Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-17 / 64. szám
2018. március 17., szombat, 11. évfolyam, 10. szám Irány a világűr! 14-15. oldal Ahmadábádi otthonában Leghíresebb projektje az Indor melletti, megfizethető árú Aranya lakótelep, ahol jelenleg már 80 ezer ember él Családja körében Dosi egyik festményével ahmadábádi lakásában (Fotók: SITA/AP, TASR/AP) Az első indiai Balkrisna Dosi indiai építésznek és várostervezőnek, a dél-ázsiai építészet kimagasló alakjának ítélték oda az idei Pritzker-díjat, a szakma legrangosabb elismerését. A 90 éves Dosi az első indiai és a legidősebb díjazott az elismerés 40 éves történetében. Az Ahmadábádban élő építész tanítványa volt a francia Le Corbusier-nek, akinek hatása határozottan érződik az ő munkáin is. 1950-től Le (Corbusier európai irodáiban dolgozott, majd 1954-től 1957-ig Ahmadábádban, ahol a Le Corbusier által tervezett négy villa építését vezette. Ezek az építmények nagy hatással voltak első önálló munkáira, amelyekbe már saját tervezőirodájában kezdett bele. Ekkor tervezte meg a textilmunkások lakónegyedét Ahmadábádban, és Bangalorban is ő tervezte az Indian Instimte of Management székházát, a hagyományos labirintusépítmények ihlette oktatási és kutatási komplexumot. Az 1984—1986-os években egy dzsaipuri városnegyedet hozott létre, amely jó példája annak, miként lehetett ötvözni Le Corbusier reformista városfejlesztési törekvéseit az Vastu építészeti és térrendezési rendszerével. Várostervének alaprajzát egy kilencágú mandala adja, mely a régi Dzsaipur alapjául is szolgált. Inspirációként Dosi sokszor nyúlt a hindu hagyomány motívumaihoz, álláspontja szerint az építészetnek egyaránt kell tükröznie a társadalmi életmódokat és a spirituális elkötelezettséget. A díjat odaítélő chicagói Hyatt Alapítvány szerint a Balkrisna Dosi tervezte épületek a keleti kultúra tiszteletben tartásával növelték az Pritzker-díjas élet minőségét Indiában, „költői és funkcionalitásra törekvő” munkássága bizonyíték arra, hogy a művészet és az építészet az embert szolgálja. A zsűri Dosi felelősségérzetét dicsérte, és törekvését, hogy jó minőségű, hiteles építészettel járuljon hozzá országa fejlődéséhez. A púnai születésű építész leginkább a megfizethető árú lakónegyedeiről ismert. Leghíresebb ilyen projektje az az Indor melletti lakótelep, ahol jelenleg már 80 ezer ember él. Az 1989-ig ott felépült több mint 6500 lakóingadan különböző jövedelmű rétegeknek kínál élhető otthont a szimpla szobáktól a tágas apartmanokig. Ebben a szorosra szőtt, rőt labirintusban helyet kaptak az indiai építészeti kultúra leginkább meghatározó elemei is - az udvarok és a bazárszerű közterek, szűk utcák, amelyek a családok közti kapcsolatot bátorítják. A díj zsűrije szerint Balkrisna Dosit mély felelősségérzet jellemzi, és az a vágy, hogy a legmagasabb színvonalú autentikus építészet révén tegyen országáért és annak lakóiért. „Mindig a komoly építészetet gyakorolta, amely sosem volt kirívó vagy divatutánzó” - olvasható az indoklásban. A Hyatt Alapítvány által szponzorált, 100 ezer dollárral járó Pritzker építészeti díjat 1979-ben alapította a néhai Jay A. Pritzker vállalkozó és felesége, Cindy a munkásságukkal legelőremutatóbb kortárs építészek elismerésére. Évente mintegy ötszáz építészt jelölnek a díjra, a vállalkozókból, mérnökökből, kritikusokból és építésztörténészekből álló zsűri pedig titkos szavazással választja ki a győztest. Immár hagyomány, hogy a díjátadási ceremóniát mindig valamelyik építészetileg és történelmileg ismert helyen adják át. Olyan neves építészek kapták meg a díjat, mint Tange Kenzó, Japán egyik legismertebb építésze, Oscar Niemeyer brazil építész, Aldo Rossi olasz építész és formatervező, Renzo Piano, a párizsi Georges Pompidou Központ tervezője, Jorn Utzon dán építész, aki főként a sydney-i Operaház tervezőjeként ismert, valamint Zaha Hadid iraki születésű építész, az első női díjazott, aki egyebek mellett pozsonyi SKY PARK tervezője. (MTI, epiteszforum.hu, ug)
