Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-21 / 67. szám

örökségre számított. Miután szülői jussuk semmivé porlad, a kezdeti szimpla csalódás a puszta túlélést jelentő kihívásba torkollik. Avery ingerült, amiért nem vásárolhat olívaolajat, Florence nővére viszont földönfutóvá lett családtagokat kénytelen befogadni szűkös háztar­tásába. Nollie nénikéjük hetvenhá­­rom évesen egy olyan országba tér haza, amelyre iá sem ismer. Nollie fivére, Carter azon füstölög, hogy megtébolyodott mostohaanyjuk­ról neki kell gondoskodnia, mert idősek otthonára immár nem te­lik. Az egykor jobb napokat látott amerikai családot csupán Florence csodabogár tinédzser fia, Willing, a közgazdasági autodidakta menti meg az utcára kerüléstől. Lionel Shriver: A Mandible család2029-2047 Gabo Kiadó, 2017, 504 oldal Szórakoxtató irodalom, gyerekkönyvek, kertészet, útikönyvek, sport, egészség, fogyókúrás tippek. Nálunk sok szép magyar, szlovák, cseh és angol nyelvű könyv közül válogathat! Itt a könyvhónap, sok érdekes akcióval! Akár 50% kedvezmény! Könyvek „ i vmm—r—m már r í ;7. teiü *»ir m «* íllfi fí'i fi1,. . ' eurótól! ? I In ot t ’• i 1 I H imi Frtffiin: I íf (t h mi -Mi* 1: !M3 ■ 1 Hl flJßfW if BljUBttlipm iii«-j I j:| i^lKÜjÉl5 ív É* I’i • ir u an-Várja Önt: a Diderot, Komárom legnagyobb könyvesboltja Könyvbarát környezet gyerekkuckóval és kényelmes olvasósarokkal, készséges kiszolgálás! Nálunk minden korosztály talál magának olvasmányt! Megtalál minket Komáromban, a Lúdpiac téren (Trznicné námestie 48/10) a Trend épületében 035/770 11 52, 0908 165 852 ✓ Kifestők ✓ Térképek ✓ Földgömbök A legnagyobb sxlovákiai magyar on-line könyvkereskedés! Flexibilis internetes rendelési rendszer! www.diderot.sk Postaköltség: 2,99 €! 49 C felett: ingyen!!! A dollár romjain A közeljövő Amerikájában játszó­dó, szellemes, éleslátó regény egy valamikori jómódú család négy ge­nerációját követi nyomon, amint keresztülbotorkálnak a - nagyon is ijesztően valóságosnak tűnő — országos méretű adósságválságtól romokban heverő amerikai gazda­ságot megrázó utórengéseken. Az USA 2029-ben vérontás nélküli világháborúba keveredik, amely idővel amerikai családok milliói­nak megtakarítását teszi semmi­vé. A nemzetközi devizatőzsdén a „mindenható dollár” értéke egyik napról a másikra óriásit zuhan, és helyét egy új globális fizetőeszköz, a bancor veszi át. Az elnök megtor­lásul bejelenti, hogy Amerika nem tesz eleget hitel-visszatérítési köte­lezettségeinek. Számlái fedezésére a kormány pénzt nyomtat. Elszaba­dul az infláció. A Mandible család kilencvenhét éves pátriárkája halála után jókora www.ujszo.com KÖNYVESPOLC 2018. MÁRCIUS 21. Személyes horizontok Décsi Vilmos énelbeszélésében egy helyütt megjegyzi, sokféle rózsás könyv a kezébe került már, de azok nem olyanok; például a Hatholdas rózsakertben is csak amolyan szimbólum a rózsa, nem önmagában való. Tompa Andrea Omertáját olvasva, belefeledkezve a plasztikus, világteremtő szövegbe egyfelől erős a kényszer, hogy kövessük az elbeszélők logikáját, ne keressünk rejtett tartalmakat, mélyebb jelen­tést ott, ahol ők sem látnak. Másfelől, mégis: Mendel és Micsurin, az öröklött tulajdonságok és a környezethez való alkalmazkodás szem­­beállítása egy idő után, úgy érezzük, túlmutat a (növényjbiológián. N égy elbeszélőnek és egy városnak, Kolozsvárnak (il­letve közvetlen környékének) a sorsa fonódik össze Tompa And­rea regényének lapjain egy súlyos történelmi kor eseményeivel. És itt máris megállhatunk egy közbevetés erejéig. Mert mégis: melyik tör­ténelem? A szerzőt nyilvánvalóan nem a tudományos szintézisekben, monográfiákban tételesített törté­nelem érdekli, nem arra használja a művét, hogy figuráit biodíszletként