Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-23 / 69. szám

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. március 23. | www.ujszo.com Papír papír hátán és a tisztább jövő Ha tisztább jövőt akarunk, akkor mindenféle papírok gyártása, felhasználásuk és újrahasznosításuk terén is az észszerűség az egyetlen elfogadható lehetőség (Fotó: Shutterstock) TUDOMÁNY A papírkészítés folyamata kifundálásának kezdőpontját máig sem tisztázták teljesen a tárgykör kutatái, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az elsőként textilhulladákokbál készült „papírnak" kínai eredete ás másfél ezer évnél hosszabb múltja van. De hol van már az az idő... Amióta kiagyalták és rendelke­zésünkre áll, felhasználásával foly­vást születnek maradandó vagy leg­alábbis egy ideig jól használható ilyen-olyan tárgyak. Míg korábban a növényi alapúaké volt a világ, ilye­nek egyebek mellett a japánban má­ig készülő washi papírok: e gyűjtőnév alá tartoznak például az illatos kínai papírcserje, a papír­­eperfa és a gampi fa (Diplomorpha sikokiana) felhasználásával készü­lő, jelentősen eltérő jellegű papír­fajták, addig újabban mesterséges polimerekből készült különleges tulajdonságnak is vannak. Amíg Gutenberg (becsült születési éve a mainzi Gutenberg Múzeum honlap­ja szerint 1394—1404 közé tehető) nyomán a nyomtatás korábbiakhoz képesti megújításával nem készül­hetett nagyszámú darab a könyvek­ből, addig csak a tehetősek és az egyházi emberek olvastak. A papír­­készítés technikájának és főleg a nyomdászat fejlődésének hála mind többekhez eljuthat a legkülönfélébb tudásanyag. A könnyebb sokszoro­sítási módszer elterjedése olyan nagyhatású korszakot nyitott, ami­lyennek ma a világháló számít. Jó idej e nemcsak íráshoz használják, de pénzjegyek milliárdjai (úgy is, hogy már több ország mesterséges anya­gokat használ e célra), kézitáskák, ruhák, kártya- és más játékok, bú­torok, lakáskiegészítők, ékszerek... is készülnek papírból. Művészeket is alkotásra sarkall. Szokványostól el­térőként említhetők a chilei születésű Francisca Prieto művei, vagy az a 3,2 m magas papír­dinoszaurusz, amit a nyugdíjas ta­nár, Jean-Francis Dupoirier alko­tott, és a franciaországi Angouléme Város Múzeuma által tavaly rende­zett, „Dinoszauruszok, a szőlőültet­vények óriásai” c. kiállítása kereté­ben lehetett megtekinteni (a fehérí­­tetlen szulfát cellulózból készült papírt használt alkotót Issei Yoshi­­no, az origamizás neves alakjának modellje inspirálta). Európában a 13. században kez­dődött a papírmalmok kora - ezek voltak a kezdeti idők papírgyárai. A régi Magyarország területén az első papírkészítéssel foglalkozó malom Lőcsén (Levoca, ma Szlovákiában található) kezdte meg működését valamikor az 1510-es években - ám ez az építmény 1530-ban leégett. Kontinensünkön napjainkra har­minc olyan régi épület maradt meg így-úgy, amelyek a papírgyártás vi­szonylag korai időszakához kötőd­nek. Legrégebbi a lengyelországi Duszniki Zdrój településen találha­tó papírmalom, amelynek története a 16. századra nyúlik vissza — ol­vasható az idén 50. éve papírmúze­umként is működő intézmény inter­netes oldalán. A második legidő­sebb fennmaradt papírgyártó üzem a csehországi Veiké Losiny köz­ségben 1591-ben kezdett termelni, és a 2002-től cseh nemzeti emlékműnek nyilvánított épületben ma is készítenek például hagyomá­nyos módon pamut- és lenvászon­­alapú papírt. A kézzel tapintható, jobbára jel­legzetes illatot is árasztó papír hosszú történelme és jelentősége folytán nem csoda, hogy - a Papír­történészek Nemzetközi Szövetsé­gének honlapja szerint - a világ 23 országában több múzeum is válj a a témakör iránt érdeklődőket (a ma­gyarországi Dunaújvárosban talál­ható). A jelenben egyre több kapcsoló­dó gondról esik szó. Sokan féltik az erdőket, azt mondják, hogy fogyat­kozásuk negatívan hat az időjárásra. Bár az erdőterületek csökkenése valóban kárunkra lesz, de igazából a papírgyártásnál sokkal nagyobb er­­dőkárosítók is működnek. Mások felvetik, túl sok vizet és energiát emészt fel. Ezt szintén érdemes ár­nyaltabban nézni. Egy 2011-es, a VTT Finnországi Műszaki