Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-17 / 64. szám
8 I KULTÚRA 2018. március 17. I www.ujszo.com A Kossuth-díj kitüntetettjei Tordai Teri és Esztergályos Cecília művészi pályafutása elismeréseként részesült a díjban Sára Sándor kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályáját ismerték el Kossuth-nagydíjjal (Fotó: MédiaKükk) Danny Boyle írja az új Bond-film forgatókönyvét New York. Az Oscar-díjas brit rendező, Danny Boyle az új James Bond-film forgatókönyvén dolgozik. A 007-es ügynök 25. filmes kalandjának lehetséges rendezőjeként is emlegetett Boyle erről a Bizalom című új, tízrészes tévéfilmsorozata premieijén beszélt. A produkció J. Paul Getty dúsgazdag olajmágnásról szól, akinek elrabolják tizenhat éves unokáját. A megtörtént eseményt a közelmúltban Ridley Scott A világ összes pénze című filmje is feldolgozta. Boyle (Gettómilliomos, T2 - Trainspotting) azt is elárulta a premier vörös szőnyegén, hogy rendszeres munkatársával, John Hodge-dzsal együtt úja a Bondsztori forgatókönyvét. A rendező hozzáfűzte: párhuzamosan Richard Curtisszel ír egy filmet a Working Titles számára. Arra is utalt, hogy a zenés vígjáték forgatása után foghatna bele 2018 végén a Bond-moziba. A brit titkos ügynök kalandjait gyártó MGM stúdió még nem hozta nyilvánosságra, ki rendezi az új filmet. Tavaly a stúdió annyit jelentett be, hogy a 25. Bondfilmet Észak-Amerikában 2019. november 8-án mutatják be. A legutóbbi, 2015-ben bemutatott Spectre - A Fantom visszatér című Bond-mozit Sam Mendes rendezte. A 007-es ügynököt abban egy titokzatos múltbeli üzenet arra késztette, hogy a szabályokat megszegve magánakcióba kezdjen Mexikóvárosban. A készülő 007-es produkcióban megint Dániel Craig alakítja Bondot, immár ötödik alkalommal. (MTI, k) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A nemzeti ünnep, március 15. alkalmából csütörtökön a Parlamentben átadták a Kossuth-díjakat. A díjazottak között olyan művészek vannak, mint Sára Sándor, Esztergályos Cecília és Tordai Teri. Ader János köztársasági elnök a díjak átadása előtt elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: március 15. örökre szólóan nemzeti önbecsülésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe. Ezért vált hagyománnyá és ezért köszöntik ezen a napon mindazokat, akik a legjobb tudásukkal szolgálnak. Magyarország köztársasági elnöke Kossuth-nagydíjat adományozott Sára Sándor Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, operatőrnek, a nemzet művészének, a Duna Televízió volt elnökének a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként. Sára Sándor operatőrként többször dolgozott Szabó István rendezővel (Apa, 1966; Tűzoltó utca 25., 1973; Budapesti mesék, 1976), és egyebek mellett ő fényképezte Huszárik Zoltán legendás Szindbádját is. Rendezői munkásságából kiemelkedik a Feldobott kő (1968), a 80 huszár (1978) és a Tüske a köröm alatt (1987) című filmdráma. Kossuth-díjban részesült Esztergályos Cecília Jászai Mari-díjas színművész sikeres pályafutása elismeréseként. Nagy ívű művészi pályafutása, egyedülálló színpadi eleganciát tükröző előadó-művészete elismeréseként vehette át a díjat Tordai Teri Jászai-díjas színművész. Faragó Laura énekművész, népdalénekes, etnológus, zenepedagógus a magyar népdalok hiteles megszólaltatása mellett Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak, valamint az elmúlt öt évszázad műdalirodalmának széles körű megismertetéséért, továbbá zenepedagógusi munkája elismeréseként kapta a díjat. Oláh Zoltán Harangozó Gyuladíjas balettművész, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa a balettirodalom legjelentősebb szerepeit már fiatal korától kezdve kiemelkedő érettséggel megformáló, magas szintű művészi munkája, a szakma és a közönség körében nemzetközi és hazai szinten egyaránt nagy sikernek örvendő alakításai