Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-09 / 57. szám

www.ujszo.com | 2018. március 9. KÖZÉLET I 3 Rudolf Chmel: Nálam túlcsordult a pohár Rudolf Chmel (TASR-felvétel) FINTAMÁRK Rudolf Chmel, a Híd elnökségi tagja, korábbi kisebbségi miniszterelnök-helyettes szerint a kormány szinte teljesen elvesztette az emberek bizalmát. Ján Kuciak és Martina Kusní­­rová meggyilkolása után hatalmas belpolitikai válság alakult ki. Az el­lenzék Fico fejét és a kormány bu­kását követeli, a koalíciós pártok húzzák az időt, Bugár Béla szabad­ságra utazik, miközben az embe­rek az utcára mennek. Ön hogy lát­ja a helyzetet? Amit mond, az a valóság. A Híd azért lépett a koalícióba, hogy garan­tálja a kormány európai irányultságát és megvalósítsa a párt prioritásait. Most úgy tűnik, nemcsak a progra­munk megvalósítása, hanem orszá­gunk európai irányultsága is ve­szélybe került. A végrehajtó hatalom szinte teljesen elveszítette a kor­mányzáshoz szükséges bizalmat, s ez jogosan váltott ki erős indulatokat. Ugyanakkor kockázatos lenne, ha a nyilvánosság erkölcsi alapú követe­léseit hiteltelenítenék a fékevesztett emóciók. A helyzetértékelés objek­tív jellegének megőrzésében hatal­mas a sajtó felelőssége. Szimpatizá­lok a nyilvánossággal, azokkal a bé­kés tüntetőkkel, akik a politika tud­tára adják, hogy megbocsáthatatlan és tűrhetetlen az államhatalommal való visszaélés. A koalíciós partne­reinkkel szemben megfogalmazott korrupciós gyanúk, a Robert Kalinák belügyminiszterrel szembeni súlyos bizalmatlanság és a miniszterelnök által előrángatott konspirációs vádak együttesen már azt jelentik, hogy a koalíciós tárgyalások tere jelentősen leszűkült. Sokan érzik azt, hogy be­telt a pohár. Lát valamiféle párhuzamot a je­lenlegi válság és az 1989-es vagy az 1998-as helyzet között? 1989-ben a bolsevik diktatúrát kellett megdönteni, 1998-ban pedig halaszthatatlanul kaput kellett nyitni a nyugat-európai országok liberális demokráciájának világá­ba, mert már a fekete lyuk szélén álltunk. Akkor az emberrablás és a gyilkosság mögött az állami masi­néria állt. Ez az esemény ma már a kollektív tudatunk része, ezért nem csodálkozhatunk, hogy a szemé­lyes és nyilvános reflexiókban most is felidézi az államhatalommal való visszaélés emlékét. Nem lehet a végtelenségig figyelmen kívül hagyni azokat az indíciókat, ame­lyek az államigazgatási struktúrák és a maffia meg a korrupciós cso­portok kapcsolódásaira mutatnak. Olyan társadalmi légkört kell te­remteni, amelyben nem kérdőjele­­ződhet meg a kettős gyilkosság vizsgálatának objektivitása, és olyan politikai döntést kell hozni, amely ezt kétségbevonhatatlanul garantálja. Ön szerint mi ebben a helyzet­ben a legfontosabb politikusi tulaj­donság? A politikai realizmus, az a való­ságlátás, mely nem engedélyezi a va­lóság és a tények deformálását, és azok hamis interpretációját. Mindez inkább megfontoltságot, törvény­tiszteletet és az íratlan szabályok be­tartását követeli meg a politikusok­tól, és persze az őket ellenőrző hata­lomtól, a nyilvánosságot képviselő médiától. A legveszélyesebb politi­kai tulajdonság pedig a cinikus hata­lomvágy, az általa fűtött feszültség­keltés nem tudja, nem is akaija tisz­tán látni és objektívan értékelni a va­lóságot. Robert Fico előhúzta a konspi­rációs kártyát, Soros Györgyöt emlegeti. Ön a szlovákiai Open So­ciety Foundation (Nyitott Társa­dalomért Alapítvány) alapítója, személyesen ismeri Sorost. Mit gondol a kormányfő kijelentése­iről? A Soros-kártya nem csupán a „cél szentesíti az eszközt” lehetséges programját tükrözi - a paranoid gyűlöletkeltéssel a társadalom leg­sötétebb ösztöneit akarja mozgásba hozni. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Minden józanul gondolkodó ember el tudja képzelni a következménye­ket. Ilyen gyűlöleten alapul az Orbán-féle alkotmányos ellenfor­radalom is - amely mind a belső, mind a külső ellenséggel háború­ban áll. Naiv módon azt gondoltam, hogy ezt a fajta politikai barbariz­must Szlovákia már maga mögött hagyta. Úgy látszik, mégsem, ami azt mutatja, hogy a történelemből nem lehet tanulni. Nem kívánom a hazámnak, hogy újból megélje a meciari polarizáltságot. Meőiar is azt hangoztatta, hogy kormányzá­sának kritikája egyenlő a köztársa­ság gyalázásával és az államcsíny­nyel. Soros befolyásos ember - a po­litikusok egy része világszerte őt látja a belpolitikai turbulenciák mögött. Milyen embernek ismeri őt? Sokatmondó, hogy Soros Györ­gyöt elsősorban az autoriter és a dik­­tátori hajlamokkal rendelkező poli­tikusok és rezsimek támadják. Ame­lyek a demokrácia jelszavával le­bontják a jogállamot, ellehetetlenítik a szabad sajtót, abszolút módon leszűkítik a szólásszabadság tereit. Soros mindig az átfogó tudást, az ok­tatást, az emberi jogokra, a demok­ráciára nevelést, az egyéni és társa­dalmi szabadságot, a nyitott társa­dalmat támogatta, és következetesen ma is ezt támogatja. Ide értve a ro­mák társadalmi emancipációjának masszív támogatását, amire Szlová­kiában is nagyon jelentős összegeket költött. Maradhat még a Híd ezek után egy kormányban Robert Ficóval, vagy mennie kell? Vannak olyan körülmények, amiért megfontol­nák a maradást, vagy elvi kérdés a távozás? Az országos tanács a jövő hét ele­jén tárgyal a kialakult helyzetről, én is, mint az elnökség tagja, jelen le­szek. Jelenleg, természetesen, csak a személyes véleményemet mondha­tom. A koalíciós megoldás Robert Fico számos kijelentése és kivált a „sorosozás” után abszolút veszélybe került. Nálam pedig túlcsordult a po­hár. Rendben van az, hogy a Híd időt húz ebben a bonyolult helyzetben? Mit tanácsol Bugárnak? Sosem voltam a rohamok híve. S hogy mit tanácsolnék a pártelnök­nek? Hogy őrizze meg józanságát, ítélőerejét, és továbbra is védje azo­kat az értékeket, amelyek szellemé­ben ezt a pártot megalapítottuk. Országszerte hatalmas tüntetéshullám indul ma Több tízezren vonulnak utcára (Fotó: Matej Kalina/Plus jeden deft) SÁNTA SZILÁRD Több tucat helyszínen és a világ nagyvárosaiban is tüntetnek ma egy tisztességesebb Szlovákiáért. Az egyetemek többsége rektori vagy dékáni szünetet hirdetett. Lapzártánkig tizenötre emelke­dett azon egyetemek száma, ame­lyek szüneteltetik péntek délután az oktatást. Az egyetemek és karok ve­zetői ily módon teszik lehetővé az oktatóknak és hallgatóknak, hogy részt vegyenek a péntekre tervezett, Álljunk ki a tisztességes Szlovákiá­ért! megmozdulásokon. A pozsonyi tüntetés emelvényére szólították a szervezők - mások mellett - az egészségügyi nővére­ket, pedagógusokat, tudósokat, vál­lalkozókat és a civil szervezetek képviselőit. Az egyik főszervező, Katarina Nagy Pázmány elmondta: mindenki véleményére kíváncsiak; elsősor­ban arra, hogyan vélekednek a kor­rupció és a kormány összefonódá­sáról, és milyen hatása van az össze­fonódásnak a tevékenységükre. Az invitálás egy széleskörű társadalmi megmozdulást sejtet. Az önálló Szlovákia egyik legnagyobb tünte­téssorozata lesz ma. Újabb csatlakozók „Nem bízunk abban, hogy a je­lenlegi kormány a demokratikus alapelvekkel összhangban képes vezetni az országot” — fogalmazott határozottan a Művészeti Főiskola audiovizuális tanulmányok tanszé­ke. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kaján is szü­netel az oktatás. Jaroslav Susol, a kar dékánja közleményében kiáll a tün­tetők mellett, és támogatja követe­léseiket. Hizsnyai Tóth Ildikó, a Co­menius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének oktatója üd­vözölte a dékán döntését, a tünte­téstől a jogállam helyreállítását vár­ja. Kollégáival és hallgatóival ter­mészetesnek tartja a részvételt a pénteki tüntetésen. Tiltakozók, tüntetők Nyilatkozatot adott ki szerdán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma. „Közösségünk sokszínű, de mindannyian tisztessé­ges államban, tisztességes módon akarunk élni. Azt szeretnénk, hogy hiteles emberek képviseljenek min­ket a demokratikus értékek szelle­mében!” - olvasható a nyilatkozat­ban. A megfogalmazók úgy látják, a szlovákiai demokrácia válsága együtt járt azzal, hogy a politikusok hitelüket vesztették; ilyen helyzet­ben sokat segíthetnek a civilek. „Természetes szövetségesei va­gyunk a szlovák civil szférának és aktivistáknak egy tisztességes állam megteremtésében. Felszólítjuk kö­zösségünk felelős polgárait, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz!” — zárják a nyilatkozatot. Tokár Géza szóvivő szerint az ál­lásfoglalás megírásának egyik mo­tivációja az volt, hogy a szlovákiai civil szervezetek nem nyilvánultak meg az általános közéleti válság kapcsán. Az volt a cél, hogy legyen egy nyilatkozat, amelyben kiállnak a demokratikus értékek mellett. Fiatalok az utcán Felhívással fordult a fiatalokhoz a szlovákiai magyar egyetemisták országos szervezete, a Diákhálózat. A nyilatkozatban arra emlékeztet­nek, hogy a múltban a diákok szá­mos alkalommal vonultak az utcá­ra, és gyakran voltak társadalmi változások katalizátorai. Nem fo­gadják el, hogy a korrupció beásta magát a politikába: „Nem élhetünk annak tudatában, hogy választott képviselőink, az ország vezetői bűnszövetkezetekkel hozhatók szoros kapcsolatba. Azon személy meggyilkolása pedig, aki erre a je­lenségre akarta felhívni a figyel­met, tényleges merénylet társadal­munk ellen.” Arra kérik az egyete­mistákat és a középiskolásokat, hogy pénteken a diákok is hallassák hangjukat. Kotiers Róza, a Diákhálózat el­nöke lapunknak azt mondta: „ami­kor a kormány bűnszövetkezetekkel lopja szét az országot, akkor való­jában a mi jövőnket áldozzák fel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a magát ma­gyar képviseletként meghatározó párt is a kormány része, akiknek a magyar civil szférának kötelessége kommunikálni elégedetlenségét. Ezért szeretnénk, hogy a magyar diákok hangja is erősítse a közös felkiáltást: Tisztességes Szlovákiát szeretnénk!”

Next

/
Thumbnails
Contents