Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-14 / 61. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. március 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN A török hadsereg körbezárta Afrínt Kémügy: London bekeményít Moszkva záros határidőt kapott a válaszra, a britek kemény válaszcsapásra készülnek Ankara. A török hadsereg vezérkara bejelentette, katonái körbezárták a kurdok kezén lévő északnyugat-szíriai Afrín városát, ellenőrzésük alá vonták a hadművelet folytatása szempontjából legfontosabb helyszíneket. „A szárazföldi hadművelet a terveknek megfelelően sikeresen folytatódik a légierő és a tüzérség támogatásával” - áll a közleményben, amely szerint a török offenzíva kezdete óta Afrín térségében 3393 „terroristával” végeztek. Törökország január 20-án indított támadást a határ mentén fekvő Afrín és térsége ellen, amelyet a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia felügyel. (MTI) Palesztin politikus életére törtek Jeruzsálem. Merényletet kíséreltek meg a Gázai övezetben az odalátogató palesztin miniszterelnök ellen, de Rámi Hamdalláh nem sebesült meg - jelentette az izraeli 10-es tévécsatorna. A ciszjordániai Rámalláhból Gázába látogató kormányfő konvoja mellett robbanás történt, amelyben többen könnyebben megsebesültek, de Hamdalláhnak nem esett bántódása, és folytatta útját. A palesztin kormányfő a két legnagyobb palesztin politikai frakció, a Ciszjordániát irányító, mérsékeltnek tekintett Fatah és a Gázai övezetet kormányzó radikális iszlamista Hamász megbékélési fo-1 lyamatánakjegyében látogatott el a Földközi-tenger parti sávján elterülő Gázai övezetbe. (MTI) Felrobbantottak egy tábori konyhát Aden. Öngyilkos merénylő felrobbantotta Adenben az Egyesült Arab Emírségek által kiképzett és támogatott jemeni lázadócsoport tábori konyháját, a négy halálos áldozatot követelő pokolgépes támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam szervezet jelentkezett. Néhány nap leforgása alatt ez már a második ilyen pokolgépes támadás Ádenben. Jemenben három éve polgárháború zajlik, amibe Szaúd-Arábia is bekapcsolódott. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. A brit külügyminiszter szerint London ma válaszintézkedéseket jelent be, ha addig nem kap hiteles magyarázatot Oroszországtól az angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletre, amelyet Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen követtek el idegméreg felhasználásával. Theresa May brit kormányfő szerint fegyverekben is használható minőségű, Oroszországban kifejlesztett idegméreggel követték el a délnyugat-angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletet Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés exezredese és lánya, Julija ellen. A kormányfő kijelentette: a védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, a felhasznált új generációs idegméreg a Novicsok (Újonc) nevű hatóanyagcsoportba tartozik. Tekintettel az idegméreg mibenlétére, valamint arra, hogy Oroszország már korábban is végrehajtott „államilag támogatott” merényleteket, a brit kormány „nagyon valószínűnek” tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött is Moszkva áll. E feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége ma is meglehet. A kormányfő szerint csak két lehetséges magyarázat kínálkozik a március 4-én történtekre. Az egyik az, hogy „az orosz állam által közvetlenül országunk ellen elkövetett cselekményről” van szó, a másik, hogy az orosz kormány elveszítette az ellenőrzést „e potenciálisan katasztrofális hatású” idegméreg felett, és lehetővé tette, hogy az mások kezére jusson. May máig várja a választ Boris Johnson külügyminiszter bekérette Oroszország londoni nagykövetét a minisztériumba, és megkérdezte tőle, a két lehetőség közül A mérgezés lezárt helyszíne. Amber Rudd brit belügyminiszter (képünkön) szerint újra megvizsgálhatják több, az elmúlt években Nagy-Britanniában elhunyt orosz polgár halálának körülményeit, legalább 14 