Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-05 / 29. szám
2 I KOZELET 2018. február 5. | www.ujszo.com Hosszú út áll a Minority SafePack előtt A FUEN múlt héten jelentette be, hogy 600 ezer aláírás már összegyűlt LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Brüsszel. Lehet eredményt elérni aláírásgyűjtéssel az unióban, de az út hosszú. Ezt példázza egy 2012-es polgári kezdeményezés, melynek ügyében múlt héten lépett az Európai Bizottság. A Minority SafePack kisebbségi jogi kezdeményezés sem számíthat gyorsabb elbírálásra. 2012-ben indult az a kezdeményezés, amelynek célja az ivóvíz minőségének javítása és a hozzáférés biztosítása mindenki számára. A Right2Water (Jog a vízhez) kezdeményezést az év májusában regisztrálták be, és a szervezők összesen 1,6 millió aláírást - a kezdeményezés honlapja szerint 1,884 milliót - gyűjtöttek az unió 28 tagállamában, Szlovákiából csaknem 21 ezer érvényes aláírás érkezett, összesen 35 ezren írták alá. Az érvényes aláírások száma Magyarországon több mint 18 ezer volt. Ez volt az első kezdeményezés, amelynek sikerült öszszegyűjtenie a Lisszaboni Szerződésben lefektetett polgári kezdeményezés elindításához szükséges számú aláírást. Right2Water A kezdeményezőknek három követelésük volt: a tagállamok és az uniós intézmények mindenkinek biztosítsák az ivóvizet és a személyes higiéniához szükséges vizet, a vízellátás és a források kezelése ne a belső piac szabályai alá essen, ne legyen liberalizálható, és az unió igyekezzen biztosítani a vízhez való hozzájutás egyetemes jogát. Az Európai Bizottság a 2013 decemberében leadott szavazatok alapján idén február elsején kezdeményezte a belső uniós szabályozás módosítását. Ennek célja egyrészt az ivóvíz minőségének javítása, a hoz(Fotö: FUEN) záférés biztosítása, és egyben az ivóvízre vonatkozó információk eljuttatása a lakossághoz. Új szabályok Az Európai Bizottság szerint az új szabályok alapján a tagállamoknak jobb hozzáférést kell biztosítaniuk az ivóvízhez, elsősorban a legszegényebb, marginalizált csoportok számára. A gyakorlatban biztosítani kell a vízhez való hozzáférést közkutakból, kampányt kell indítani az ivóvízről való tájékoztatás érdekében. Javítani kell az emberek tájékoztatását a lakóhelyükön elérhető ivóvíz minőségéről. Mindez várhatóan a jelenlegi 4-ről 1 százalékra csökkentik az ivóvíz okozta egészségi problémákat, és csökkenthetik a palackozott víz felhasználását. Minority SafePack Hasonló út vár az őshonos kisebbségek jogaiért indított Minority SafePack kezdeményezésre is, amely esetében az aláírásgyűjtés április 3- án zárul. A legfrissebb információk szerint 600 ezer aláírás gyűlt össze, és ha a szervezők biztonságosan teljesíteni akarják az egymilliós határt, akkor legalább még egyszer ennyit össze kell gyűjteni. Ha ez sikerül, következhet az eljárás az Európai Parlamentben, majd az Európai Bizottság előtt. Ha a bizottságot is sikerül meggyőzni, akkor — a Right2Water tapasztalatai alapján, ahol az aláírásgyűjtés 2013 szeptemberében zárult - mintegy 4 év múlva juthat el az ügy olyan szakaszba, amikor már konkrét jogszabályjavaslatokról lehet tárgyalni. Hova tartozom? - kérdi a szlovák fiatal FINTAMÁRK Érdekes eredményeket hozott a Globsec biztonságpolitikai intézet felmérése a V4-ee országok fiataljainak geopolitikai irányultságáról. A NATO-nak és az Európai Uniónak a lengyel fiatalok közt van a legpozitívabb imázsa, hiszen az EU-t csaknem háromnegyedük tartja jó dolognak, és támogatja Lengyelország uniós tagságát, a NATO pedig több mint 80 százalékos szimpátiának örvend az országban. A