Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-27 / 72. szám
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. MÁRCIUS 27. VILÁGBAJNOKSÁG 15 A FIFA fenyegetőzik, nem tűri a politikát Az olasz vb-kiesést követő nemzeti sokkban a La Gazetta dello Sport írta meg, hogy felvetődött annak a lehetősége, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kizárja Perut a 2018-as világbajnokság mezőnyéből. Ebben az esetben a pótselejtezőben búcsúzó Olaszország léphetne a dél-amerikai ország helyére. A problémát az okozhatja, hogy Peruban benyújtottak egy törvénytervezetet, amely az ország futballszövetségét állami irányítás alá helyezné, a FIFA szabályai azonban tiltják ezt. A hírek szerint a FIFA már vizsgálja az ügyet, és részletes felvilágosítást kért Perutól a szituációval kapcsolatban. A Gazzetta azt írja, ha a törvény életbe lép, a FIFA akár ki is zárhatja a 2018-as oroszországi vb-re az Új-Zéland elleni sikeres pótselejtezőt követően, a mezőnyből utolsóként kijutó Perut. A Football Italia megjegyzi, ebben az esetben a világbajnokságra 1958 óta először nem kvalifikáló olaszok járhatnak jól, de ez a forgatókönyv egyelőre meglehetősen távoli. Hasonló okok állnak a háttérben a spanyol foci fenyegetettségét illetően is. Egybehangzó spanyol sajtóhírek szerint a FIFA azzal fenyegeti a spanyol szövetséget, hogy felfüggeszti FIFA-tagságát, amennyiben a spanyol kormány beavatkozik a szövetség belügyeibe. így a válogatott semmilyen hivatalos mérkőzésen nem léphetne pályára, tehát a 2018-as oroszországi világbajnokságra sem utazhatna el. A FIFA októberben felfüggesztette Pakisztán tagságát, mert a helyi szövetség a bíróság által kijelölt adminisztrátor irányítása alatt állt. A történelem legnagyobb futballbojkottja az 1938-as franciaországi vb-n söpört végig: mindössze három Európán kívüli ország indult a vébén solás, de akkor az utólag meggyőzött franciák léptek vissza (így a 4-es csoportban két válogatott maradt), de nem vállalta végül a szereplést India sem. A legenda szerint azért, mert a FIFA nem engedélyezte, hogy mezídáb futballozzanak. Azonban erről szó sem volt, mint ahogy a pénzügyi nehézségek sem fedték a valóságot, a vb szervezőbizottsága ugyanis a túra költségeinek nagy részét fedezte volna. Az indiaiak a csapat összeállításával kapcsolatos nézeteltérésekre és a rövid felkészülési időre hivatkoztak, de valószínűleg az állhatott a háttérben, hogy a helyi szövetség annyira az olimpiát tekintette elsődleges sporteseménynek, hogy egyszerűen nem vette komolyan a világbajnokságot. Amikor Afrika beintett a FIFA-nak Az első politikai indíttatású bojkottra 1958-ig kellett várni, Wales a pályán állta útját a pályán kívül menetelő, kényszerpályán mozgó Izraelnek Az első politikai indíttatású bojkottra 1958-ig kellett várni. Izrael csapata az ázsiai-afrikai selejtezősorozatban indulhatott, de nem akadt olyan csapat, amely elismerte volna, és pályára lépett volna ellene. Egymás után Törökország, Indonézia és Szudán is visszalépett, azonban a FIFA szabályai megtiltották, hogy egy válogatón úgy jusson ki a selejtezőből a vébére, hogy egy meccset sem vívón. Nagy osztás-szorzás után az első interkontinentális selejtezőre az egyik európai csoport második helyezettje, Wales kapón felkérést, és oda-vissza 2-0- ra verte az izraelieket és kijutott a világbajnokságra. 