Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-23 / 69. szám
KULTÚRA 8 I 2018. március 23.1 www.ujszo.com Elhunyt Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő Dunaszerdahely. Hosszan tartó, súlyos betegség után tegnap elhunyt Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő. 1949. október 9-én született Szentesen, a legendás kassai ipariban érettségizett. Ezután a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia-magyar szakát kezdte el, de tanulmányait félbehagyta, és az Új Ifjúság riportere lett. 1973 és 1985 között a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója és szerkesztője volt. 1975-től az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, 1984—1991 között szerkesztője volt. 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó vezető szerkesztőjeként dolgozott. A Katedra című pedagóguslap főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Kulcsár 1970-től folyamatosan és intenzíven jelen volt irodalmunkban. Viszonylag hamar megtalálta a maga sajátos hangját. A hitre, az életigenlésre, a szeretetelvű közösségi elkötelezettségre építő, míves költészete irodalmunk jellegzetes színfoltja. Ellentéteket, paradoxonokat, bibliai utalásokat Kulcsár Ferenc (1949-2018) (Somogyi Tibor felvétele) alkalmazva ért el drámai hatást. Nem állt távol tőle az epigrammái csattanó sem. Gyakran engedett irodalmi vagy más művészeti motivációnak, és a szerepversekre jellemző megközelítésektől sem zárkózott el. Költészete néha epikus, máskor tárgyias, de nem korlátozta figyelmét egyetlen létsíkra, hanem épp a különböző szintek gazdagságára figyelt. A szépséget kereste a jelenségek mögött. Es mivel a világ, s benne az ember folyamatosan változik, Kulcsár természetesnek tartotta, hogy a Mindig című, összefoglaló igényű gyűjteményes kötetében régebbi verseket csiszoljon tovább, elvegyen belőlük és hozzájuk tegyen, új meglátásait is rögzítse, akár felülvizsgálva egykori önmagát. Ezért a kötetért 2014- ben megkapta a hazai magyar íróknak járó legmagasabb elismerést, a Madách Imre-díjat, immár második alkalommal. Különösen büszke volt a Balassi Bálint-emlékkardra, amelyet szintén 2014-ben vehetett át Duray Miklós politikustól és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspöktől. Gyermekversei szintén fontosak, de ezeket sem csak a kicsiknek szánta, utolsó gyűjteményének például ezt a címet adta: Kerek világ közepében - Bodrogközi versek kicsiknek és nagyoknak. Utolsó jelentős műve 2015-ben jelent meg Ezeregyéjszaka címmel. Ebben Jakoby Gyula festményeihez írt hosszabb poémát. Az elesettséget és az emberi drámákat sikerült olyan erővel megjelenítenie, mint a festőnek. Kulcsár Ferenctől hétfőn, 13 órakor vesznek végső búcsút Dunaszerdahelyen, a Nagyudvamoki úti temetőben. Quk) Elhunyt Borbély Jolán néprajzkutató Budapest. Életének 90. évében elhunyt Borbély Jolán Prima díjas, Bessenyei György-díjas, Martindíjas néprajzkutató, pedagógus. Hajdúszoboszlón született 1928 májusában, ahol a hagyományos paraszti kultúra minden ágával találkozott. 1938-tól 1946-ig Debrecenben a Református Dóczi Leánygimnáziumban tanult. Személyesen ismerte Karácsony Sándort, Veress Pétert, Csenki Imrét és Tamási Áront, az intézmény szelleme pedig erősítette szeretetét a paraszti kultúra iránt. Ezután az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint muzeológia-néprajz szakán tanult, ahol 1956-ban diplomázott. Előbb a magyarországi délszláv és más magyar tájegységek néptáncát kutatta, gyűjtötte, majd féijével, Martin Györggyel az erdélyi és felvidéki népzenét, néptáncokat és a magyarországi cigánytáncokat. 1972-től a Népművelési Intézetben dolgozott, a kézműves népművészet szakterületet irányította, sokat tett az örökség megőrzéséért, többek között a munkásszállókon tartott kézműves szakköröket. Hímző és szövő, valamint játszóházi képzéseket indított, az ő nevéhez fűződik az Élő népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás is. Fia, Éri Péter, a Muzsikás együttes tagja. (k) Színház a filmben: az amatőr színtársulat tagjai a Őapek-mű egyik jelenetét próbálják (Fotók: PubRes) Rovarok és emberek Jan Svankmajer fekete komédiája egy különös átalakulást mutat be TALLÓSI BÉLA A rotterdami filmfesztiválon tartották a világpremierát Jan Svankmajer Rovarok című fekete komédiájának, a napokban pedig a pozsonyi Febiofest nyitófilmjeként