elismeréseként vehette át a kitüntetést. Lengyel György Jászai-díjas rendezőt öt évtizedes pályája, pécsi és debreceni színházigazgatói munkája elismeréseként jutalmazták a díjjal. Péreli Zsuzsa képzőművész, gobelinmüvész az indoklás szerint „a magyar textilművészetben kimagasló alkotóművészi pályája, téma- és formavilágában egyaránt különleges, egyedi technikával alkotott gobelinjei elismeréseként” nyerte el a kitüntetést. Kossuth-díjat kapott továbbá Berkesi Sándor karnagy, Farkas Árpád író, költő, műfordító, Geszler Mária keramikusművész, Györfi Sándor szobrászművész, Kiss Benedek költő, Lantos István zongoraművész, Rieger Tibor szobrászművész, Sümegi Eszter operaénekes, valamint Zádori Mária énekművész. (MTI, k) Cseh Tamás észak-amerikai indián népmese-válogatása alapján készített bábjátékot a rozsnyói Meseszínház. A Csillagokkal táncoló kojot című előadás premierje szerdán volt a rozsnyói városháza színháztermében, ahol felnőtt nézők is szép számmal voltak kíváncsiak a négy feldolgozott mesére. Az előadás rendezője Badin Ádám, a dramaturg Boráros Milada, a látványt Cseh András illusztrációi alapján Grosschmid Erik tervezte. A tárgybáboktól a kesztyűbábokig többféle bábtechnikát vonultat fel az előadás, amelyben egy Cseh-Bereményi dal, a Gyermekkorom is elhangzik. Azenei betétek 90 százalékát Czakó József írta, aki Badin Ádámmal együtt játssza és meséli el a történetet. (Czakó Lydia felvétele) Mátyás király Pozsonyban A Mátyás király - Mecénás és katona című kiállítás március 23-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar Intézetben. Pozsony. A Hunyadi Mátyás életét a 21. századra is reflektálóan bemutató vándorkiállítást - mely Pozsonyból indul közép-európai körútra - a Mátyás király-emlékév alkalmából rendezték meg. Az emlékévet Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából hirdette meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság. * Ä Merényi Zoltán és Somodi András által összeállított, a Magyarság Háza gondozásában megvalósult kiállítás pozsonyi megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: Mátyás a magyar történelemben az első olyan uralkodó volt, aki Közép-Európában gondolkozott, és származásában is tükrözte a közép-európaiságot: felmenői között a magyarok mellett hunok, besenyők, délszlávok és románok is voltak. Bár királlyá választása nehézségekkel járt, uralkodása alatt sikerült összekovácsolnia a közép-európai népeket, seregében ott voltak több nemzetnek a katonái is. „Uralkodóként észrevette, hogy a fenyegető oszmán veszedelmet csak egy közép-európai egység háríthatja el. Emellett nagyon sokat tett a gazdasági felemelkedés érdekében, és hogy Magyarországot a humanizmus, a reneszánsz művészetek útjára állítsa. Ő az első reneszánsz uralkodónk, akinek az udvara a gazdagságáról híres, és arról, hogy mecénása volt az ide érkező tudósoknak, művészeknek. Uralkodása Pozsonyhoz is több szállal kötődik; 1465-ben itt alapította meg Közép- Európa egyik legjelentősebb egyetemét. Szívesen tartózkodott ezen a vidéken, szívesen járt a Felvidékre vadászni, számos helyi legenda, történet, népmese őrzi az emlékét” - mondta Potápi Árpád János. A fémkapukba illesztett acél-, vörösréz és vászonkomponensekből álló installáció történetmeséléssel idézi meg a király életének főbb epizódjait. A szöveges tablókon Bajcsy- Zsilinszky Endrétől, Berzeviczy Albertől, Fraknói Vilmostól, Kardos Tibortól, Kubinyi Andrástól és Szathmáry Lászlótól olvashatók Mátyásról szóló, az uralkodót a látogatókhoz közel hozó idézetek. Bajcsy-Zsilinszky így fogalmazott: „Mátyás király... Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a »történelemé«. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása—az igazi.” (tébé) A kiállítás történetmeséléssel idézi meg az igazságos Mátyás király életének főbb epizódjait (MTI-felvétel)
