Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-16 / 63. szám
A legmenőbb telefonok februárban 121_____ ____I ÚJ SZÓ-HlR Februárban is nyilvánosságra hozták a hazai szolgáltatók a legnépszerűbb telefonok listáját, a vásárlók az év második hónapjában leginkább a Samsung Galaxy J5 2017-est modellt vásárolták ( a Telekomnál és az 02-nél is vezető készülék), de ha megnézzük a listákat, akkor látható, hogy most főleg a Samsung és a Huawei gyártó olcsóbb és drágább készülékei fogynak a leginkább a szlovákiai piacon. De mindhárom szolgáltatónál megtalálható az Apple valamelyik modellje is. A Telekomnál a legjobban fogyó készülék a Samsung Galaxy J 5 2017 volt, a második a Huawei Mate 10 Lite míg a harmadik a Samsung Galaxy A5 2017. A további sorrend: 4. Huawei P9 Lite mini; 5. Samsung Galaxy J3 2016; 6. Nokia 3310; 7. Apple iPhone 8; 8. Apple iPhone X; 9. Lenovo Moto C; 10. Lenovo Moto E4. Az Orange szolgáltatónál az első három készülék Huawei, Huawei P10 Lite, Huawei P9 Lite Mini és Huawei Mate 10 Lite sorrendben. A lista további helyezettjei: 4. Samsung Galaxy A5 2017; 5. Nokia 3310; 6. Apple iPhone 8 64GB; 7. Samsung Galaxy J3 2016; 8. Nokia 230; 9. Samsung Galaxy J5 2017; 10. Samsung Galaxy A3 2017. Az 02 ügyfelei februárban a Samsung Galaxy J5 2017 modellből vásárolták a legtöbbet, a második helyen a Huawei Mate 10 Lite volt, míg a harmadik a Huawei P10 Lite. A további sorrend: 4. Samsung Galaxy J3 (2017); 5. Lenovo Moto E4 plus; 6. Huawei P9 Lite 2017; 7. Huawei Y6 2017; 8.LenovoMotoC;9. Honor 9; 10. Apple iPhone 8 64GB. (szí) A listára felkerült az Apple csúcsmodellje, az iPhone X is (Fotó Apple) Tudott repülni a szárnyas dinoszaurusz MTI-HÍR Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx - úja a BBC egy új tanulmányt ismertetve. Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított, és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerü volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő. Tudományos körökben azóta is élénk vita tárgyát képezi, hogy a teremtmény vajon a talajon mozgott-e, esetleg „vitorlázó repüléssel” közlekedett, vagy képes volt repülni. A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői a kémiai elemek eloszlását kimutató részecskegyorsító, a szinkrotron segítségével vizsgáltak meg Archaeopteryx-kövületeket. Az eredmények szerint az állat számycsontjainak felépítése megegyezik azon modem madarakéival, amelyek heves szárnycsapkodással tesznek meg rövid repülési távokat. „Az Archaeopteryx erőssége a hirtelen elrugaszkodással induló gyors szárnycsapkodás volt” - mondta a kutatást vezető Dennis Voeten, a franciaországi Grenobleben működő Európai Szinkrotron Intézet munkatársa. Hozzátette: „olyasmire gondolunk, múlt a fácánok és a fűljek. Amikor ezek megpróbálnak kitérni egy ragadozó elől, akkor gyorsan felreppennek, rövid ideig vízszintesen repülnek, majd futva menekülnek tovább”. A kutatók szerint az, hogy az Archaeopteryx már nagyjából 150 millió évvel ezelőtt képes volt így repkedni, azt mutatja, hogy a dinoszauruszok repülési képessége jóval előbb kifejlődhetett. A szakemberek egykor az első madárnak gondolták az Archaeopteryxet, ma már azonban repülő dinoszauruszként tekintenek rá. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. március 16.1 www.ujszo.com A félretájékoztatás megjelenését követően már nem jelent hatékony megoldást az utólagos tényellenőrzés, mivel az nem jut el az eredeti célközönségéhez (Fotó: Shutterstock) Jelentés a kamuhírekről EU PRESS-HÍR A független szakértők alapszabályokat tartalmazó kódex megalkotásét javasolják, emellett a platformok átláthatóság követelik. Az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak. A dokumentum amellett, hogy javaslatot tesz a jelenség meghatározására, számos ajánlást is tartalmaz. A független szakértőkből álló csoport egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozták a témában folytatott nyilvános konzultáció előzetes eredményeit, valamint az ehhez fűződő Eurobarométer felmérést is. E dokumentumok hozzájárulnak ahhoz az online félretájékoztatással foglalkozó közleményhez, melyet a bizottság várhatóan még a tavasszal közzétesz. Madeleine de Cock Buning professzor, a magas szintű munkacsoport elnöke közölte: „Elégedett vagyok az eredményeinkkel, és külön örömömre szolgál az összes érintett - így például az online platformok - elkötelezett hozzáállása azokhoz