többi V4- es állam fiataljai már kritikusabbak, ■elsősorban a csehek és a szlovákok, az EU támogatottsága egyik országban és korcsoportban sem éri el a 60 százalékot. A NATO esetében még rosszabb a helyzet - igaz, az elutasítás mértéke is nagyon alacsony, inkább a bizonytalanok tábora nagy. Furcsa paradoxonok ' A felmérés szerint a fiatal szlovákiai lakosok közt a legkevésbé népszerű az a nézet, hogy Szlovákia a Nyugat része - a 18-24 éves válaszadók csupán 27,5 százaléka nyilatkozott így, míg ugyanebben a korcsoportban a magyar fiatalok 53,8 százaléka vélte Nyugatnak Magyarországot. A szlovákiai fiatalok kifejezetten bizonytalanok e téren, 30,5 százalékuk nem tudta, vagy nem válaszolt arra a kérdésre, hogy geopolitikai szempontból hová sorolná az országát. A magyarok között mindössze 3,5 százalék volt a bizonytalanok aránya. A „valahol Kelet és Nyugat között” - egyfajta középeurópaiságot sejtető - opciót a fiatal szlovákok és magyarok egyaránt 35 százaléka jelölte meg. A bizonytalanság azonban a fiatal magyar válaszadók között is felfedezhető, csak nem számokkal kifejezhető formában. Az elemzés kiemeli az egyik megkérdezett fiatal válaszát Magyarország orientációjával kapcsolatban. Aszerint Magyarország számára folyamatos feszültséget jelent, hová tartozik - és bár ő a nyugati irányultságot tartja jónak, Magyarország szerinte egyértelműen inkább a Kelethez áll közelebb. Egy másik válaszadó pedig rámutat: Magyarország geopolitikailag mindig inkább ahhoz az oldalhoz tartozik, amely többet ígér. Szeret-nem szeret Az EU-val kapcsolatban még érdekesebbek az eredmények, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy míg a magyar kormányzó politikai elit kifejezetten kritikus hangnemet üt meg odahaza az unióval kapcsolatban, a szlovák kormánypolitika fő célkitűzése az uniós maghoz való tartozás. Am míg a magyar 18-24 évesek 60,7, és a 25-34 évesek 59,7 százaléka tartja jó dolognak az EU-t, addig a szlovákiai fiataloknál ez csupán 49,2, illetve 54,6 százalék. S míg egy EU-tagságról szóló képzeletbeli népszavazáson a magyar fiatalok 80 százaléka a bentmaradás mellett szavazna, a szlovákiai fiatalok körében a bentmaradók aránya nem érné el a 60 százalékot. A magyar fiatalok uniós kötődése elsősorban azért erős, mert a mozgás szabadságával és a békével azonosítják, valamint látják a beáramló uniós pénzek előnyeit. Az EU- val kapcsolatban azonban bírálatokat is megfogalmaznak: többen gondolják, hogy az unió „több pénzt vett ki a magyarok zsebéből, mint amennyit adott”, valamint azt is, hogy a nyugati tagállamok piacként és olcsó munkaerőforrásként tekintenek a keleti államokra - emellett pedig felbukkant a migrációs hullám kezelésének kérdése is a válaszok közt. A Szlovákiáról szóló országjelentés nem olyan részletes, mint a magyar, de a készítők kiemelik: a szlovákiai fiatalok a nemzeti átlagnál kicsit elutasítóbbak az unióval kapcsolatban, és gyakran emlegetik ,3rüsszel diktátumát”, valamint azt, hogy az uniót meg kell reformálni. Ezzel párhuzamosan azonban nem látnak más, az unión kívüli alternatívát, és alapvetően nem akaiják elhagyni az EU-t. Az elemzők megjegyzik, az EU népszerűségének visszaesése annak tudható be, hogy az unió még mindig távolinak tűnik a fiatalok számára, és a válaszadók gyakran említették, hogy a nagyobb nemzetek túlságosan dominálnak a szervezetben, emellett pedig korlátozzák Szlovákia szuverenitását. Demokrácia - autokrácia A kutatás legérdekesebb fejezete a liberális demokrácia és az autokrácia támogatottságát vizsgálja, és „generációs” törést tárt fel a magyar 18 -24 évesek, illetve a 25-34 évesek közt. Míg a fiatalabbak V4-es összehasonlításban a legkevésbé (59,8 százalék) támogatják a liberális demokráciát, és legnagyobb arányban az autokráciát (29,9 százalék), addig az eggyel idősebb korosztály ezzel fordítva van: háromnegyedük a liberális demokráciát támogatja, és csak 21,6 százalékuk hisz az autokráciában. A jelentés nem kutatja komolyabban ennek a meglepő törésnek az okait, azt azonban megjegyzi, az idősebb, 34-45 éves generáció még erősebben, 77,4 százalékban demokráciapárti. Szlovákiában a 18-24 évesek 70,8 százaléka demokráciapárti, 20,8 százalékuk támogatna erős autokráciát. A 25-34 éves korosztálynál azonban már záródik az olló, az arány 66-24,7 százalékos a demokrácia javára. Új párttörvény készül Ellenőrizni fogják az élelmiszerek minőségét Pozsony. Üdvözli Gabriela Matecná (SNS) földművelésügyi miniszter, hogy az Európai Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé fogja sorolni az ugyanolyan csomagolásban árult termékek eltérő minőségét. Véra Jourová fogyasztóvédelmi uniós biztos a napokban jelentette be, hogy a bizottság lehetőséget ad a fogyasztóknak, hogy tömegesen pereljék a kettős minőségű termékeket gyártókat. Matecná a TA3 televízió vitaműsorában kijelentette, a szlovákiai fogyasztóknak ugyanolyanjoguk van aminőséghez, mint minden más uniós ország polgárainak. Elmondta azt is, az Európai Bizottság már kidolgozta azt a közös módszertant, mely alapján a tagországok tesztelhetik az élelmiszereket, és erre pénzt is ad. Az Állami Állategészségügyi- és Élelmiszerfelügyelet már jelentkezett a projektbe, márciusban elindulhat az élelmiszerek tesztelése Szlovákiában. A tárcavezető hozzátette: ha sikerül feltárni a Szlovákiában és más országokban árult élelmiszer eltérő minőségét, az ország a módszertani útmutató alapján járhat el, és jelentheti az esetet. (TASR, sita) Ha sikerül a parlament elé terjeszteni az új párttörvényt, azt csak alkotmányos többséggel szabad elfogadni - vélik koalíciós és ellenzéki képviselők is. Ám ellenzék attól tart, mégsem így lesz. A tervezet végleges formája még nem ismert. Tavaly nyáron az SNS kezdeményezte: az eredeti elképzelés szerint kötelező párttag-létszámot és tagnyilvántartást vezetne be, szigorítaná a pártok működésének belső mechanizmusát, és el is tilthatja a politizálástól azokat a politikusokat, akiknek jogerős bírósági ítélettel oszlatták fel a pártját. A törvény ősszel nem került a parlament elé, ám most ismét intenzíven kezdték taglalni, a TA3 televízió tegnapi vitaműsorában is téma volt. Dusán Jaijabek smeres képviselő szerint az lenne az ideális, ha a törvényt alkotmányos többséggel fogadnák el. Meggyőződése, hogy a javaslat nem felel majd meg minden pártnak, ám néhány szabályt elkerülhetetlenül be kell vezetni - éppen ezért szerinte heves vitákra lehet számítani a parlamentben. Tibor Bemaf ák (SNS) szerint is alkotmányos többség kell, ám szerinte sok múlik azon, hogyan áll majd a témához az ellenzék, és hajlandó lesz-e a konstruktív tárgyalásokra. Az SNS frakcióvezetője szerint normális politikai rendszert akarnak építeni, egyértelmű szabályokkal. Martin Klus, az ellenzéki SaS képviselője azt mondja, ők is konszenzusos megoldást szeretnének, és nem látják okát, hogy ne fogadjanak el egy olyan törvényt, ami javítja a politikai rendszert. Szerinte ugyanakkor erre egyelőre még semmi sem utal, és attól tart, hogy a koalíció ismét úgy akarja keresztülvinni a törvényt, ahogy azt tette a nagy vihart kavart parlamenti házszabály esetében - tehát az ellenzék tiltakozása ellenére. (TASR, fm)