Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-15 / 62. szám
www.ujszo.com I 2018. március 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Madarat tolláról Az ember azzá válik, akikkel körülveszi magát A felgyorsult politikai események forgatagában sokszor nincs idő arra, hogy egy-egy felismerést, nyilvánosságra kerülő rejtett összefiiggést megemésszen, mélyebben megértsen az ember. Ezek közé tartozik az is, amikor kiderül, hogy a szlovák miniszterelnök mellett egy olyan ifjú tanácsadó hölgy dolgozott, akinek legalábbis nagyon furcsa olasz kapcsolatai voltak. Még egyszer, hogy megrághassuk: az olasz maffiához valamilyen módon kötődő Mária Troskovának bejárása volt a legmagasabb körökbe, hozzáférhetett bizalmas anyagokhoz, titkosszolgálatijelentésekhez, és a legmagasabb szintű találkozókon lehetettjelen. Hasonló defektust megelőző tisztogatást tart most John Kelly, a Fehér Ház kabinetfőnöke Trump körül. A komoly katonai múlttal rendelkező kabinetfőnök elkezdte szisztematikusan átvizsgálni, hogy kik férhetnek hozzá minősített adatokhoz az elnök körül. Kiderült, hogy nem kevés személy végleges engedély és az átvilágításuk befejezése nélkül „ideiglenesen” belenézhet ilyen dokumentumokba. Éppen tegnap Trump egyik asszisztensét vezették el a F ehér Házból, mert megvonták tőle az irathozzáférést. Hogy világos legyen: az állami minősített adatokhoz azok férhetnek hozzá, akiket a titkosszolgálati átvilágítás során nem találtak kockázatosnak. A minősítés több szintre sorolja be az állami titkokat, az egyszerű bizalmas anyagoktól a top secreten át egészen az olyan jelentésig, amit például még az USA elnöke is csak papíron kap meg, és tőle is tovább viszik, hogy semmilyen körülmények között ne kerülhessen ki. Ilyen átvilágításon bukott meg korábban Kiss Szilárd, a fideszes magyar agrárminiszter attaséja, illetve később a külügyminiszter moszkvai embere, aki az orosz vízumiroda megnyitásában játszott központi szerepet. Viszont vannak olyan személyek, akik megbízottként - tehát nem hivatalos közszolgaként - nem esnek át átvilágításon, ilyen lehet egyes esetekben a miniszterelnök tanácsadója is, ha a környezetében lévő, az elhárításért felelős személyek erre nem érzékenyek, vagy adott esetben maguk is érintettek az összejátszásban. Nagyon nem mindegy, hogy kik adnak egy miniszterelnöknek tanácsokat. Nagyon nem mindegy, hogy honnan jönnek és milyen motivációval. Ahogy az sem mindegy, hogy a tanácsadók zsarolhatók-e, vannak-e piszkos ügyleteik, sőt, büntetett előéletűek. Emlékezetes, hogy a magyar miniszterelnök egyik ismert tanácsadóját jogerősen elítélték egy nyugdíjas pár bántalmazása miatt, mert a terepjárója előtt akartak volna átkelni az utcán. Az emberi minőség pedig fontos lenne. A politikai vezetők a sok sajtószerepléssel óhatatlanul befolyásolják a közéleti trendeket, azt, hogy mi elfogadott és mi nem, mit szabad és mi ciki. Azokban az országokban, ahol egy miniszter megbukik egy elcsalt doktori miatt, ott nem gond az egyetemi hallgatóknak azt mondani, hogy nem szabad más könyvekből lopni. Ahol megbukhatnak politikusok azért, mert a bébiszitterüket számla nélkül foglalkoztatták, ott be lehet szedni az adót. Ha viszont az első számú politikai vezetőink körül olyan alakok tűnnek fel, akikkel nem szívesen ülnénk egy asztalhoz, ott hallgatni kell a kémiára. Az ember azzá válik, akikkel körülveszi magát. Ha ezek maffiózók, garázda vagy korrupt alakok, akkor annak meglesz a következménye... Kinm IS VAGYOK, &EMW IS VffoYoK DfO DG mtroiu BW-DD4» (Lukács Zsolt karikatúrája) Március 15-i bírságolás Székelyföldön A román zászlótörvény megsértésére hivatkozva öt-ötezer lejes (1100 euró) bírságot szabott ki a megyei prefektus Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivésérhely polgármesterére, mert magyar nemzeti színekkel díszíttették fel a vérest. A prefektus azt kifogásolta, hogy : „Magyarország zászlói” mellé nem tették ki a román lobogót, mint ahogy azt a más országok hivatalos jelké- j peinek használatáról szóló rendelkezés előírja, és Sepsiszentgyörgy polgármestere a felszólítás ellenére sem I volt hajlandó román zászlót tűzni i minden magyar jelkép mellé. Előzőleg a városháza közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy a belvárosi lámpaoszlopokon elhelyezett - több méter hosszú és csaknem egy méter széles piros-fehér-zöld - szimbólum „nem zászló, nem lobogó, hanem magyar nemzeti színű szalag”. Arról is tájékoztatott, hogy a március 15-i rendezvény vendége Lázár János miniszter lesz, az ő hivatalos fogadására ma kitűzik Románia zászlaja mellé Magyarország zászlaját