Kutató­­központ által végzett, az országukat érintő kutatásuk eredményei szerint nyomdaipari termékeik elkészítése kétségkívül sokkal kisebb terhet ró a környezetre, kevésbé veszélyez­teti az éghajlati viszonyokat, mint például a közlekedés vagy akár a háztartások. Mindennapjaink része a sok csomagolópapír és kartondo­boz. Noha a papír-újrahasznosítás technológiája már létezik, ám ez önmagában nem elegendő, mert egyelőre nem látta be mindenki, hogy az élhetőbb jövőhöz a szétvá­logatott és ezután újrahasznosítható szemét mentén vezet az út. Divat­követésből széles körben szokás lett még az ajándékozáshoz is papírtás­kát venni - ez esetben az ipar mil­liószámra termel feleslegeset. Ha tisztább jövőt akarunk, akkor min­denféle papírok gyártása, felhasz­nálásuk és újrahasznosításuk terén is az észszerűség az egyetlen elfogad­ható lehetőség! Csibrányi Zoltán Lehet, hogy az ön órája is január óta késik — mi az oka? A késés oka a Szerbia és Koszovó közötti áramvita, és 25 európai országban, így Szlovákiában is érezni hatását (Fotó: Shutterstock) INDEX-HÍR Csaknem két hónapja, január közepe óta késnek Európában azok az órák, amik az őket működtető elektromos hálózat elvileg állandó frekvenciája alapján mutatják a pontos időt - írja a The Guardian, az Európai Villamosenergia­átviteli Hálózat (ENTSO-E) közleményére hivatkozva. Nem tudni, hogy hány órát érint­het a jelenség, annyi bizonyos, hogy azok az órák, amikben nem kvarc­kristály, rádiójel vagy mechanikus szerkezet szabályozza a pontos időt, mostanra körülbelül öt-hat perces késésben vannak. Ilyen órák lehet­nek például egyes háztartási gépek órái, elektromos ébresztőórák, ter­mosztátok időmérő egységei. A késés oka a Szerbia és Koszovó közötti áramvita, és 25 európai or­szágban, így Szlovákiában és Ma­gyarországon is érezni hatását. A súlyos másodpercekbe kerülő európai áramkrízis oka dióhéjban annyi, hogy a kontinens áramháló­zata ez év januáijának közepe óta 113 gigawattóra energiát veszített, mivel Szerbia idáig nem táplálta vissza a rendszerbe a 2008-ban függetlensé­gét kikiáltó Koszovó szerbek lakta északi részének idei áramfogyasztá­sát. Szerbia máig nem ismerte el a fő­leg albánok lakta koszovói tarto­mány függetlenségét, és nem hagyja, hogy az leválhasson a közös áram­hálózatról, miközben a Belgrádhoz lojális, szerbek lakta északi rész nem fizet a koszovói kormánynak az el­fogyasztott áramért. Egy 2015-ös megállapodás elviekben rendezte ezt a kérdést, de Szerbia felfüggesztette a végrehajtását. A szerb elektromos művek, az EMS szerint Koszovót terheli a felelősség, mivel idén janu­árban és februárban engedély és szer­ződés nélkül vett ki elektromos ener­giát a közös európai hálózatból. A koszovói szolgáltató szerint viszont az észak-koszovói szerb kisebbség­hez valahonnan máshonnan érkezik az áram, amiért nem fizetnek. Az európai hálózat alapfrekven­ciája a fogyasztott és betáplált elekt­romos áram egyensúlyának megbil­lenése miatt hajszálnyival lecsök­kent, és emiatt kezdtek késni az eh­hez az állandónak gondolt 50 herzes értékhez igazított elektromos órák. A Qubit cikke így magyarázza a háló­zati pontos időt: A váltakozó áramú hálózatok egyik alaptörvénye, hogy ha a fogyasztási igény nagyobb, mint a termelés, ak­kor a frekvencia csökken; ha pedig kevés a fogyasztó, akkor nő. (Ennek az elektromos energiát előállító ge­nerátorok működési sajátossága az oka.) A rendszer stabilitását a háló­zati felügyeletet ellátó nagy elosztó­­rendszerek biztosítják. Az Európai Unióban a hálózati váltakozó áram szabványosított alapfrekvenciája 50 Hz, periódusideje pedig 0,02 másod­perc [...] az órák 50 oszcillációnként számolnak 1 másodpercet, ám ha a frekvencia nő, illetve csökken, a vi­szonyítási alap is megváltozik. Az ENTSO-E közleménye szerint dolgoznak a helyzet megoldásán, kompenzációs program segítségével áll majd helyre az áramhoz kötött pontos idő pár héten belül. Az euró­pai áramszolgáltatók közben pró­bálnak nyomást gyakorolni Szerbi­ára és Koszovóra, hogy mielőbb egyezzenek meg a húsz éve fennálló vitatott kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents