Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-26 / 71. szám

www.ujszo.com | 2018. március 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Megújulás Mindegy, mikor lesznek választások, már beindult valami S okan csalódtak, amikor a pozsonyi szervezők le­fújták a péntekre tervezett tüntetést. Végül azonban mégis ezrek meneteltek a főváros­ban és további ezrek országszerte különböző városokban. Beindult valami, amit most már nehéz lenne megállítani. Tulajdonképpen mindegy, mikor lesznek új válasz­tások, idén, jövőre vagy két év múlva, a fő kérdés, hogy ami most beindult, az beérik-e. Nemcsak a Smert kell leváltani, hanem meg kell újítani a politikai palettát - ez ugyan merész elképzelésnek tűn­het, de nem lehetetlen. Két éve szinte a semmiből bukkant elő két rendszerellenes párt, amelyeknek ma együttesen húsz százalékuk van, két másik nagy esélyes pedig megbukott. Ekkora igény a váltás­ra, mint ezekben az években, régen nem volt az országban, és óriási hi­ba volna, ha az előttünk zajló vál­tozásokból Boris Kollár és Marian Kotleba jöhetne ki győztesen. Az SaS és az OEaNO már összenőtt ellenfeleivel, a Smerrel, az SNS- szel és a Híddal, s bár azt tényleg merész dolog volna feltételezni, hogy a következő kormány e pártok bármelyike nélkül létrehozható lenne, nagyon fontos, kié lesz a ve­zető szerep. Ha a Smeré, az SaS-é vagy az OEaNO-é, akkor generá­ciós megújulásról nehéz lesz be­szélnünk. Nem biztos, hogy épp a tüntetés­szervezőknek kell belépniük a nagypolitikába. Még maguk sem tudják, be akamak-e lépni, hogy ez valóban az ő terepük-e. A társada­lom politikához való hozzáállásá­nak a megváltoztatása ugyanolyan fontos, mint a nagypolitika meg­újítása, s ebben a tüntetések szer­vezőinek már most vitathatatlan érdemeik vannak. Maguknak kell eldönteniük, ezeket az érdemeket hogyan kamatoztassák. A válságból nem Pellegrini fog minket kihúzni, ez alighanem min­denki számára egyértelmű, Pelleg­rini a válság egyik terméke, akinek arra sem volt ereje, hogy saját kor­mányának saját programot írjon. A válságból a választók húzhatják ki az országot a legközelebbi válasz­tásokkor, méghozzá azzal, hogy nem fogják tovább tolerálni azt a sok szennyet, amelyet Ficóék, Su­­líkék, Matovicék zúdítottak a nya­kunkba az elmúlt években. A tün­tetések kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy ezt az emberek elmond­hassák. Es mondják is, elég figyel­ni. Az első lépés a Smer leváltása, a második pedig a közélet megtisz­títása kell hogy legyen. És igen, itt vannak a mieink is. A Híd és az MKP is szépen bemutat­kozott az elmúlt hetekben, miköz­ben a szlovákiai magyar választók beléjük fektetett bizalma már jó ideje csökken. Megújulni egyik párt sem volt képes az elmúlt évek­ben - harmatgyenge próbálkozások ugyan voltak, az eredményeken látszik ezek hatékonysága. Amit régóta látunk, az nem más, mint a stagnálás, amely most már reálisan fenyeget a magyar parlamenti kép­viselet elvesztésével. Vagy elindul tehát itt is a természetes megújulás, vagy be lehet zárni a boltot. Mivel egyelőre túl nagy mozgolódást a hazai magyar közéletben nem látni, jelenleg a második lehetőség tűnik valószínűbbnek. De még azért van egy icipici idő, hogy adódjon vala­mi, ami ennél jobb. Viharzónában a visegrádiak SIDÓ H. ZOLTÁN V ajúdnak a visegrádi országok. Most az egyszer nem a gaz­dasággal van baj, az éppen örvendetes ütemre kapcsolt, hanem a