Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-06 / 54. szám
www.ujszo.com I 2018. március 6. KÖZÉLET 3 Négy út vezet a kormány bukásához Politikai elemzők szerint a jelenlegi válságban a Híd felelőssége óriási; Bugár Béla pártelnök vasárnap a Maldívszigetekre utazott egyhetes nyaralásra (Felvétel: Michai Smríok/Pius jeden deft) FINTAMÁRK Andrej Kiska vasárnapi beszéde, melyben az államfő a kialakult helyzet kát lehetséges megoldásával állt elő, mérföldkövet jelent a kormányválságban. A köztársasági elnök ugyanis tevőlegesen lépett fel, és kimondta, a kormány jelenlegi formájában nem maradhat meg. Ezzel megadta az események folyásának új irányát. A helyzet azonban továbbra is nehezen átlátható, és folyamatosan változik. Bár Fico Kiska beszéde után kizárta, hogy szó essék az előrehozott választásról, kormánya sorsa nem az ő kezében van. Az ellenzéki pártok azonnal reagáltak, értelemszerűen előrehozott választást akarnak. A Smer koalíciós partnerei pedig rekonstrukcióban gondolkodnak - az SNS óvatosabban, a Híd hangosabban. Bár a dolgok alakulása nehezen megjósolható, néhány forgatókönyvet azért felvázolunk. Kormányátalakítás Az nem világos, Andrej Kiska pontosan milyen kormányátalakítást értett a „kormány alapvető rekonstrukcióján”, de nyilván nem holmi kozmetikázásra gondolhatott. Bár a Smerből olyan információk szivárognak, hogy a párt nagy része egyáltalán nem ellenkezne, ha Robert Kalinák belügyminisztert leváltanák, nagy valószínűséggel ez már nem lenne elég - még akkor sem, ha a Híd elnöke, Bugár Béla nemrég még arról beszélt, Kalinák menesztését alapvető politikai gesztusként várná el a Smertől. Kiska szavait ugyanakkor könnyű úgy értelmezni, hogy számára Kalinák távozása már nem elég, Robert Fico kormányfő fejét követeli. Grigorij Meseznikov politikai elemző rámutatott, Kiska tárgyalni hívta a pártokat, és az ellenzék mellett a Híd és az SNS is úgy nyilatkozott, hajlandók tárgyalni az államfővel a dolgok állásáról és a megoldási javaslatokról - ugyanakkor Fico rövid beszédében elutasította az államfő szerepét a kormány átalakításában. Kormánybukás Ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel, akkor a kormány könnyedén megbukhat, ez pedig az első lépés lenne az előrehozott választások felé. A kormány bukásához négy út vezet. Az első, hogy Robert Fico kormányfő bizalmi szavazással köti össze a szavazást valamilyen dologról - ezt tette 2011 -ben Iveta Radicová is, ebbe bukott bele a kabinetje. Most azonban ez talán a legvalószínűtlenebb lehetőség egy másik forgatókönyv mellett, mely szerint Fico önként mond le a kormányfői posztról, és vele együtt távozik a kormány. A legvalószínűbb út, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormányfő ellen, amit megszavaz a parlament. Ez a lehetőség már reálisabb, és arra is van példa az önálló Szlovákia rövid történetében, hogy ez egy elnöki beszéd után történik meg: 1994 márciusában Michai Kovác akkori államfő beszéde után bukott meg a Meciar-kormány. A jelenlegi helyzet ugyanakkor az, hogy az ellenzéknek most nincs 76 szavazata a bizalmatlansági indítvány megszavazásához. A Denník N összesítése szerint jelenleg a kormány megtartása mellett valószínűleg 66-an szavaznának (a Smer 48, az SNS 15 képviselője, valamint a Sme rodinából távozott 3 képviselő). A kormány megbuktatása és az esetleges előrehozott választások mellett az ellenzék 54 képviselője szavazna, a függetlenekkel kiegészülve. 