is. A román zászlótörvény szerint más államok lobogóit az ország területén csak Románia zászlajával együtt, kizárólag külföldi hivatalosságok látogatása, nemzetközi találkozók vagy ünnepségek alkalmából, hivatalos épületeken, vagy a helyhatóságok által kijelölt köztereken szabad kitűzni. Emellett egy hét éve elfogadott kormányhatározat szerint az etnikai kisebbségek „használhatják sajátos megkülönböztető jelképeiket sajátos akcióikon”. A székelyföldi megyék prefektusai- a román kormány helyi képviselői- az utóbbi években perek tucatjait indították azon magyar többségű önkormányzatok ellen, amelyek a közhivatalokra vagy közterekre kitűzték a székely vagy a magyar zászlót. Bár a zászlótörvény csak állami jelképekről rendelkezik, és nem tiltja más zászlók használatát, az önkormányzatok mégis rendre elveszítették az ellenük indított zászlópereket. (MTI) A hazai magyar politizálás vége? CZAJLIK KATALIN A szemünk előtt zajló kormányválságnak messzemenő következményei lesznek a hazai magyar politizálásra nézve. Lehet, hogy a végét jelentik. Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolása a társadalmunk legmélyebb rétegeiben található problémákat és a felszín alatt lüktető konfliktusokat hozta elő, méghozzá olyan erővel, hogy abba az egész rendszer beleremegett. Ez alól nem kivétel a hazai magyar politikum sem, amelyet a kettős gyilkosság alapvető kérdések elé állít. S a megfelelő válaszok megtalálása sem garantálja számára a túlélést. Belátjuk, kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a hazai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk. Hogy ez mit jelentene a szlovákiai magyarság számára, az egyrészt nehezen látható, másrészt meghaladja ennek az írásnak a kereteit. Maradjunk tehát annál, mi idézte elő ezt a helyzetet, s mit tanulhatunk belőle. Híd. Sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de leírtuk a kormányalakítást követően is: nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel. Aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, pontosan tudta, hogy Robert Fico politikai gyermekének már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára. Az utóbbi két évből az derül ki, hogy nálunk nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy a Smer-SNS-Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként. Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik. MKP. A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében „használja” a határon túli magyarokat. Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel „egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP- nak. Az egyszerű igazság az, hogy mindez a legkevésbé sem érdekli őket, egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt. Menyhárték számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon. Ám míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenüljelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig. A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne. Erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla láthatóan belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet. FIGYELŐ Bugár lehetne az új kormányfő? A szlovákiai kormányválságot eddig Bugár Béla, a Híd elnöke kezelte a legjobban, ezért kiutat jelenthetne a válságból, ha ő lenne Szlovákia új kormányfője - állítja a Mladá fronta Dnes című cseh napilap. A Híd elnöke „a mai helyzetben nemcsak kiutat jelentene a válságból, esélyt Szlovákia megújulására, hanem biztosíték lenne például arra is, hogy kivizsgálják a kettős gyilkosságot” - úja Lubos Palata, a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó szerző. Úgy véli: Bugár az az ember, „aki az ellenzéki tüntetéseken is képes felállni a színpadra és úgy megnyugtatni a szlovákokat, hogy többségük elhagyja az utcát és hazamégy”. Palata szerint nem Robert Fico, hanem Bugár Béla volt az, „aki eddig jól birkózott meg a válsággal”. „Ä kérdés csak az, képes lenne-e már Szlovákia elviselni, hogy egy magyar álljon az élén?” - teszi hozzá a szerző. Palata úgy véli, Fico a maga ásta verembe esett bele, amelynek nem biztos, hogy bármi köze is van Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolásához. „A kormánykoalíció szétesését nem Ján Kuciak meggyilkolása, hanem Mária Trosková, Fico maffiakapcsolatokkal gyanúsított tanácsadója és a Magyarországról importált Sorosfóbia okozta, mindkettő Robert Fico hibája” - olvasható a jegyzetben. A szerző szerint ezért nem Kalináknak, hanem Ficónak kellett volna már lemondania. Ez a forgatókönyv azonban már a múlté, s ennek következtében kerülhet előtérbe Bugár Béla - írta a lap. (MTI)
