Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-27 / 72. szám

www.ujszo.com | 2018. március 27. KULTÚRA 117 Olykor irtóztató a játék Brazil rendező forgatott filmet Poe izgalmas novellájából Sütő Andrással a főszerepben SZABÓ G. LÁSZLÓ (Talabér Tamás felvétele) Három évvel a Viharsarok berlini sikere után egy brazil­magyar koprodukcióban, az Edgar Allen Poe novellája alapján Budapesten forgatott rövidfilmben, A tömeg embe­rében kapott főszerepet Siitö András. De ezt megelőzően is külföldi pro­dukcióban dolgozott. A Csillagkapu című sorozatból színésznőként is­mert Amanda Tapping rendezésében készült X Companyban, egy kanadai akciódrámában, amely második vi­lágháborús közegben játszódik. „Eredetileg egy zsidó fiatalember szerepére hívtak be, akinek a szeme láttára lövik le a feleségét, s emiatt bekattan, majd öngyilkos lesz. De mivel nálam jóval fiatalabb színészt kerestek, nem én kaptam meg a sze­repet. Viszont annyira megtetszet­tem a producernek, hogy visszahív­tak, és közölték velem, nagyobb fel­adat vár rám a sorozatban. Mivel ilyen még sosem történt velem, azt gon­doltam, na jó, persze! Horvátország­ban, Korcula szigetén nyaraltam, már el is felejtettem ezt az egészet, lélek­ben a szeptemberi színházi bemuta­tóra készültem, amikor újra megta­láltak. Szóltak, hogy a kanadaiak megírták a szerepet, olvassam el, és jelezzem, érdekel-e. Egy nap helyett egyhetes forgatás, kulcsfontosságú figura. Törnek, a lengyel partizán, aki az Európában elhelyezett kanadai csapatoknak ad át fontos informáci­ókat. Meg kellett tanulni lőni, és len­gyel akcentussal angolul beszélni. Izgalmas feladat volt, profi struktúra, többmilliós költségvetéssel” - mesé­li Sütő András. Ezután jött a Poe-novella alapján forgatott húszperces rövidfilm, amelyet Marcio-André de Sousa Ház rendezett. Őt nevezte Walter Salles Berlinben a legtehetségesebb fiatal brazil művészek egyikének, hiszen Marcio nemcsak filmrendező, ha­nem író, költő, zenész, képzőművész és performer egy személyben. „Ő engem Császi Adám alkotásá­ban, a Viharsarokban látott, és na­gyon tetszett neki a karakterem. El­hívott egy kötetlen beszélgetésre, és Sütő András azt mondta, szeretne velem dolgoz­ni. Nem vagyok Poe-rajongó. Elol­vastam ezt a novellát, és izgalmas­nak találtam, ahogy az író egy kávé­házban ülve, a kirakaton át elkezdi fürkészni az utcát, a hömpölygő tö­meget, és analizálja a különböző tár­sadalmi rétegeket. Nézi a tőzsdése­­ket, a brókereket, és halad egyre lej­jebb. így jut el egy érdekes karakte­rig, akit nem tud behatárolni. Bár­mennyire is szeretné, képtelen beso­rolni őt. Tőzsdés vagy szerencsejá­tékos ugyanúgy lehet az illető, mint koldus vagy sorozatgyilkos, kapuzá­rási pánikban levő vagy éppen bor­délyházba tartó férfi. Es ez a figura vagyok én a filmben. Az író pedig a fejébe veszi, hogy követi őt, s általa kerül teljesen abszurd helyzetekbe. Például egy kietlen, elhagyott hely­re, ahol attól tart, kizsebelik vagy megölik. Ez a kaland, kettőjük ka­landja egy egész éjszakán át tart. Az író végig megfigyelő marad, a férfi pedig, ha észre is vette, nem törődik vele, hogy valaki követi őt. Hajnal­tájt visszamegy oda, ahonnan elin­dult, a kávézóhoz, és várja a felkelő embereket, hogy aztán újrakezdhes­sen mindent. Az író pedig nem en­gedi meg, hogy kiderüljön, kicsoda is ő valójában, hiszen olyan bűnök de­rülnek ki róla, amitől mi is a cinko­sává, bűntársává válnánk. Az író és az általa követett férfi között van azon­ban egy érdekes kapocs. A nő, akivel elég perverz játékokat űz a fiatalem­ber, ráadásul a nővel, mint kiderül, az írónak is kapcsolata van. Nyomasz­tó, bizarr a történet, nem biztos, hogy megmutatnám az édesanyámnak. En mindenesetre bátran belementem, és átengedtem magamon.” Poe egyik legtitokzatosabb törté­nete ez, amely a rendező szerint a modem individualitást és a magányt a férfiak félelme szempontjából me­séli el. A forgatás Budapest perem­területén, egy kietlen házban zajlott, ám összemontírozva más városré­szek képei is láthatók a filmben. így sikerült megidézni a kora viktoriá­nus Londont, ahol a novella játszó­dik. Az anyagot három nap alatt vet­ték fel, amin aztán a rendező két évig dolgozott. A film most indul külön­böző fesztiválokra. „Marcio személye nagyon meg­ragadó - mondja Sütő András —, mentem is vele tűzön-vízen át. Min­denre nyitott, energikus ember. Na­gyon inspirativ számára a budapesti közeg, ezért költözött ide Dél- Amerikából.” A Császi Ádámmal forgatott Vi­harsarok után a fiatal magyar színész arra számított, hogy újabb