Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-21 / 67. szám

KÖNYVESPOLC ■ 2018. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Köszönöm, hogy szakítottál ránk időt, és válaszolsz a kérdéseinkre ■ Az ötlettel egy fantasz­tikus fordító, Hrbácsek Magdaléna jött. Elolvasta a könyvemet, nagyon tetszett neki, és a kezébe vette a regényem sorsát. Neki köszönhető, hogy a könyv már magyarul is megjelent, megismer­hettem a családját, és neki köszönhetően volt egy szép bemutató is Budapesten. Meghatott az olvasók érdeklődése és a tökéletes szervezés. Őszintén köszönöm. ■ Az nagyszerű lenne. A zsidó nő című regény magyar nyelven egyelőre limitált példányszámban jelent meg, azonban az álmok és a tervek néha közelebb vannak a valósághoz, mint gondolnánk. Mivel Ma­gyarországon az emberek szeretnek olvasni, nagyon örülnék neki. A zsidó nő például nagyobb pél­dányszámban is megje­lenhetne, és felkerülhetne a könyvesboltok polcaira. gyár konyha kétségte­lenül az egyik legjobb a világon. Szívesen látoga­tok el Budapestre — a vá­ros csodaszép, és mindig találok valami kedvemre valót, akár mint utazó, a kulináris élvezetek, vagy a kultúra kedvelője. A városnak hihetetlen vará­zsa van. ■ Ilyen példát nem tudok mondani. De régi ked­vencem a Jane Eyre. ■ Már párszor elmondtam, hogy drukkolok minden jó szlovák könyvnek. Kedvelem Dominik Dán, Jozef Karika és Maxim E. Márkin műveit. Valószí­nűleg megvan az összes könyvük. Nagyon szépen köszönöm! » A szerzőről Andrea Coddington a pozsonyi Comenius Egyetemen újságírás szakon diplomázott. Radosnáról (Radosina) származik, New York­ban telepedett le, majd visszatér Szlovákiába. 2002-ben külpolitikai tudósító­ként ment az Egyesült Államokba. Első sikeres regénye Szép életnek nézett ki című regénye volt. A zsi­dó nő című regénye is magával ra­gadja az olvasót. Jó mesélő, nagy­szerű riporter. A regény megírása egy riportsorozatból indul. » A szerző köszönetnyilvánítása Elsősorban szeretném megkö­szönni Szófia Manisevicsnek a bizalmat. Lelkesedése, precizitása számomra is inspiráló. Köszönöm Szófia barátainak, is­merőseinek, akik megosztották velem az emlékeiket, beengedtek otthonaikba. Köszönöm Szimona Manisevicsnek, in memóriám a vallomásért. Mindenkinek köszönöm, aki valamivel is hozzájárult ennek a könyvnek a megjelenéséhez, ne­vezetesen Silvia Kusnírovának, Blanka Sadlíkovának a fotóért, Peter Salnernek a jóváhagyásért, Peter Misáknak a szerkesztésért. Családomnak, akik mindig mel­lettem állnak. Sárának és Márknak pedig min­den reggelt köszönök. » A főszereplő Szófia Manisevics egy holokauszt túlélő zsidó anya lánya, aki gye­rekkorát Csehszlovákiában tölti egy olyan családban, ahol be­tartják a hagyományokat, kóser háztartást vezetnek. A társadalmi nyomás elől, de a család paran­csa, miszerint csak zsidóhoz me­het feleségül, elmenekül Ameri­kába. Szabad zsidó nő akar lenni. Sikerül? Kiderül a regény végén. » Néhány gondolat a fordító prizmáján keresztül A főszereplő, a „riportalany“ koherens élettörténetet mesél el arról, hogy ki volt ő gyermekko­rában és hogyan lett érett nővé, magában hordozva egy kivá­lasztottságot, stigmatizáltságot, elvetettséget. Az emlékezet, a felidézés során felsejlik a zsi­dó nép traumája: a holokauszt. Ebbe született bele egy gyermek, Szófia, a zsidó lány, aki egyes szám első személyében eleveníti fel őszintén önmaga, családja, egy népcsoport élettörténeti tö­redékeit a háború utáni években. A kommunista Csehszlovákiá­ban nem csupán a számkivetett­­séggel, hanem a vagyonelkob­zással is szembe kellett néznie a jómódú zsidó családnak. Az élettörténetet a történelmi események szimultán, precízen kísérik. A hiteles kortörténeti társadalomrajz erőssége a műnek, amivel szinte biztosítja a szerző­mesélő a narratíva folytonossá­gát. A saját én-történetbe, erősen beékelődnek az anya, apa élettör­téneti mozzanatai, traumatikus stigmái. Az anya cselekményein átsüt a lágerben átélt trauma és annak pszichés következménye, mely kihat a felcseperedő zsidó lányok személyes és szociális identitásá­nak kibontakozására, elemeinek mély tudatrétegződésére. Szófia és nővérei nem igazán akarnak át­örökölni egy félelem- és fájdalom­terhes életet, ezért a női szereplők lázadásának toposza központi mozgatórúgója lesz az élettörté­netnek. Szófia, a lázadó zsidó kis­lány története így is értelmezhető, mellyel párhuzamosan fut a zsidó tudat (a nemzeti és vallási szinte egymást fedve), a holokauszt-tra­uma is, hiszen a zsidó történelmi tudatban, a kollektív emlékezet­ben, vagy közös tudásban van egy vízválasztó szenvedéstörténeti