négy állam politikai elitjével. Csehországban hónapok óta képtelenek egy működőképes kormány összekalapálására. A pettyezett múltú Andrej Babis ANO pártjával hiába nyerte meg tavaly ősszel a választást, máig képtelen kormánykoalíciót összekovácsolni. Még a puhulni látszó szociálde­mokratákkal együtt sem jön ki a parlamenti többség, ehhez szükséges volna a háttérből manipuláló tősgyökeres kommunisták támogatása is. Babi§ a minapi uniós csúcson próbált merészet lépni, meglebegtette, hogy a brit kémügy kapcsán esetleg néhány, Prágában szimatoló orosz diplomatát kiutasítana, azonban a kommunisták a hír hallatán azonnal felszisszentek. Ez máris jó példa arra, hogy hiába piacpárti a kor­mányfő (mi más lehetne, hiszen milliárdos nagyvállalkozó), siker ese­tén is módfelett korlátozott lesz a mozgástere. És akkor a háta mögött még ott manipulál a politikai végjátékát élő Milos Zeman államfő, aki az idegengyűlölő és unióellenes Tomio Okamura pártját is el tudná képzelni a kabinetben... Lengyelországban is komor az összkép. Az ikertestvére halála után nyíltan bosszúállóvá vált Jaroslaw Kaczynski, aki a sovány parlamenti többséggel bíró Jog és Igazságosság nevű pártot vezeti, a fideszes ful­­keforradalom forgatókönyvéből játszva rohamtempóban Brüsszelnek és részben Berlinnek kormányozta Varsót. Az általa kesztyűs bábuként irányított kormány az ellenőrzése alá vonta a bírói kart, megtörte a közszolgálati média önállóságát, szembeállította a liberálisnak tartott Varsót a vidék népével. Az anyukája mellett igazi agglegénnyé asza­­lódott Kaczynski nem áll le, még tovább szigorítaná az eleve kőke­mény abortusztörvényt, ami miatt pénteken mintegy 50 ezer fekete ru­hás nő vonult Varsó utcáin. A legutóbbi fejlemény pedig, hogy a len­gyel parlament második világháborús kártérítéssel foglalkozó bizott­sága szerint az országnak 542 milliárd dollár kártérítés jár Németor­szágtól a második világháborús pusztításért... Magyarország az április 8-i parlamenti választás lázában ég, a Fi­desz a végsőkig fokozza a gyűlöletkeltő kampányát, a görcsös győz­­ködés hevében Brüsszel és az ENSZ mellett már a szomszédos orszá­gokba is beleköt (legutóbb Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője mondta azt, hogy Robert Ficót valójában az buktatta meg, hogy támogatta a magyar kormány migrációs politikáját). Miközben a magyar kormány csúcspolitikusai háziállatként tartott rénszarvasra vadásznak vagy kétes eredetű 800 millió forinttal akarják meglepni édesanyjukat, addig az egészségügy és az oktatás szétrohad, a demok­rácia épülete pedig rogyadozik. Persze, érzik a bajt, hiszen a fideszes potentátok csattogó ollóval járják az országot és átadnak mindent, ami eléjük kerül, legyen szó halottasházról vagy pedig egy épületmakettről (sic!), az egykor lendületes debattőr Orbán Viktor miniszterelnök pe­dig politikai vitaműsorokban való részvétel helyett inkább óvodásokat zaklat, ahol nem kap kínos kérdéseket, csak maga a helyzet az. És mi van Szlovákiával, amelyik nem is olyan régen még az Európai Unió magja felé tartott? Nos, a kettős gyilkosság után mindenki szá­mára világossá vált, hogy Robert Fico és pártja az ígéretes homlokzat mögött csupán tisztes külsőséggel ápolt zűrös kapcsolatot tartott fenn, és a csinos gazdasági mutatókkal próbálták elfedni a botrányos össze­fonódásokat, lenyúlásokat, előre lezsírozott pályázatokat. Ilyen hoz­záállással pedig