mutatták be idehaza. A világhírű rendező bejelentette: ez az utolsó nagyjátékfilmje, ezzel zárja egész estás imaginativ mozgóképeinek a sorát. Túl egy bizonyos koron az ember már nem tervezhet nagyjátékfilmet, mert annak realizálása hét-nyolc évig is eltart, amiből a legtöbb időt az anyagiak megteremtése veszi el - mondta a rendező a pozsonyi bemutató előtti sajtótájékoztatón. Hozzátette, az alkotással azonban nem hagy fel, képzőművészként továbbra is dolgozik, és rövidfilmek rendezésétől sem zárkózik el. Amikor a hatvanas-hetvenes években tiltólistán volt, és nem forgathatott, festőként akkor is alkotott, ami teljességgel kielégítette. A Rovarok filmnovellával elkészült már akkor, leforgatni azonban a cenzúra működése miatt nem akarta. A filmet - amelyben Svankmajer az élőszereplős és animációs technika vegyítését alkalmazza, s narrátorként maga is jelen van - Karel és Josef Capek 1921-ben született közös műve, A rovarok életéből című mizantróp játék, valamint Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése ihlette. „A filmem nem Capek-feldolgozás, nem A rovarok életének adaptációja, egészen másról szól” - mondta a rendező. Azt viszont nem volt hajlandó elárulni, felfedni, miről szól valójában, mert, mint kifejtette, minden újságban az ő interpretációja jelenne meg, s az olvasók el is hinnék azt. „Az imaginativ film, mint amilyen a Rovarok is, arról szól, amit a nézők lámák benne” - mondta. Ebben pedig azt láthatjuk, hogy a rovarokról szól, amelyek sokkal korábban megjelentek a földön, és az emberekről, akik később jelentek meg, mégis nagyon sok közös vonás van bennük. Ezt - a közös vonást - igyekszik láttami a film, sajátos esz-A színház ablakából látható animált ember-rovarok sziszifuszi munkája közökkel, az animációt és a különös jelmezeket segítségül hívva. A Rovarok egy kisváros amatőr színtársulatának különös metamorfózisát mutatja be. A szülészek A rovarok életéből című Capek-müvet próbálják - mindössze ennyi teret kap a filmben az irodalmi alap. Ahogy a próbafolyamat során elmélyülnek és elmerülnek a szerepformálásban, a darab olyan hatást gyakorol rájuk, hogy nemcsak eljátsszák a történetet, hanem a valóságban is a szerepüket kezdik élni - karakterben rovarrá változnak. Svankmajer sajátos átváltozásdrámájában fontos jelképhordozó az ablak, amelyen a realitás bejön a színházba, a színház misztikája pedig kiszivárog a valóságba. Elemeit, stilizált a színészi játék is. ,A színészeket a szemük mélysége és a szájuk formája szerint választom ki a szerepekre. A szem mélységében tükröződik az élet, mindaz benne van, FILMKOCKA Rovarok ■ Eredeti cím: Hmyz ■ Cseh-szlovák fekete komédia, 2018, 98 perc ■ Rendező: Jan Svankmajer ■ Forgatókönyvíró: Jan Svankmajer ■ Operatőr: Jan RuZiíka, Adam Oiha ■ Szereplők: Kamila Magálová, Jan Budaf, Jaromlr Dulava, Jiff Lábus, Norbert Luch^, Ivana Uhlifová, Pavel No\y A film előzetesét megnézhetik Mj: ' az ujtzo.com-on. amit az ember megélt. A száj pedig arról árulkodik, hogy kiben mennyi az agresszivitás. Számomra a közlésnek ez két fontos eleme a filmben” - mondta a rendező. Különösen a rovar-ember-metamorfózisban van lényeges szerepe a szájnak és a szemnek, ezért a maszkmester mindkét szervet különféle módokon teszi dominánssá, elrajzolttá (ehhez az animációs megoldások is hozzájárulnak). A szem és a száj - Svankmajer szerint - az ember irracionálisra és mágikusra épülő mentális életének tükre. A Rovarok pedig (az imaginativ ábrázolási móddal) éppen ennek az irracionálisnak és a mágikusnak a megmutatására törekszik. Az alkotói folyamatról is sok mindent megtudunk a filmből. Svankmajer narrátorként megjelenik a kezdő képsorokon, feltárja filmje születésének körülményeit és útmutatót ad az értelmezéséhez. Többször feltűnik később is, és a kamera előtt, „élőben” ad utasításokat a stábnak, jelezve: amit mutatni fog a jelenetben, az nem más, mint képzelőerőre támaszkodó élethelyzet. Svankmajer saját filmtrükkjeiről is lerántja a leplet: megmutatja, ami a kamerával rögzített jelenet mögött van (például, hogyan kell imitálni a késdöfést úgy, hogy autentikus legyen). Ezek az informatív, leleplező kockák a legtisztább és „legolvashatóbb” jelenetei a filmnek, amely egyébként olyan erős imaginativ jelenlétet igényel, hogy végignézése felér egy mentálhigiénés terápiával. A többi pedig egyéni interpretálás kérdése. DP180159