a megfelelő pozícióba állítva er­ről osszon meg ismereteket. (Még akkor sem, ha az ötvenes évek ro­­mániai/erdélyi történései, például a sztálini mintára kialakított, rövid életű Magyar Autonóm Tartomány helyzete, Kolozsvár és Vásárhely konkurenciaharca, a magyar ér­telmiség helykeresése nemcsak két határon túlról tűnik ismereden területnek, hanem — higgyünk az írónak - „odahaza” is kibeszéleden. S ilyen értelemben elkerülhetetlen, hogy az elbeszélésben felidézett történelmi események, illetve a hozzájuk kapcsolódó utalások há­lója némiképpen „ismeretterjesztő” módon hasson.) Tompát sokkal inkább foglalkoztatják a szemé­lyes horizontok, az a mód, ahogy a megidézett, megteremtett négy elbeszélő a saját, személyes históri­ájának a részévé teszi a tágabb kö­zösséget érintő eseményeket - vagy éppen ellenkezőleg, ahogy a külső világ, a politikai-társadalmi viharok jószerével nem hagynak nyomot a privát sorsértelmezésekben. A négy elbeszélő szólama négy belső monológként - vagy ha a történelem műfajai felől közelí­tünk: oral historyként - hangzik fel, és fuzérszerűen kapcsolódik egymáshoz, időben kissé előrébb mozdítva a cselekményt. Mind a négy történet folyamatos jelen időben szólal meg, bár mindegyik végén feltűnik egy-egy summázó, összegző mozzanat. A szerző nem alkalmaz külső keretet, amely va­lamilyen külső nézőpont által dik­tált rendszerbe öntené, egymáshoz illesztené a négy szövegtestet. Azt sem jelöli, mi a négy monológ megszületésének az oka, módja: bár mind a négy történetben szerepel egy-egy utalás, amely indokolja az önreflexiót, az élettörténet ösz­­szegzését, nem lehetünk biztosak oldal erejéig bukkan fel: a regény lezárásában röviden tájékoztat az elbeszélők további sorsáról. Az Omerta első könyve Szabó Ződ Kálié: a széki asszony jó húsz év há­zasság - pontosabban bő húszévnyi rossz házasság - után megszökik az urától, visszatér leánykora hely­színére, az egynapi járóföldre fek­vő, de egészen más világot jelentő Kolozsvárra, hogy ismét cselédnek álljon. Ami nem is olyan egyszerű, hiszen nincsenek már cselédek; új helyén neki is azt kell mondania, hogy falusi nőrokonként jött segí­teni. Kali csak a kis batyuját viszi magával, meg a fiira tanulságokat „Én hiszek az akklimatizációban. Bár ezt csak úgy mondja az ember, hogy hiszek. Hinni abban kell, ami nincs. A templom, ott kell hinni. De én látom, tapasztalom és bizonyítani tudom a természet erejét, az akklimatizációt és a szerzett tulajdonságok öröklését. Egész eddigi munkám - leszámítva a szépség és az új fajták keresését a rózsában - erre áldoztam. Az ember is képes rá, természetes dolog. Az akklimatizációra. Mert mi, emberi faj, élünk a forró égövön, élünk az örök hóban, élünk gazdagon és szegényen, palotában és szalmafedél alatt. Mert mindent megszokik az ember is. Éppígy a természet. Ez a micsurini biológia alapja ugyanis. Mi is meg tudjuk szokni és szeretni az új hazánkat." Tompa Andrea: Omerta abban, hogy a regényben olvasható szöveg és az ilyen-olyan igénnyel feltételezhetően elmondott vagy leírt éntörténet valóban megegye­zik egymással. (Kálit a néprajzosok fedezik fel adatközlőként, Vilmos­ról Sütő András szereme kiadni egy életrajzi kötetet, Annuska titkos naplóban írja le, amit nem mond­hat el senkinek, Eleonóra a húga kedvéért mesélné el a tapasztalata­it.) A mindentudó szerző egyeden hordozó meséit, amelyeket bár­meddig képes cifrázni, kanyarítani - 5 ugyanilyen módon, a mesék, csodák, falusi bölcsességek nyelvén szerkeszti rendbe a saját történetét is. Meséinek többsége a rossz, dög, semmire sem jó férfiakról szól, a házasság a nemi vágyat is kiölte belőle; aztán mégis úgy esik, hogy ágyába fogadja gazdáját, a békási varázslónak