mag-Európa helyett jó nagy barack jár a kobakunkra. A rendszerváltás óta eltelt közel 30 év arra tanít, hogy nem elég egyszer kivívni a szabadságot, majd elégedetten hátradőlni. Szlovákia a komor emlékű meciari korszakban megtanulta, részben vissza lehet forgatni az idő kerekét. A szilárd polgári múlttal rendelkező Csehországot némileg leszámítva a másik három visegrádi állam politikai viharzónába került, amiből külső erők nélkül kell kikecmeregniük. Ha nem sikerül, akkor autokrata berendezkedésű, torz piaci viszonyú, a perifériára sodródó ál­lamokká válhatnak. Márpedig nem ezért harcolt a lengyel Szolidaritás, nem erről szólt a magyar békés átmenet, nem ezt ígérte a csehszlovák bársonyos forradalom. A pozsonyi gyertyás tüntetés 30. évfordulója kapcsán nincs is aktuálisabb kérdés, mint az, hogy valóban tisztességes országot akarunk, vagy inkább dagonyázunk a saját pocsolyánkban. Bugár elnézést kért a választóktól az elmúlt hónap hányattatásai miatt Bugár Bála a hétvégén elné­zést kért a választóktól ós ar­ról írt Facebook-oldalén, hogy valószínűleg az elmúlt egy hónap volt a legviharosabb az ország újkori történetében. „A párt és a magam nevében is el­nézést kérek mindazért, amit az em­bereknek át kellett élniük az elmúlt hónapban. Meggyőződésem, hogy az új kormánynak sikerül megújíta­nia a lakosság bizalmát” - írta a Híd elnöke. Szerinte az elmúlt napokban el­hangzott követelések közül a leges­legfontosabb és elsődleges, hogy ki­vizsgálják a kettős gyilkosságot. „Ez az emberek alapvető követelése, és az előrehozott választások hátráltatnák a kettős gyilkosság kivizsgálását. Fe­lelőtlen és ésszerűtlen lenne válasz­tásokat tartani. E sokkoló esemény után helyre kell állítani az ország működését, hogy megnyugodjon a helyzet. A Híd lépései és igyekezetei nem esnek távol attól, amit a tüntetők követelnek” - fogalmazott Bugár. A Pellegrini-kormánnyal kapcso­latban megjegyzi, valószínűleg so­sem lesz olyan kormány, amely az emberek száz százalékának megfe­lelne, de véleménye szerint az új kor­mány a lehető legnagyobb mérték­ben közelít ahhoz, hogy elfogadja a nyilvánosság. Bugár hangsúlyozza, hogy a Híd javaslatára került be az új kormány programnyilatkozatába, hogy változtatni kell az országos rendőrfőkapitány megválasztásának módján és a rendőrség belső ellen­őrzésén. (ú) FIGYELŐ A fiatalok ós a korrupt vezetők Ferenc pápa felszólította a világ fiataljait, hogy szálljanak szembe az őket elhallgattatni kívánó fel­nőttekkel. „A fiatalok elhallgattatása olyan kísértés, amely mindig is léte­zett” - mondta a pápa. „Számos módja van annak, hogy a fiatalo­kat csendessé és láthatatlanná te­gyék. Számos módszer van arra, hogy elaltassák a fiatalokat, hogy ne csapjanak zajt, hogy ne kér­dezzenek és ne vonjanak semmit kétségbe” - hangsúlyozta a fia­talok világnapján a katolikus egyházfő. Jézus szavait idézte a „túlságosan nyíltszívű és hangos” tanítvá­nyokról. „Ha ők hallgatnak, a kövek fognak kiáltani” - mondta. „Kedves fiatalok, nektek kell döntenetek! Amikor mi, felnőt­tek, és közöttünk az oly gyakran korrupt vezetők, hallgatunk, a világ néma marad, és elveszíti az örömöt. Kérdezlek titeket: ti va­jon kiáltotok-e? Legyetek szíve­sek, döntsetek, mielőtt a kövek kiáltani fognak“ - fogalmazott a 81 éves egyházfő. (MTI) renteKen vegre a a pariamentnez is teimenteK a tuntetOK (Fotó: Peter Kalina, Plus Jeden Deft)

Next

/
Thumbnails
Contents