Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-23 / 69. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. március 23. | www.ujszo.com Papír papír hátán és a tisztább jövő Ha tisztább jövőt akarunk, akkor mindenféle papírok gyártása, felhasználásuk és újrahasznosításuk terén is az észszerűség az egyetlen elfogadható lehetőség (Fotó: Shutterstock) TUDOMÁNY A papírkészítés folyamata kifundálásának kezdőpontját máig sem tisztázták teljesen a tárgykör kutatái, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az elsőként textilhulladákokbál készült „papírnak" kínai eredete ás másfél ezer évnél hosszabb múltja van. De hol van már az az idő... Amióta kiagyalták és rendelkezésünkre áll, felhasználásával folyvást születnek maradandó vagy legalábbis egy ideig jól használható ilyen-olyan tárgyak. Míg korábban a növényi alapúaké volt a világ, ilyenek egyebek mellett a japánban máig készülő washi papírok: e gyűjtőnév alá tartoznak például az illatos kínai papírcserje, a papíreperfa és a gampi fa (Diplomorpha sikokiana) felhasználásával készülő, jelentősen eltérő jellegű papírfajták, addig újabban mesterséges polimerekből készült különleges tulajdonságnak is vannak. Amíg Gutenberg (becsült születési éve a mainzi Gutenberg Múzeum honlapja szerint 1394—1404 közé tehető) nyomán a nyomtatás korábbiakhoz képesti megújításával nem készülhetett nagyszámú darab a könyvekből, addig csak a tehetősek és az egyházi emberek olvastak. A papírkészítés technikájának és főleg a nyomdászat fejlődésének hála mind többekhez eljuthat a legkülönfélébb tudásanyag. A könnyebb sokszorosítási módszer elterjedése olyan nagyhatású korszakot nyitott, amilyennek ma a világháló számít. Jó idej e nemcsak íráshoz használják, de pénzjegyek milliárdjai (úgy is, hogy már több ország mesterséges anyagokat használ e célra), kézitáskák, ruhák, kártya- és más játékok, bútorok, lakáskiegészítők, ékszerek... is készülnek papírból. Művészeket is alkotásra sarkall. Szokványostól eltérőként említhetők a chilei születésű Francisca Prieto művei, vagy az a 3,2 m magas papírdinoszaurusz, amit a nyugdíjas tanár, Jean-Francis Dupoirier alkotott, és a franciaországi Angouléme Város Múzeuma által tavaly rendezett, „Dinoszauruszok, a szőlőültetvények óriásai” c. kiállítása keretében lehetett megtekinteni (a fehérítetlen szulfát cellulózból készült papírt használt alkotót Issei Yoshino, az origamizás neves alakjának modellje inspirálta). Európában a 13. században kezdődött a papírmalmok kora - ezek voltak a kezdeti idők papírgyárai. A régi Magyarország területén az első papírkészítéssel foglalkozó malom Lőcsén (Levoca, ma Szlovákiában található) kezdte meg működését valamikor az 1510-es években - ám ez az építmény 1530-ban leégett. Kontinensünkön napjainkra harminc olyan régi épület maradt meg így-úgy, amelyek a papírgyártás viszonylag korai időszakához kötődnek. Legrégebbi a lengyelországi Duszniki Zdrój településen található papírmalom, amelynek története a 16. századra nyúlik vissza — olvasható az idén 50. éve papírmúzeumként is működő intézmény internetes oldalán. A második legidősebb fennmaradt papírgyártó üzem a csehországi Veiké Losiny községben 1591-ben kezdett termelni, és a 2002-től cseh nemzeti emlékműnek nyilvánított épületben ma is készítenek például hagyományos módon pamut- és lenvászonalapú papírt. A kézzel tapintható, jobbára jellegzetes illatot is árasztó papír hosszú történelme és jelentősége folytán nem csoda, hogy - a Papírtörténészek Nemzetközi Szövetségének honlapja szerint - a világ 23 országában több múzeum is válj a a témakör iránt érdeklődőket (a magyarországi Dunaújvárosban található). A jelenben egyre több kapcsolódó gondról esik szó. Sokan féltik az erdőket, azt mondják, hogy fogyatkozásuk negatívan hat az időjárásra. Bár az erdőterületek csökkenése valóban kárunkra lesz, de igazából a papírgyártásnál sokkal nagyobb erdőkárosítók is működnek. Mások felvetik, túl sok vizet és energiát emészt fel. Ezt szintén érdemes árnyaltabban nézni. Egy 2011-es, a VTT Finnországi Műszaki