30 képviselő (beleértve a Híd és az ESNS 14-14 képviselőjét is) azonban bizonytalan. „A kormánytöbbség jelenleg nagyon törékeny, 3—4 képviselő elég a bukáshoz” - véli Meseznikov, aki szerint reális, hogy egy bizalmatlansági indítványra 3-4 képviselő a Hídból szavazna át az ellenzékhez. Előrehozott választások Az előrehozott választások a negyedik lehetőség, ám eddig nem a legegyszerűbb eljutni. Két út vezet idáig: az egyik, hogy a parlament jóváhagy egy alkotmánytörvényt, mely lerövidíti a választási időszakot. Ehhez azonban 90 szavazat kellene, ami jelenleg nincs meg - és a Smer vagy az ESNS képviselői nélkül nem is lesz. Itt érdemes egy kicsit elkalandozni az ESNS irányába: a szélsőséges párt kommunikációja borotvaélen táncol, hiszen eddig Fico-ellenes pózban tetszelegtek választóik előtt. A pártot azonban megroppantotta a megyei választások eredménye, ráadásul a feloszlatásukról szóló főügyészi beadvány már a Legfelsőbb Bíróságon van. Meseznikov szerint így az ESNS az előrehozott választásokon a puszta létéért küzdene. Milan Uhrík, a párt második embere és beszélő feje a Facebookon ennek megfelelően arról ír, hogy egyik oldalhoz sem akarnak csapódni. „Kiskáék és Ficóék közt nincs kü-. lönbség, az előbbiek a külföldet, utóbbiak a pénzt szolgálják. Mindet le kell cserélni” - írta a szélsőséges politikus. Az előrehozott választásokhoz egy másik út is vezet. Ha elbukik a Fico-kormány, de nem jön össze elég szavazat a választási időszakot lerövidítő törvényhez, akkor új kormányra van szükség. Ittpediganagy kérdés, kikből állna össze egy ilyen kormány - ugyanis a jelenlegi erőviszonyok szerint a Smeren és az ESNS-en kívül minden pártra szükség lenne, és azt nem tudni, melyik politikus lenne képes ezt az egységet összehozni. Az új kormánynak 30 napon belül jóvá kellene hagyatnia a parlamenttel a programnyilatkozatát, s ha ez nem sikerül, az új kabinet is bukna. Ha hat hónap alatt nem születik elfogadott programnyilatkozat, Andrej Kiska államfő feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. Van egy másik lehetőség is: Kiska nem bíz meg senkit kormányalakítással Fico bukása után, hanem hivatalnokkormányt nevez ki. Ebben az esetben is érvényes azonban, hogy szükség van egy parlament által elfogadott programnyilatkozatra. Nem lehet félvállról venni A fent vázolt forgatókönyvek mindegyikében kódolva van egy esetleges elhúzódó politikai válsághelyzet. És mindből kitűnik, hogy jelen pillanatban a Híd felelőssége óriási. Meseznikov szerint pedig látszik, hogy a pártban óriási a feszültség - így az sem zárható ki, hogy a párt végül nem alakít ki egységes álláspontot, és többen távoznak a soraiból. Több fontos jelöltjük ugyanis nagyon egyértelműen fogalmazott - például Ondrejcsák Róbert, a védelmi minisztérium államtitkára, aki ugyan nem párttag, de a párt számára kulcsember, azt mondta, nem hajlítja meg a gerincét. Meseznikov számára furcsa, hogy a Híd húzza az időt és egy hétig halasztgatja a döntést. „Egy hét alatt annyi minden történhet, hogy talán a Híd Országos Tanácsának döntése nem is lesz releváns” - vélekedett. Kérdésünkre, mi lehet az, azt mondta, megnyilvánulhat az utca embere, és komolyabb tüntetésekbe is átcsaphat az elégedetlenség. „Sok múlhat azon is, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások a pártok és az államfő között. S az is előfordulhat, hogy a Kuciak-gyilkosság, vagy az újságíró által feltárt ügyek nyomozása hoz rendkívüli fordulatot. Egy hét a mostani helyzetben rengeteg idő, percről percre változhatnak a dolgok” - jegyezte meg az elemző. A Főügyészség igazat adott Kuciaknak