a fellépésekhez, melyeket a bizottság elé terjesztünk. Igen jelentős haladást értünk el a félretájékoztatás terjedésének kérdését illetően: szilárd alapot teremtettünk egy olyan gyakorlati kódex kialakításához, melyet a különféle érdekelt feleket tömörítő koalíció is támogat.” A probléma A jelentés kifejezetten az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra, tehát nem az álhírekre összpontosít. A szakértők szándékosan tartózkodtak az „álhír” kifejezés használatától, mely megítélésük szerint nem tükrözi kellően a félretájékoztatás jelentette -jellemzően a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó - komplex problémákat. A jelentés a félretájékoztatást haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információként határozza meg, mely helytelen, pontatlan vagy félrevezető. Az ilyen információterjesztés veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre, és több ágazatot is - így például az egészségügyet, a tudományos életet, az oktatást és a pénzügyi szektort - kiemelten érinthet. A jelentés egyrészt hangsúlyozza, hogy az összes lehetséges fellépésbe a lehető legszélesebb körből be kell vonni az érintetteket, másrészt kiemeli, hogy elsődlegesen önszabályozó szemléletre van szükség. A csoport ajánlásai között szerepel a médiatudatosság előmozdítása a félretájékoztatással szembeni fellépés érdekében; olyan eszközök kifejlesztése, melyekkel a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnák kezelni a félretájékoztatást; a hírekkel foglalkozó európai média sokszínűségének és fenntarthatóságának védelme; az Európán belül megfigyelhető félretájékoztatással kapcsolatos kutatások folytatása. Tíz alapelv A szakértői csoport ezenfelül egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentés tíz alapelvet körvonalaz; ezek egyike szerint például az internetes platformoknak oly módon kellene átláthatóságot biztosítaniuk, hogy nyilvánosságra hozzák a kiemelt hírek kiválasztására alkalmazott algoritmusaikat. Az online platformokat arra is ösztönzik, hogy az európai húszolgálatokkal együttműködve hatékony intézkedéseket tegyenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáért, és az ilyen tartalmakat könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók számára. Az ilyen intézkedések kiemelten fontosak a választási kampányidőszakokat megelőzően. Mindemellett a szakértői csoport ajánlásai között szerepel egy több érdekelt felet tömörítő koalíció létrehozása is, mely a vállalások végrehajtásáért, figyelemmel kíséréséért és rendszeres felülvizsgálatáért lenne felelős. A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció nyomán közel 3000 válasz érkezett a bizottsághoz. A válaszadók szerint az álhírek elsősorban két kategóriában, a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatás terén okozhatják a legnagyobb kárt a társadalomnak. Veszély a demokráciára A 26 ezer fő bevonásával készített legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményei rámutatnak, hogy a megkérdezettek szerint uniószerte sok álhír lát napvilágot; és 83%-uk megítélése szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A következtetések a minőségi tömegtájékoztatásjelentőségét is kiemelik: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió 70%, tv 66%, nyomtatott sajtó 63%). Ezzel szemben az online hírforrások 26%-os és az internetes videótárhelyek 27%-os bizalmi rátával a legkevésbé megbízható hírforrásoknak számítanak. Hasonló eredmények rajzolódnak ki a nyilvános konzultációból is; a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, az online biogokat és weboldalakat tekintik, míg a válaszadók (összességében több mint 70%-uk) megbízhatóbbnak minősítik a hagyományos nyomtatott sajtót, a témaspecifikus weboldalakat és online publikációkat, valamint a hírügynökségek és az állami ügynökségek tartalmait. A nyilvános konzultáció eredményei szerint általános nézet, hogy a közösségi médián keresztül terjesztett félretájékoztatás nem ütközik különösebb nehézségekbe, mert az álhírek hatást gyakorolnak az olvasó érzelmeire (88%), a terjesztés célja, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását (84%), valamint hogy bevételt termeljen (65%). A megkérdezettek fele azt az álláspontot képviseli, hogy a félretájékoztatás megjelenését követően már nem jelent hatékony megoldást az utólagos tényellenőrzés, mivel az nem jut el az eredeti célközönségéhez.