is nevezett rózsaneme­­sítőt, akitől utóbb, már a nénikor küszöbén gyermeke is születik. A hagyomány azt mondja, nem kül­dik el a cselédet a háztól, ha meg­fogant a gazdától, Vilmos mégis falura rendezi a kis családot, hogy aztán a viszonyuk a kölcsönös láto­gatásokkal, alkalmi együtthálások­­kal igazodjon új kerékvágásba. A második, legterjedelmesebb könyv Décsi Vilmosé: az autodi­dakta rózsanemesítőt a szakmáján kívül nem sok minden érdekli, talán még az asszonyszemély, úgy hetente kétszer-háromszor, de az is csak elvonja a figyelmét a munká­tól. (Ennek megfelelően Kali, majd a gerjedelem új tárgya, Annuska jószerével csak lábjegyzetként sze­repel a meséjében.) A hat elemit végzett szakembert kiemeli a párt, ragyogó karriert fitt be, az egykori hóstáti szomszédok földjén kiala­kított növénykutató állomás igaz­gatójává, akadémikussá, egyetemi tanárrá nevezik ki, miközben egyre inkább eltávolodik szeretett rózsái­tól, a földtől, hogy a népköztársa­ság számára hasznos gyümölcs- és zöldséghibridizációnak, azon felül az irányításnak, azon felül pedig a bizottságosdinak szentelje magát. Egy idő után már teljesen termé­szetesnek látja, hogy a 37-ben a román királynak kizárólagos joggal eladott rózsát újra megteremtve, az új rendnek elismerést szerezve ezzel a virággal szerepeljen a párizsi kiál­lításon. Helyzetének, moráljának a változásával párhuzamosan alakul az elbeszélés nyelve is: a rózsás ter­minológiával és hasonlatokkal tele­tűzdelt regionális köznyelvi változat egyre hangsúlyosabban a pártdirek­tívák, a propaganda stílusát tükrözi. Pozíciójából következően Vilmos elbeszélésében jelenik meg a leg­nagyobb terjedelemben a közélet - a bukaresti ülésektől Kádár János látogatásán át a Bolyai Egyetem be­olvasztásáig. Annuska a harmadik a sor­ban, a boldogtalan tizenhat éves hóstáti kisleány, aki alkoholista, lassan haldokló apja mellett csak az állatok­kal és a kerti növényekkel, meg elhalt édesanyja szelle­mével tud beszélgetni. Akit fojtogat az indulat meg a re­ménytelenség, s aki némi em­beri melegséget csak Vili bácsi térdén üldögélve, az ő karjaiba bújva talál. Igaz, benne is csa­lódnia kell, hiszen pénzt ad, miért ne adna, de hiába fontos ember, mégsem tesz semmit, amikor Annuska nővérét elvi­szik. Az a negyedik könyv pe­dig éppen az övé, a börtönből frissen szabadult Eleonóráé, az örökfogadalmas nővéré, akit fe­rences kisközössége többi tagjá­val együtt hazaárulás és szervez­kedés vádjával ítéltek el, majd közkegyelmet kapva újra kell építenie, újra kell fogalmaznia katolikus hitét az új világban. A regény címe, az omerta is az ő történetéből származik - az olasz maffia által használt termi­nológiával illeti a Securitate azt a hallgatási fogadalmat is, amely Eleonóra nővér szabadulásának az ára, s amely ebben a regény­ben megtörik. l Johari-ablak az önismeret egyik :galapvetőbb modellje: mit mu­tatok másoknak magamból, mif látnak bennem mások, mi az, amit csak én tudok magamról, és végül mi az, ami a személyiség zárt területe, ami magam és a mások számára is megközelíthetetlen. A Tompa Andrea választotta forma ezt a négyes ablakot is feszült já­tékba hozza, nem utolsósorban a történetek mélyén rejlő elhallga­tások lokalizálásával. De a négy elbeszélés nemcsak négy plaszti­kus, önmagában is izgalmas sze­mélyiségrajzot mutat fel: elénk teríti a minden ízében (neveiben, topográfiájában, nemzetiségi ösz­­szetételében, kultúrájában, gazda­ságában) éppen változó Kolozsvár térképét is. És végső soron: egyéni, közösségi létstratégiáinkról is el­mond egy s mást. Fontos könyv, nekünk is. Lakatos Krisztina Tompa Andrea: Omerta - Hallgatások könyve Jelenkor, 2017 628 oldal DP180195

Next

/
Thumbnails
Contents