit is megértjük. De valószínű, hogy ezzel a kitiltással csak ideig-óráig tudják lassítani a természetes folyamatokat. A Netflix egyik nagy dobása, a Kártyavár című sorozat (Képarchívum) PENGE „Éjfél a gyönyör hullámhosszán..." „szexciklon, mondom magamban, úgy van, / teljesen ciklonszeríí a bőre, /úgy értve, hogy forró lehet, közbe/ valamilyen erőféle/ árad ki belőle/ ahogy néz, de /nem is a szemével néz, a melle... /olyan kancsal, mintáz VI DA GERGEL) KRITIKAI ROVATA Olasz, erre, / így tekint az egyik hegyével, / megsimítom, finoman, de szép hely, /míg a másik arrafelé réved” —így szól Bognár Péter verseskönyvének egyik remekbe szabott képleírása, mely sokat elárul a kötet egészének tétjeiről. Némileg leegyszerűsítve, a versek ama bizonyos erőféle felébredésének az időszakába, Freuddal szólva, a pszichoszexuális fejlődés ún. lappangó szakaszába vezetik az olvasót. Az Előszó szerint a szerző kiselsős korában elkezdett lírai elbeszélésének fragmentumait olvashatjuk, ami persze vagy igaz vagy nem. Teljesen mindegy, hogy a gyermeki beszéd- és gondolkodásmód virtuóz imitálásáról vagy régi fragmentumok utólagos elrendezéséről és újraírásáról van-e szó. A hangsúly az utólagos perspektíva működtetésén van, s szerintem ennek mértéktartó ökonómiája hozza létre elsősorban A fényes rend irodalmi potenciálját. Ugyanis az egyik oldalon teljesen világos, mely futamokat nem írhat le és nem gondolhat egy hétéves. A másik oldalon viszont a libidó ébredésének megfigyelésében a lírai én nem megy túl a jelzett életkor horizontján. Jól látszik ez a leírt képzelgésekből, melyekben az „ébredő erő” tünetként megj elenik. E képzelgések katalizátora Zalatnay Sarolta Cicciolina, a „szexciklon” (1988) című könyve, illetve annak címszereplőt ábrázoló pikáns borítója (ennek leírása a fenti hosszasabb idézet). Egész kis magánmitológiát kerekít a szerző a könyv felfedezése (és használatba vétele) köré. Van itt azonban még egy fontos réteg: a János vitéz ugyanis nemcsak műfaji előkép (legalábbis az „elsős” alkotó számára az volt), hanem az általa felkínált cselekvésminták hősünk világának szerves részévé válnak. Cicciolina, Juliska és Lajos Kata (Juliska osztálytárs megfelelője) az érem három oldala. A fiatal szerző eddigi pályájáról azt lehetne mondani (némi túlzással), hogy kötetenként alkotja újra a költészet nyelvét, egy-egy high-conceptre építve fel azokat - így van ez most is. Az eltérő beszédmódok hátterében azonban markáns szerzői jegyek rajzolódnak ki. Úgy tűnik, Bognár költői teremtőerejének a kultúránkat és az identitásokat behálózó nyelvi és mentális sémák, közhelyek, beszédmódok az elsődleges katalizátorai. A fényes rend nyelve vibráló, sűrű leírásokkal és szétfutó, befejezetlen mondatokkal; önfeledt és kidekázott ez a nyelv egyszerre, klasszikusokra játszik és iskolai dolgozatokat idéz. A humor mögül pedig, az olvasó legnagyobb örömére, kihallatszik az alapvető szorongás is. „...Nembaj, hogy nem lettem semmi/ lyen sem, nem baj, hogy véleményem, vég- //sokig védelmezendő, szinte egy /sincs, nem baj, hogy tervetlenül és cél / nélkül, rögtönzésekből és eset- / legességekből élek. ” Bognár Péter: A fényes rend. Magvető, 2017.72 oldal. Értékelés: 8/10 Néptánccal fűszerezett dalok Somorja. Szúnyog Zsuzsa dalszerző-előadó Tavasz virága című koncertanyagával lép fel a Somorjai Városi Művelődési Központban jövő szerdán (április 4-én) 19 órától. A dalok a dzsessz és a folk határmezsgyéjén mozognak, a szerzőre jellemző finom, érzékeny, intelligens zenei vonalat követik. A dalszövegeket szintén Szúnyog Zsuzsa jegyzi, aki az irodalomkedvelők számára sem ismeretlen, hiszen Szél, szoknya, tenger című kötetéért 2014- ben megkapta az Irodalmi Alap Madách-nívódíját. A szerző kiadott már gyerekverseket, meséket és szépprózát is, legújabb kötete tavaly jelent meg. A különleges csemegének ígérkező somoijai koncerten közreműködik Cseh Sándor, aki egyformán magas színvonalon játszik nagybőgőn, brácsán és cimbalmon, valamint Gellén Péter táncos, akit a legtöbben a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkutató műsorból ismerhetnek. (juk)