Kutatóközpont által végzett, az országukat érintő kutatásuk eredményei szerint nyomdaipari termékeik elkészítése kétségkívül sokkal kisebb terhet ró a környezetre, kevésbé veszélyezteti az éghajlati viszonyokat, mint például a közlekedés vagy akár a háztartások. Mindennapjaink része a sok csomagolópapír és kartondoboz. Noha a papír-újrahasznosítás technológiája már létezik, ám ez önmagában nem elegendő, mert egyelőre nem látta be mindenki, hogy az élhetőbb jövőhöz a szétválogatott és ezután újrahasznosítható szemét mentén vezet az út. Divatkövetésből széles körben szokás lett még az ajándékozáshoz is papírtáskát venni - ez esetben az ipar milliószámra termel feleslegeset. Ha tisztább jövőt akarunk, akkor mindenféle papírok gyártása, felhasználásuk és újrahasznosításuk terén is az észszerűség az egyetlen elfogadható lehetőség! Csibrányi Zoltán Lehet, hogy az ön órája is január óta késik — mi az oka? A késés oka a Szerbia és Koszovó közötti áramvita, és 25 európai országban, így Szlovákiában is érezni hatását (Fotó: Shutterstock) INDEX-HÍR Csaknem két hónapja, január közepe óta késnek Európában azok az órák, amik az őket működtető elektromos hálózat elvileg állandó frekvenciája alapján mutatják a pontos időt - írja a The Guardian, az Európai Villamosenergiaátviteli Hálózat (ENTSO-E) közleményére hivatkozva. Nem tudni, hogy hány órát érinthet a jelenség, annyi bizonyos, hogy azok az órák, amikben nem kvarckristály, rádiójel vagy mechanikus szerkezet szabályozza a pontos időt, mostanra körülbelül öt-hat perces késésben vannak. Ilyen órák lehetnek például egyes háztartási gépek órái, elektromos ébresztőórák, termosztátok időmérő egységei. A késés oka a Szerbia és Koszovó közötti áramvita, és 25 európai országban, így Szlovákiában és Magyarországon is érezni hatását. A súlyos másodpercekbe kerülő európai áramkrízis oka dióhéjban annyi, hogy a kontinens áramhálózata ez év januáijának közepe óta 113 gigawattóra energiát veszített, mivel Szerbia idáig nem táplálta vissza a rendszerbe a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovó szerbek lakta északi részének idei áramfogyasztását. Szerbia máig nem ismerte el a főleg albánok lakta koszovói tartomány függetlenségét, és nem hagyja, hogy az leválhasson a közös áramhálózatról, miközben a Belgrádhoz lojális, szerbek lakta északi rész nem fizet a koszovói kormánynak az elfogyasztott áramért. Egy 2015-ös megállapodás elviekben rendezte ezt a kérdést, de Szerbia felfüggesztette a végrehajtását. A szerb elektromos művek, az EMS szerint Koszovót terheli a felelősség, mivel idén januárban és februárban engedély és szerződés nélkül vett ki elektromos energiát a közös európai hálózatból. A koszovói szolgáltató szerint viszont az észak-koszovói szerb kisebbséghez valahonnan máshonnan érkezik az áram, amiért nem fizetnek. Az európai hálózat alapfrekvenciája a fogyasztott és betáplált elektromos áram egyensúlyának megbillenése miatt hajszálnyival lecsökkent, és emiatt kezdtek késni az ehhez az állandónak gondolt 50 herzes értékhez igazított elektromos órák. A Qubit cikke így magyarázza a hálózati pontos időt: A váltakozó áramú hálózatok egyik alaptörvénye, hogy ha a fogyasztási igény nagyobb, mint a termelés, akkor a frekvencia csökken; ha pedig kevés a fogyasztó, akkor nő. (Ennek az elektromos energiát előállító generátorok működési sajátossága az oka.) A rendszer stabilitását a hálózati felügyeletet ellátó nagy elosztórendszerek biztosítják. Az Európai Unióban a hálózati váltakozó áram szabványosított alapfrekvenciája 50 Hz, periódusideje pedig 0,02 másodperc [...] az órák 50 oszcillációnként számolnak 1 másodpercet, ám ha a frekvencia nő, illetve csökken, a viszonyítási alap is megváltozik. Az ENTSO-E közleménye szerint dolgoznak a helyzet megoldásán, kompenzációs program segítségével áll majd helyre az áramhoz kötött pontos idő pár héten belül. Az európai áramszolgáltatók közben próbálnak nyomást gyakorolni Szerbiára és Koszovóra, hogy mielőbb egyezzenek meg a húsz éve fennálló vitatott kérdésekben.
