Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-27 / 72. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. MÁRCIUS 27. VILÁGBAJNOKSÁG 15 A FIFA fenyegetőzik, nem tűri a politikát Az olasz vb-kiesést követő nemzeti sokkban a La Gazetta dello Sport írta meg, hogy felvetődött annak a lehetősége, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kizárja Perut a 2018-as világbaj­nokság mezőnyéből. Ebben az esetben a pótselejtezőben búcsúzó Olaszország léphetne a dél-amerikai ország helyére. A problémát az okozhatja, hogy Peruban benyújtottak egy törvénytervezetet, amely az ország futballszövetségét állami irá­nyítás alá helyezné, a FIFA szabályai azonban tiltják ezt. A hírek szerint a FIFA már vizsgálja az ügyet, és részletes felvilágosítást kért Perutól a szituációval kapcsolatban. A Gazzetta azt írja, ha a törvény életbe lép, a FIFA akár ki is zárhatja a 2018-as oroszor­szági vb-re az Új-Zéland elleni sikeres pótselejtezőt követően, a mezőnyből utolsóként kijutó Perut. A Football Italia megjegyzi, ebben az esetben a világbajnokságra 1958 óta először nem kvalifikáló olaszok járhatnak jól, de ez a forgatókönyv egyelőre meglehetősen távoli. Hasonló okok állnak a háttérben a spanyol foci fenyegetettségét illetően is. Egybehangzó spanyol sajtóhírek szerint a FIFA azzal fenyegeti a spanyol szövetséget, hogy felfüggeszti FIFA-tagsá­­gát, amennyiben a spanyol kormány beavatkozik a szövetség belügyeibe. így a válogatott semmilyen hivatalos mérkőzésen nem léphetne pályára, tehát a 2018-as oroszországi világbajnokságra sem utazhatna el. A FIFA októberben felfüggesztette Pakisztán tagságát, mert a helyi szövetség a bíróság által kijelölt adminisztrátor irányítása alatt állt. A történelem legnagyobb futballbojkottja az 1938-as franciaországi vb-n söpört végig: mindössze három Európán kívüli ország indult a vébén solás, de akkor az utólag meggyőzött franciák léptek vissza (így a 4-es cso­portban két válogatott maradt), de nem vállalta végül a szereplést India sem. A legenda szerint azért, mert a FIFA nem engedélyezte, hogy mezídáb futballozzanak. Azonban erről szó sem volt, mint ahogy a pénzügyi nehézségek sem fedték a valóságot, a vb szervezőbizottsága ugyanis a túra költségeinek nagy részét fedezte volna. Az indiaiak a csapat összeállításával kapcsolatos nézeteltérésekre és a rövid felkészü­lési időre hivatkoztak, de valószínű­leg az állhatott a háttérben, hogy a helyi szövetség annyira az olimpiát tekintette elsődleges sportesemény­nek, hogy egyszerűen nem vette ko­molyan a világbajnokságot. Amikor Afrika beintett a FIFA-nak Az első politikai indíttatású bojkottra 1958-ig kellett várni, Wales a pályán állta útját a pályán kívül menetelő, kényszerpályán mozgó Izraelnek Az első politikai indíttatású boj­kottra 1958-ig kellett várni. Izrael csapata az ázsiai-afrikai selejtező­sorozatban indulhatott, de nem akadt olyan csapat, amely elismer­te volna, és pályára lépett volna ellene. Egymás után Törökország, Indonézia és Szudán is visszalépett, azonban a FIFA szabályai megtil­tották, hogy egy válogatón úgy jus­son ki a selejtezőből a vébére, hogy egy meccset sem vívón. Nagy osz­tás-szorzás után az első interkonti­nentális selejtezőre az egyik európai csoport második helyezettje, Wales kapón felkérést, és oda-vissza 2-0- ra verte az izraelieket és kijutott a világbajnokságra. 