filmben dolgozhatnak majd együtt. Ez egye­lőre nem jött össze, bár Berlin után Szarajevóban, Tel Avivban és Taj­­pen fesztiválján is komoly elismerés övezte a filmet. „A Viharsarokban a szerelemről beszéltünk, A tömeg emberében keményebb, sokszor egyenesen irtóztató a játék - véle­kedik Sütő András. - Maga a törté­net is sok belső feszültséget generál bennem. A Marciótól kapott szerep távol áll tőlem, de talán sikerült úgy eljátszanom, hogy működjön. Szí­vesen dolgoznék ezután egy jó kis thrillerben. Remélem, ez is összejön egyszer. Hiányzik az a fajta mély és közös munka, amelyet Császi Ádámmal élhettem meg a Viharsa­rok forgatásán. Jó lenne újra egy ilyen személyes töltetű filmben sze­repelni. Szerencsére hosszú pálya a miénk, nem rövidtávfutás.” RÖVIDEN AC/DC-dalokat ír Axl Rose London. Axl Rose-zal, a Guns N' Roses frontemberével úja az AC/DC új albumát Angus Young gitáros. Rose már egy korábbi turnén is beugrott Brian Johnson énekes helyére, akinek ki kellett szállnia a zenekarból, orvosai szerint ugyanis elve­szítheti a hallását, ha folytatja az éneklést. Az AC/DC 1973 óta több mint 200 millió lemezt adott el. Legutóbbi albumuk, a Rock or Bust hatéves szünet után 2014-ben jelent meg. (NME) Axl Rose és Angus Young (Képarchívum) Jön az Alvin és a Mókusok Pozsony. Idén 25 éves Ma­gyarország egyik legkitartóbb punk-rock zenekara, az Alvin és a Mókusok. Ebből az alkalom­ból tíz országban 25 klubkon­certjük lesz, és a pozsonyi ra­jongóknak is kijut az ünneplés­ből. Pénteken 21.30-tól a Ran­dal klubban (Karpatská 2.) lép fel a zenekar, előttük a Phoenix RT játszik 20.30-tól. Az 1993- ban egyszerű garázsbandaként megalapított Alvin és a Móku­sok az évek során többször vé­gigjárta a legnagyobb fesztivá­lokat, és rendszeresen jelentet meg lemezeket - a legújabb idén jött ki Rendet a fejekben címmel. A női basszusgitáros­sal működő csapat dalai nem csak a rajtuk felnőtt generáció számára jelentenek sokat, a fia­talabbak körében is népszerűek, elsősorban szókimondó, őszinte szövegeik és sodró lendületű, intelligensen zúzós stílusuk miatt. (juk) Feltárulóban a magyar színház története Megkezdődött a magyar színház 1945 utáni történe­­tánek korszerű feldolgozása A magyar színházi emlákezet megőrzése elnevezésű, egy évvel ezelőtt indult kutatási projekt részeként - mondta el Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (ŐSZMl) igazgatéja tegnap Budapesten. Budapest. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum (PIM) tagintézményeként működő intézet vezetője hozzáfűzte: az elmúlt egy évben a Bárka Szín­ház, a Nyíregyházi Móricz Zsig­­mond Színház és a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház eddigi tör­ténetének feltárása indult el. Remé­nyeik szerint az egyéves „mintapro­jektnek” lesz folytatása a jövőben, lehetőséget adva a többi színház múltjának kutatására is. A mintaprojekt a három színház intézménytörténetére, valamint az előadásokra vonatkozó összes elér­hető forrás összegyűjtésére, és szisz­­tematikus feldolgozásának megkez­désére fókuszált egy szakmai bizott­ság által kidolgozott szempontrend­szer alapján. A „leletmentés” nem csupán az írott dokumentumokra terjedt ki, hanem számos interjút is készítettek a három színház történe­tében jelentős szerepet játszó dön­téshozókkal és művészekkel, továb­bá digitalizálták az OSZMI audio­vizuális archívumában őrzött, VHS- kazettákra rögzített előadás-fel­vételek mintegy felét is. A kutatási projekt eddigi eredményeit és a begyűjtött forrásokat a szinhaztorte­­net.hu oldalon teszik közzé. A hon­lapon létrehoztak egy színháztörté­neti fórumot is, ahol tanulmányokat szeretnének közölni - mondta el La­kos Anna projektvezető. Prőhle Gergely, a PIM főigazga­tója kiemelte: a színháztörténeti ku­tatás régóta a magyar kultúra alulfi­nanszírozott területe. A projekt az ed­digi hiányosságokat igyekszik pótol­ni, ám csak akkor van igazi értelme, ha lesz folytatása, önmagában nem elegendő három színház múltjának feltárása. Csizmadia Tibor, a Nem­zeti Kulturális Alap Színházi Kollé­giumának elnöke elmondta, a pro­jektre 50 millió forintot tudott fordí­tani a kollégium egy meghívásos pá­lyázat formájában. Nánay István, a projektet felügyelő szakmai bizottság tagja arról számolt be, hogy elkezd­ték felmérni a bábszínház történeté­nek kutatási lehetőségeit is. (MTI) Egy nagy hírű előadás a Bárkáról: Tasnádi István Titanic vízirevüje. Ennek a produkciónak az adatai is visszakereshetők a szinhaztortenet.hu oldalon. (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents