Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-07 / 55. szám
6 1 KULTÚRA 2018. március 7.1 www.ujszo.com Mélyponton az Oscar-gála Joan Baez tőlünk is búcsúzik nézettsége Egész életében polgárjogi harcos volt; Václav Havellel Pozsonyban ismerkedett meg JUHÁSZ KATALIN Elton John, Paul Simon és a Slayer után egy újabb legenda, Joan Baez is búcsúturnéra indul. És csodák csodájára ő Pozsonyba is eljut. Ugyanott, az Istropolisban lép fel március 29-én, ahol 1989 nyarán, az elmúlt rendszer utolsó Pozsonyi Líráján énekelt. Los Angeles. Tavalyhoz képest 20 százalékkal csökkent az Oscar-gála nézettsége az USA- ban. Az idei 26,5 millió néző minden idők legalacsonyabb száma. A negatív rekordot eddig a 2008-as átadó tartotta, de azt is 5,5 millióval többen nézték, mint az ideit. Minden elemző megemlíti, hogy idén az összes fontos élő, tévés esemény, mint a Golden Globe, a Grammy és a Super Bowl is a megszokottnál alacsonyabb nézettséget hozott. A csökkenést azzal is magyarázzák, hogy az internet korában felesleges a képernyők előtt éjszakázni, hiszen másnap reggel minden fontos történést be lehet pótolni online. Összefüggés van az Oscar-versenyben szereplő filmek népszerűsége és a gála nézettsége között is. Például 20 éve, amikor a Titanic nyerte a legfontosabb díjakat, 55 millió amerikai nézte a közvetítést. Az idei jelöltek viszont nem voltak igazi kasszasikerek. A nézettségi adatok nem érintik érzékenyen a díjátadót közvetítő ABC csatornát, amely évi 75 millió dollárt fizet az amerikai filmakadémiának ezért, ugyanakkor a gála szüneteiben leadott reklámokkal 120 milliós bevételt kasszírozott. Remek promóció volt a gála a műsor házigazdájának, Jimmy Kimmelnek, aki esténként az ABC-n vezet beszélgetős műsort. (MTI, index) Jimmy Kimmel másodszor volt a gála házigazdája (Sita/ap) Talán emiatt választotta most Budapest helyett Pozsonyt. A nézőtéren ugyanis azon az estén ott ült Václav Havel is, akivel a fellépés előtt ismerkedett meg. A zene miatt odasereglett közönség persze mit sem sejtett erről, ahogy sokan azt sem tudták, ki az a szakállas fiatalember, akit az amerikai sztár egyszer csak maga mellé szólított a színpadra. Ivan Hoffman volt az - akinek Sl’úbili sme si lásku című dala pár hónappal később a bársonyos forradalom egyik himnuszává vált. A titkosrendőrség provokációt észlelt, és gyorsan le is kapcsolta az áramot, úgyhogy Joan Baez fellépése azon a Pozsonyi Lírán alig húszperces lett, de emlékezetes maradt. Egyrészt azért, mert vélhetően ez volt az államhatalom utolsó látványos beavatkozása egy koncert menetébe, másrészt pedig jó volt megtudni, hogy Joan Baez ennyire képben volt a csehszlovák viszonyokat illetően. Addig ugyanis sokan azt hittük, hogy a folkműfajhoz „hozzárendelt” szabadságharcos kiállás csak amolyan póz, a lemezeladást segítendő. Néhány amerikai előadónál az is volt talán, de Joan Baeznél véletlenül sem, ő mindig komolyan gondolta, amiről énekelt. Még akkor is, ha békéért kiáltó dalszövegei mai szemmel nézve kissé naivnak tűnnek. De persze úgy is fogalmazhatnánk, hogy emberjogi kérdéseket, a háborúk értelmetlenségét nála közérthetőbben kevesen artikulálták. Ez az ír-mexikói felmenőkkel rendelkező, csengő hangú, anno szénfekete hajú New York-i lány 18 évesen Joan Baez a 2014-es trencséni Pohoda fesztiválon (Fotó: képarchívum) lett sztár, amikor 1959-ben bemutatkozott a newporti folkfesztiválon. 1960-ban jelent meg első albuma, az évtized közepére pedig már az egész világon a folkzene királynőjeként ünnepelték. És mivel fiatal korában saját bőrén tapasztalta a társadalmi megkülönböztetést mexikói származása miatt, hamar a polgárjogi aktivisták között kötött ki. Azt se felejtsük el, hogy ő volt Bob Dylan első befolyásos rajongója, ahol tudott, segített a feltörekvő énekes-dalszerzőnek, például magával vitte országos turnéjára. A pletykák össze is boronálták őket, de mindketten állítják, hogy csak barátság volt köztük. 1969-ben, Woodstockban már akkora sztárnak számított, hogy tízezer dolláros gázsit kapott azon a fesztiválon, amely a háborúellenesség mellett a pénz uralmának elutasításáról is szólt (az öttagú Quill zenekar például 375 dollárért játszott), és amelynek gázsirekordere Jimi Hendrix volt 18 ezer dollárral. De hagyjuk a piszkos anyagiakat, beszéljünk inkább a folkmozgalomnak a gondolkodó, értelmiségi rockzenére gyakorolt hatásáról. A folk az ötvenes évek végén New York bohémnegyedéből, Greenwich Viliágéból indult el hódító útjára. Itt volt a két világháború között élt folkénekesek, elsősorban a Woody Guthrie zenei és politikai örökségét vállaló, fiatal értelmiségiek találkozóhelye, akik aktívan részt vettek a polgáijogi mozgalomban. Az új előadók ott voltak a háborúellenes tüntetéseken, dalaik vádbeszédként tárták fel az amerikai társadalom igazságtalanságait, ellentmondásait. Pete Seeger, Tom Paxton, Jody Collins és Leonard Cohen mellett Joan Baez is tagja volt ennek a szükebb-tágabb baráti körnek, értelmiségi csoportosulásnak, amely később Bob Dylan dalai révén vált világhírűvé. A legtöbben akusztikus gitárral a nyakukban adták elő dalaikat, amelyekre a feketék blueszenéje éppúgy hatott, mint Woody Gutrie társadalomkritikus folkdalai. Afféle modem énekmondók, bárdok voltak. Gettókban, nyomornegyedekben, déli gyapotültetvényeken gyűjtötték az elnyomottak panaszait, amelyeket aztán balladákba foglaltak, és ezek az elkötelezett ifjúság támogatásával a polgárjogi mozgalom himnuszaivá váltak. Joan Baez leghíresebb ilyen himnusza a We Shall Overcome (Győzni fogunk). Egész életében szabadságharcos maradt, felszólalt és tüntetett a Tienanmen téri vérengzés ellen, börtönbe vonult, mert nem akart adót fizetni és ezzel hozzájárulni az USA hadi kiadásaihoz, 65 évesen pedig két hétig egy fán élt, hogy megmentsen egy felszámolásra ítélt Los Angeles-i parkot. Közben persze a zenéről sem feledkezett meg, későbbi albumain a gospell és a pop világába is tett néhány kirándulást. 26 stúdiólemeze jelent meg, (a legutóbbi épp a múlt héten, tízéves szünet után). Emellett több koncertalbumot és válogatást adott ki. Spanyolul is folyékonyan beszél, több szerzeményét két nyelven vette fel, koncertjein is szívesen énekel spanyolul. Aki nem jut el a Fare Thee Well Tour március 29-i pozsonyi állomására, július 25-én és 26-án Bécsben is lehetősége lesz utoljára színpadon látni ezt a 77 éves legendák aki fénykorában emberek millióira volt hatással. Dali és az Isteni színjáték Losoncon A Nógrádi Múzeum és Galéria nem mindennapi kiállítást kínál: Losoncon először tekinthetők meg a világhírű katalán szürrealista művész, Salvador Dali alkotásai. A tárlat gerincét a művész Dante Alighieri Isteni színjátékhoz készített illusztráciésorozata adja. Losonc. A kiállításon látható 100 színes fametszet létrejöttének a története is érdekes. 1950-ben az olasz kormány Dante születésének 700. évfordulójára készülődve felkérte az akkor már világhírű szürrealista művészt a feladatra. Miután elkészültek az első lapok, az olasz kormány civil nyomásra felbontotta a szerződést, azzal, hogy a munkával inkább egy olasz művészt bízna meg. Dali azonban úgy döntött, folytatja az Isteni színjáték Í00 énekéhez rendelt 100 illusztrációt. Az akvarellsorozat 1959-re készült el, amikor a művész úgy határozott, hogy elkészíti a sorozat fametszetváltozatát is. Ebben egy jól képzett szakemberekből álló csapat segített neki, és kivéste azt a 3500 darab fadúcot, amely a sorozat grafikai átültetéséhez szükséges volt. (Minden kép minden színárnyalatához külön dúcot kellett kivésni, egy kép kinyomtatásához átlagosan 35 dúcot használtak fel.) A hatalmas munka 4 évig tartott, az eredmény viszont önmagáért beszél - a nyomatok finomsága túlmutat a fametszetnek, e közkedvelt grafikai technikának a határain. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a most Losoncon kiállított példánysorozat Marina Vlady francia filmcsillag gyűjteményéből került jelenlegi tulajdonosaihoz, a Kesauri családhoz. A tárlat az Art Expo International szervezettel való együttműködés eredményeként jött létre. A 100 színes fametszet Dante művének megfelelően három nagy tömbbe - Pokol, Purgatórium, Paradicsom - tömörül. Az Isteni színjáték középkori elképzelések szerint felépített túlvilágát Dali szürrealista fantáziavilágán keresztül elevenedik meg. A tudatalatti tartományából, álmokból, víziókból előlépő alakok, tájak és dolgok abszurditása különleges módon vetíti elénk a Dante által ecsetelt pokolbéli bugyrokat és azok lakóinak szenvedését, míg a Paradicsom égi szféráinak letisztultságát a ragyogó színek, a fény dominanciája és az alakok méltóságteljessége jellemzi. A fametszeteken jól tetten érhető Dali vizuális nyelve - újra és újra felbukkannak a festményeire jellemző motívumok: olvadó órák, arcok, botokkal kitámasztott testek, eltorzított testrészek, fiókokkal ellátott figurák, a művész által kedvelt optikai illúzió. A fametszeteket két nagy méretű, selyemalapú szitanyomat is kiegészíti a kiállításon. Az Isteni színjáték színes illusztrációi mellett a kiállításon kisplasztikák, porcelánok, kerámia- és egyéb tárgyak is láthatók, amelyek a művész tervezői munkásságából mutatnak ízelítőt. A tárlat március 25-ig vátja a látogatókat. (NBA) Dali Bukott angyala (Képarchívum)