gyanús ügyről tudnak. (TASR/AP) melyik az igaz. Johnson közölte a nagykövettel, hogy Oroszországnak azonnali és maradéktalan tájékoztatást kell adnia aNovicsok-programról a vegyi fegyverek tilalmát ellenőrző nemzetközi szervezetnek. Johnson megerősítette: a brit kormány kedd éjfélig várja Moszkva magyarázatát arra, miként használhatták az elkövetők az idegmérget. London ma tekinti át az orosz kormány válaszát, de ha nem érkezik hiteles válasz, a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen. A brit miniszterelnök közölte: ebben az esetben a parlament előtt fogja ismertetni Nagy-Britannia válaszintézkedéseit. May szerint e gyilkossági kísérlet az Egyesült Királyság elleni bűncselekménynek is minősül. Moszkva: ez cirkuszi show A brit parlamentben bemutatott cirkuszi show-nak minősítette az orosz külügyi szóvivő a brit kormányfőnek azt a bejelentését, amely szerint, .nagyon valószínűnek” tartja, hogy Oroszország áll a volt orosz hírszerző angliai megmérgezése mögött. „Ez egy újabb provokációra épülő információs és politikai kampány” - mondta Marija Zaharova szóvivő. Kijelentette: Moszkva arra hívja fel Londont, hogy tálja fel, milyen eredménnyel zárult az Alekszandr Litvinyenko, az Alekszandr Perepicsnij, a Borisz Berezovszkij és még sok más személy ügyében folytatott nyomozás, „akik rejtélyes módon haltak meg brit földön”. Az orosz diplomácia szerint a Szkripal-ügy ürügyül szolgál egy olyan kampány beindítására, amelynek célja, hogy lejárassa Oroszországot mint a labdarúgó-világbajnokság házigazdáját. Moszkva felhívta a figyelmet, nemcsak a brit sajtó, hanem az ország külügyminisztere és a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is szóba hozta a sportesemény bojkottját. Litvinyenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese 2006-ban, Perepicsnij üzletember 2012-ben, Berezovszkij volt orosz kormányzati tisztségviselő, oligarcha pedig 2013-ban halt meg Nagy- Britanniában. Litvinyenko radioaktív polóniumizotóppal történt megmérgezésével két volt ügynöktársát, Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt gyanúsította meg a brit rendőrség. Felemelte hangját a NATO Oroszország „nem bűnös” Szkripal és a lánya megmérgezésében - jelentette ki az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov azt mondta, Nagy- Britannia nem lépett kapcsolatba Oroszországgal a méreg ügyében, holott a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény értelmében köteles lett volna ahhoz az országhoz fordulni, amelyet egy ilyen szer alkalmazásával gyanúsít. Hangsúlyozta, az érintett országnak joga van az anyaghoz való hozzáféréshez, hogy azt maga is elemezze. Lavrov szerint London megtagadta Moszkvától a méreganyaghoz való hozzáférést. A NATO komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy fegyverekben is használható minőségű idegméreggel törtek a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya életére. Jens Stoltenberg NATO-fotitkár hangsúlyozta, ez az incidens mély aggodalommal tölti el a NATO-t, hiszen az ilyen harci anyagok használata „megvetendő és teljességgel elfogadhatatlan”. Az USA egyetért a brit kormány következtetéseivel, hogy valószínűleg Oroszország tehető felelőssé a mérgezéséért - közölte Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott, nem tudja megmondani, hogy a moszkvai vezetésnek volt-e tudomása a mérgezésről, de „világos, hogy Oroszországból jött” az idegméreg. Kemóny ellenfelet kapnak Nagy-Britannia a Szkripal-ügy nyomán Oroszország legkeményebb ellenfelévé válhat Nyugaton, a kétoldalú viszony visszazuhanhat a hidegháborús idők vagy a bolsevik forradalom utáni első évek szintjére - írták tegnap az orosz napilapok. „Theresa May miniszterelnök bejelentése a brit parlamentben, amely Moszkvának adott ultimátumként hangzott, arról tanúskodott, hogy London kész bármilyen rendkívüli intézkedést megtenni, függetlenül attól, hogy milyen mértékben támogatják majd nyugati szövetségesei” - nyilatkozott a Kommerszant napilapnak