pont, mégpedig a holokauszt. A szövegből egy olyan személy képe bontakozik ki, aki a társa­dalmi-történelmi kényszerhelyze­tek közt keresi és találja meg elő­ször az örökölt, a felkínált, majd a választott személyes identitását. Részlet a regényből: Miért csak mi tartjuk a sá­­beszt? A többiek miért va­sárnap járnak templomba? Mert mi zsidók vagyunk, ők meg nem azok - felelte apám sugárzó szemmel, kimért, szigorú tekintettel, mert érezte, itt most kirob­ban valami. Nővérkém állát feltartva, durcásan előrelépett és megszólalt: De miért vagyunk egyedül? Miért éppen a mi családunk? Zsidónak lenni kiváltság - felelt apánk, mellőzve köz­ben, hogy a lányával került konfliktusba. Persze! Kiváltság! Mint a ko­szos kutyáknak! - szakadt ki Melániából olyan mélyről, hogy szinte beleremegett. Melánia! - szólt rá anyám. Na? Na, mi van? Azonnal fejezd be és alázd meg magad! - figyelmez­tette szigorúan anyám, de meglepetten állt ő is. Gyűlölnek minket. Az egész faluban gyűlölnek! Senki sem szeret minket - tört ki a sírás Melániából. Megszokod, és idővel meg is változhat a helyzet. Nem vagyunk egyetlenek, azt te csak gondolod. Sokan vagyunk, habár sokan el is vesztek közülünk. Hrbácsek-Noszek Magdaléna, a fordító zsidó kultúrakutatással fog­lalkozik, a nyitrai Konstantin Filo­zófus Egyetem oktatója, ahol mód­szertani tárgyakon kívül többek közt a zsidó kultúrát tanítja közép európai kontextusban. A témában több nemzetközi konferenciát szer­vezett, 2015-ben megkapta a Szlo­vák Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének díját, 2016-ban pe­dig a Komáromi Zsidó Hitközség Kehila-haver díjban részesítette. Szomolai Tibor: A KLÁN ,A klán” nem szokványos maffiaregény. A történetben a gengszterek és a könnyű nők mellett színes kavalkádban vonulnak fel politikusok, bukott kommunisták, rendszerváltók és számtalan más fura szerzet, akik mindannyian hozzájárultak egy jobb sorsra érdemes ország tönk­retételéhez. Még majdnem két évtizeddel az események után is rázós témának számít a dunaszer­­dahelyi Pápay-klán története. Könyvek amiket ajánlunk: Michael Wolff: Tűz és düh - Trump a Fehér Házban Várható megjelenés:26.3.2018 Michael Wolff, a Fehér Házba bejáratos oknyomozó újságíró a közelmúlt legvitatottabb amerikai elnökének történetét meséli el bennfentes értesü­lései alapján. Donald Trump elnökségének első kilenc hónapja viharos, vérlázító és - nem utolsósorban - filmszerűen fordulatos volt. Wolff nem mindennapi jogosítványának hála rendkívüli bepillantást kap­hatunk a Trump-adminisztráció fondorlatos belső játszmáiba és megérthetjük, hogyan kerülhe­tett pozícióba és törhet egyre magasabbra ez a rapszodikus és zabolátlan természetű ember. A Tűz és düh a megjelenés napján bombaként robbant az Egyesült Államokban, hisz a sikerköny-TŰZ ÉS DÜH TRUMP A FEHÉR HÁZBAN MICHAEL WOLFF A vés szerző legújabb bestselle­rében megannyi új tényt és összefüggést tár fel, amelyek más megvilágításba helyezik az Ovális Irodában kialakult káoszt. De vajon mit gondol igazából a saját stábja Trumpról? Miért állította Trump, hogy Obama elnök lehallgattatta? Miért rúgta ki valójában James Comey FBI igazgatót? Miért nem lehetett Steve Bannont, az egykori fő elnöki stratégát és Jared Kushnert, Trump vejét egyedül hagyni egy szobában? Bannon menesztése után ki lett az adminisztráció szürke eminen­ciása? Mi a trükkje a Trumppal való kommunikációnak? Mi a közös a Trump-elnökségben és a Producerek című filmben? Soha nem volt még az Egyesült Államoknak ilyen végletesen megosztó elnöke. Wolff lebilin­cselő olvasmányából megtud­hatjuk, hogy a Trump keltette viszály és széthúzás egy újfajta rend kezdete-e, vagy az első lépés az apokalipszishez vezető úton. Lőrincz L. László: Kegyetlen csillagok Az Űr 1569. évének nyarán az Estrella (Csillag) nevű spanyol hajó Pedro Gonzáles de Toledo, Mexikó alkirályának a parancsnoksága alatt Spanyolország felé halad, fedélzetén aranykincsekkel és egy indián herceggel, majd nyomtalanul eltűnik a Mexikói-öböl térségében. Háromszáz évvel később egy erre haladó gőzös szikratávírójeleket vesz. Guillaume Musso: És azután... Nathan nyolcéves korában belépett a fény­alagútba, amelyről a halálból visszatérők mesélnek. És azután... kapott egy második esélyt. Húsz évvel később Nathan az egyik legmenőbb ügyvéd New Yorkban. Még mindig szerelmes a feleségébe, akiért gyer­mekkora óta rajong és aki nemrég elhagyta őt. A gyermekkorában történtekre már alig emlékszik. És nem tudja, hogy akik visszatértek a halálból, többé már nem ugyanazok, akik voltak. 6UILIAUME ÉS AZUTÁN...

Next

/
Thumbnails
Contents