1966-ban rekordszámú, 70 csapat vett részt a selejtezőkön úgy, hogy egy teljes kontinens visszalépett. Az afrikai válogatottaknak több problémájuk is akadt. Egyrészt a CAF az apartheid miatt kizárta a dél-afrikaiakat, a FIFA azonban mintegy védelmébe véve az országot, áthelyezte az ázsiai zónába (végül onnan kizárta, de ez az alap» „Szovjet sportember erkölcsi megfontolásból nem léphet pályára Santiago chilei hazafiak vérével szennyezett stadionjában.” helyzet megoldásán nem segített). Másrészt a kiírás éneimében alanyi jogon egyeden hely sem járt volna az afrikaiaknak: az ottani három csoportgyőztesnek pótselejtezőt kellett volna vívnia az ázsiai elsőkkel. Ezt a CAF méltánytalannak ítélte, és visszaléptette 31 csapatát. Annyit azonban elért, hogy miután jelezte, addig nem is térnek vissza, amíg legalább egy csapatának nincs garantált helye a világbajnokságon, a FIFA megenyhült, és 1970-re már ennek szellemében írta ki a selejtezőket. A történelem legszomorúbb gólja Az 1970-es selejtezőkön csupán egy észak-koreai kizárást lehetett feljegyezni az ellentmondásos események között (a csapat nem állt ki Izrael ellen), 1974-ben azonban feljegyezhettük a történelem legszomorúbb gólját. Chile és a Szovjetunió vb-pótselejtezőt vívott egymással, ám a délamerikai országban 1973. szeptember 11-én történt államcsíny mindent megváltoztatott. A szovjetek támogatását élvező Salvador Allende elleni puccsot követően (amelyben Allende életét vesztette) Augusto Pinochet került hatalomra, aki a chilei Nemzeti Stadiont koncentrációs táborként működtette egészen november 9-ig. A kínzások és gyilkosságok ellenére sem zavartatta őket, hogy ott hamarosan meccset kell majd vívni. A szovjetek szeptember végén, hazai pályán gól nélküli döntedent értek el, a chilei játékosokat komolyabb atrocitás nem érte Moszkvá-A legszomorúbb meccs: Chile ellenfél nélkül lő gólt a hálóba ban, igaz, Elías Figueroát és Carlos Caszelyt néhány órára lekapcsolták a reptéren, mondván, az arcuk nem hasonlít az údevélben szereplő igazolványképre. A 0-0-s dönteden komoly csalódás volt, de ekkor már tudni lehetett, hogy a szovjetek nem utaznak el a november 21-i visszavágóra. „Szovjet sportember erkölcsi megfontolásból nem léphet pályára Santiago chilei hazafiak vérével szennyezett stadionjában” - állt a kiadott közleményben, így a világ legabszurdabb futballmérkőzése egy percig sem tartott. A stadionba kilátogató 18 ezer néző azt látta, hogy a középkezdés után a hazai csapat a gólvonalig passzolgatott, végül Francisco Valdés megszerezte a vezetést. A középkezdést azonban ellenfél híján nem lehetett elvégezni, így a játékvezető lefújta a mécsesét, amelyet végül a FIFA 2-0-val a hazaiak javára írt. Chile kijutott a világbajnokságra. Négy évvel később az Argentínában rendezett vébét árnyékolta be hasonló helyzet: az 1976-os katonai pucscsot követően ezrek tűntek el vagy kerültek koncentrációs táborba. A politikai zűrzavar miatt néhány ország, köztük a későbbi döntős Hollandia hosszasan vizsgálta, hogy részt vegyen-e a rendezvényen. Állítólag politikai megfontolásból maradt távolt a vébétől a német Paul Breimer és a holland Johan Cruyff, de ezt az utóbbi harminc évvel később cáfolta, és azzal indokolta távolmaradását, hogy Barcelonában fegyveresek zaklatták őt és a családját, emiatt nem vállalta a szereplést. A férje halála után Argentínát irányító Isabel Perón hatalmát 1976. március 24-én döntötte meg katonai puccsal a Nemzeti Újjáépítési Tanács, amely hangzatos neve ellenére egy szélsőjobb katonai diktatúra fedőszerve volt. Az ideológiai harc (a Piszkos Háború) már jóval a puccs előtt megindult, de a mészárlás a Junta hatalomátvételével kezdődött: a titkosrendőrség válogatás nélkül gyilkolta le a gyanús elemeket, a halottak és eltűntek számát a mai napig nem lehet pontosan tudni, de a 30 ezer helytálló becslés. A Junta hatalma végül az Angliával vívott Falkland-háborúval ért véget, 1983-ban feloldották a politikai pártok tilalmát, és megindult a demokrácia visszaállítása Argentínában. Pincési László