Tulajdonost váltott a Pravda napilap ÖSSZEFOGLALÓ Elhamarkodott döntést hoztak a hatóságok azzal, hogy szabálysértésként értékelték ki az időközben meggyilkolt újságíró, Jén Kuciak Marián Koőner elleni feljelentését - közölte tegnap a Főügyészség. Pozsony. Tavaly ősszel jelentette fel Kuciak Kocnert, amiért a kétes múltú vállalkozó megfenyegette. A hatóságok heteken át meg sem vizsgálták a beadványt, ugyanis azt sem tudták eldönteni, melyik ügyészség illetékes dönteni az ügyben. A Főügyészségről a beadvány a kerületi ügyészségre, onnan a járási ügyészségre került, amely végül ügy döntött, hogy csak szabálysértés történt, s nem indítanak a vállalkozó ellen bűnvádi eljárást. Miután kiderült, hogy a meggyilkolt Kuciak tavaly cikkeinek jelentős részét épp Kocnerről írta, s ismét nyilvánosságra került a közösségi portálon tett bejegyzése, melyben a hatóságok tétlenségére panaszkodott, Jaromír Ciznár főügyész utasítást adott az eljárás ellenőrzésére. „A Főügyészség az érintett akták áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a felügyelő ügyész elhamarkodottan utalta szabálysértési eljárásra a feljelentést. A felügyelő ügyész mégsem nehezményezte az eljárás hiányosságát” - közölte tegnapi sajtónyilatkozatában Andrea Predajnová, a Főügyészség szóvivője. A főügyész jelenleg írásos utasítást ad a bizonyítási eljárás kiegészítésére. Kuciak tavaly szeptemberben jelentette fel Kocnert, amiért életveszélyesen megfenyegette. A vállalkozó azt mondta neki, mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb szemetet összegyűjtse rá és családjára, s hogy mindent nyilvánosságra hozzon. „Speciálisan magával kezdek el foglalkozni, a személyével, az anyjával, az apjával és testvéreivel” - mondta Kocner Kuciaknak. Ciznár többször megismételte, nem tartja kizártnak, hogy Kuciakot munkája miatt gyilkolták meg, ám nem pontosította, mely cikkekre gondolt. A vállalkozó múlt héten elutasította, hogy valaha is megfenyegette volna az újságirót. Az idézett mondatot - saját bevallása szerint - nem fenyegetésként értette, csupán azt akarta felvázolni, vajon hogy érezné magát a helyében az újságíró, ha a családjáról írnának úgy, mint róla. (TASR, dem) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Cseh kézbe került a szlovákiai Pravda napilap, tegnap közölték, hogy a lapot kiadó Perex társaságot a cseh Ivó Valenta milliomos, a dezinformációkat tartalmazó Parlamenti listy honlap tulajdonosa vette meg. „A Pravda napilap kiadójának, a pravda.sk, a varecha.sk, abirdz.sk, az avizo.sk, a moment.sk honlapok üzemeltetőjének, a Perex társaságnak az új tulajdonosa az Our Media SR társaság. Ennek százszázalékos részvényese a cseh Our Media, melynek tulajdonosa Ivó Valenta vállalkozó, szenátor és Michai Vorácek vállalkozó” - közölte a Pravda hivatalos sajtónyilatkozatában. Valenta tulajdonában van egyebek mellett a Synot szerencsejáték Rt, és több média, egyebek mellett a Parlamentní listy portál, amely számos haoaxot tartalmaz, rendszeresen fenyegeti az embereket a menekültválsággal és a cseh államfő, Milos Zeman politikáját támogatja. „A Parlamentní listy a legfontosabb csehországi portál a dezinformációk terjesztésére” — írta a tévinformációk internetes terjesztéséről készült terjedelmes elemzésében az aktualne.cz hírportál. A Perex, tehát a Pravda eddigi tulajdonosa Karol Biermann szlovák vállalkozó volt, aki a napilapot 2010-ben vásárolta meg. Korábban felmerült, hogy a napilap a J&T befektetési csoport kezébe jut, ez végül csak közvetítette az eladást. (dp)