1966-ban rekordszámú, 70 csapat vett részt a selejtezőkön úgy, hogy egy teljes kontinens visszalépett. Az afrikai válogatottaknak több problémájuk is akadt. Egyrészt a CAF az apartheid miatt kizárta a dél-afrikaiakat, a FIFA azonban mintegy védelmébe véve az or­szágot, áthelyezte az ázsiai zónába (végül onnan kizárta, de ez az alap­» „Szovjet sportember erkölcsi megfontolásból nem léphet pályára Santiago chilei hazafiak vérével szennyezett stadionjában.” helyzet megoldásán nem segített). Másrészt a kiírás éneimében alanyi jogon egyeden hely sem járt volna az afrikaiaknak: az ottani három csoportgyőztesnek pótselejtezőt kellett volna vívnia az ázsiai elsők­kel. Ezt a CAF méltánytalannak ítélte, és visszaléptette 31 csapatát. Annyit azonban elért, hogy miután jelezte, addig nem is térnek vissza, amíg legalább egy csapatának nincs garantált helye a világbajnokságon, a FIFA megenyhült, és 1970-re már ennek szellemében írta ki a selejtezőket. A történelem legszomorúbb gólja Az 1970-es selejtezőkön csupán egy észak-koreai kizárást lehetett feljegyezni az ellentmondásos ese­mények között (a csapat nem állt ki Izrael ellen), 1974-ben azonban feljegyezhettük a történelem leg­szomorúbb gólját. Chile és a Szovjetunió vb-pótselej­­tezőt vívott egymással, ám a dél­amerikai országban 1973. szep­tember 11-én történt államcsíny mindent megváltoztatott. A szov­jetek támogatását élvező Salvador Allende elleni puccsot követően (amelyben Allende életét vesztette) Augusto Pinochet került hatalom­ra, aki a chilei Nemzeti Stadiont koncentrációs táborként működ­tette egészen november 9-ig. A kínzások és gyilkosságok ellenére sem zavartatta őket, hogy ott ha­marosan meccset kell majd vívni. A szovjetek szeptember végén, ha­zai pályán gól nélküli döntedent értek el, a chilei játékosokat komo­lyabb atrocitás nem érte Moszkvá-A legszomorúbb meccs: Chile ellenfél nélkül lő gólt a hálóba ban, igaz, Elías Figueroát és Carlos Caszelyt néhány órára lekapcsolták a reptéren, mondván, az arcuk nem hasonlít az údevélben szereplő igazolványképre. A 0-0-s dönteden komoly csalódás volt, de ekkor már tudni lehetett, hogy a szovjetek nem utaznak el a november 21-i visszavágóra. „Szovjet sportember erkölcsi meg­fontolásból nem léphet pályára Santiago chilei hazafiak vérével szennyezett stadionjában” - állt a kiadott közleményben, így a világ legabszurdabb futballmérkőzése egy percig sem tartott. A stadionba kilátogató 18 ezer néző azt látta, hogy a középkezdés után a hazai csapat a gólvonalig passzolgatott, végül Francisco Valdés megszerezte a vezetést. A középkezdést azonban ellenfél híján nem lehetett elvégez­ni, így a játékvezető lefújta a mécs­esét, amelyet végül a FIFA 2-0-val a hazaiak javára írt. Chile kijutott a világbajnokságra. Négy évvel később az Argentínában rendezett vébét árnyékolta be hason­ló helyzet: az 1976-os katonai pucs­­csot követően ezrek tűntek el vagy kerültek koncentrációs táborba. A politikai zűrzavar miatt néhány or­szág, köztük a későbbi döntős Hol­landia hosszasan vizsgálta, hogy részt vegyen-e a rendezvényen. Állítólag politikai megfontolásból maradt tá­volt a vébétől a német Paul Breimer és a holland Johan Cruyff, de ezt az utóbbi harminc évvel később cáfol­ta, és azzal indokolta távolmaradá­sát, hogy Barcelonában fegyveresek zaklatták őt és a családját, emiatt nem vállalta a szereplést. A férje halála után Argentínát irá­nyító Isabel Perón hatalmát 1976. március 24-én döntötte meg kato­nai puccsal a Nemzeti Újjáépítési Tanács, amely hangzatos neve elle­nére egy szélsőjobb katonai dikta­túra fedőszerve volt. Az ideológiai harc (a Piszkos Háború) már jóval a puccs előtt megindult, de a mé­szárlás a Junta hatalomátvételével kezdődött: a titkosrendőrség válo­gatás nélkül gyilkolta le a gyanús elemeket, a halottak és eltűntek számát a mai napig nem lehet pon­tosan tudni, de a 30 ezer helytálló becslés. A Junta hatalma végül az Angliával vívott Falkland-háború­­val ért véget, 1983-ban feloldották a politikai pártok tilalmát, és meg­indult a demokrácia visszaállítása Argentínában. Pincési László

Next

/
Thumbnails
Contents