Anatolij Adamisin volt londoni nagykövet. Egyes médiumok szerint Moszkvának az elnökválasztás és labdarúgó-vb előtt semmiképp sem volt szüksége egy ilyen incidensre. Trump a CIA igazgatóját jelöli külügyminiszternek Moszkva óva int egy amerikai csapástól Moszkva. Kész katonai válaszlépéseket tenni az orosz védelmi minisztérium, ha egy Szíriában végrehajtandó amerikai csapás orosz katonák életét veszélyeztetné-jelentette ki Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Geraszimov szerint a fegyveres lázadók vegyifegyver-támadást készítenek elő Kelet-Gútában a békés lakosság ellen, hogy indokot szolgáltassanak egy, a damaszkuszi kormánynegyed elleni amerikai támadáshoz. A damaszkuszi kormányzati intézményekben, a szíriai védelmi tárca objektumaiban orosz katonai tanácsadók tartózkodnak. (MTI) Donald Trump amerikai elnök tegnap menesztette Rex Tillerson külügyminisztert, akinek posztjára Mike Pompeót, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjét jelöli. Washington. „Mike Pompeo, a CIA igazgatója lesz az új külügyminiszter. Remek munkát fog végezni! Köszönet Rex Tillersonnak a szolgálatáért. Gina Haspel lesz a CIA új igazgatója, aki az első nő ezen a poszton. Mindenkinek gratulálok” - írta Twitter mikroblogbejegyzésében az amerikai elnök. Mind Pompeo, mind a tavaly a CIA igazgatóhelyettesévé választott Haspel kinevezését, meghallgatás után, a szenátusnak kell jóváhagynia. Az új külügyminiszterjelöltet, Mike Pompeót, Trump feltétlen híveként tartják számon Washingtonban. Mielőtt a CIA igazgatója lett, keményvonalas republikánus képviselő volt Kansas államból. Előző diplomáciai tapasztalatai nincsenek, katonai és nemzetbiztonsági tapasztalatai viszont vannak — West Pointban végzett tisztként tovább erősíti a katonai vonalat Trump nemzetbiztonsági és külpolitikai stábjában. Pompeo egy másik vonalat is erősít, a hitbuzgó evangéliumi protestánsokét: ő is rendszeres résztvevője a már-már fanatikusan vallásos Mike Pence fehér házi imakörének. Ami pedig Haspelt illeti, ő volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után létrehozott titkos CLA-börtönök közül az első telep parancsnoka. A kirúgás módja és időzítése sajátossá teszi Trump döntését, az elnök ugyanis a Twitterén jelentette be a lépését, ami tőle ugyan nem szokatlan, a legfontosabb kormánytisztviselők leváltását mégis más körülmények közt szokás bejelenteni. Az időzítés meg azért sajátos, mert éppen úgymond helyzet van. Nagy-Britannia, az USA legközelebbi szövetségese - amivel hírszerzési területen rendkívül szoros az együttműködés - egy kémügy kapcsán éppen komolyan nekifeszült Oroszországnak. Tillerson hétfőn nyilatkozatban támogatta London Moszkvát okoló álláspontját, miközben a Fehér Ház nem nyilvánult meg az ügyben. Amerikai sajtójelentések már hónapok, óta szóltak arról, hogy Donald Trump szívesen látná Mike Pompeót a külügyminisztérium élén. Tavaly októberben, amikor kiszivárgott, hogy állítólag lehülyézte Trumpot, már távozni akart posztjáról, de Mike Pence alelnök közbenjárására mégis maradt. A 65 éves Tillersonnak - aki korábban az ExxonMobil olajcég vezetője volt és közigazgatási tapasztalat nélkül vette át a külügyminisztérium irányítását - többször is nyilvános nézeteltérései voltak Donald Trumppal kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdésekben. így például nem értett egyet az elnök álláspontjával az iráni atomalku, az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások vagy a párizsi klímaegyezményből való amerikai kilépés ügyében. A The Wall Street Journal a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztségviselőjét idézve azt írta: Trump még az Észak- Koreával folytatandó tárgyalások előtt biztosítani akarta a cserét az amerikai diplomácia vezetésében. A The New York Times szerint Trumpot irritálta Tillerson testbeszéde is. A lap szerint ugyanis a külügyminiszter mindig forgatta a szemét, ha a megbeszéléseken valamiben nem értett egyet az elnökkel. (MTI, 444.hu)
