Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-01 / 26. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. február 1.1 www.ujszo.com Trump elégedett országával Trump beszédében kétpárti összefogást sürgetett elnökségének viharos első éve után Donald Trump önmagát ünnepelte első évét értéklelő beszédében (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök első évét és az ország helyzetét értékelte kedd esti beszédében, meg­lepően új stílusban: az eddigi beszólogatás helyett kompro­misszumra és egységre szólí­tott fel, és látszólag békejob­bot nyújtott a teljes politikai spektrumnak. Ám a csoda csak fél éréig tartott, és az emelkedett jó értelmében el­­nökies beszéd megosztó kam­­pánycsörtetósbe csapott át. A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztésé­hez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és de­mokrata tagjait elnökségének első évértékelő beszédében. „Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pon­tok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embe­reknek” - mondta az elnök a kong­resszus két háza előtt felszólalva. Lendületes öndicséret Trump hosszan sorolta az elnök­ségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decem­berben elfogadott adócsökkentése­ket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csök­kentését, a munkásoknak és a fej­lesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelen­tette, hogy kormányának „a válasz­tások óta 2,4 millió új álláshelyet si­került teremtenie, beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A mun­kabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” - mondta. Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövet­kező fellendülést, majd arról be­szélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva érték­ben”. Trump azt ígérte, hogy ame­rikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adó­­csökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe. Ragaszkodik a déli falhoz Az elnök felszólította a kong­resszust, hogy fogadják el azokat a törvényeket, amelyek legalább 1,5 billió (1000 milliárd) dollárnyi for­rást teremtenek a nemzet útjainak, hídjainak és más infrastruktúrájának fejlesztésére, az infrastruktúra biz­tonságának, gyorsaságának, megbíz­hatóságának és korszerűsítésének biztosítására. Trump úgymond „tisz­tességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához. Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” te­remtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegá­lisan vittek be az USA-ba. Cserébe is­mét azt kérte, hogy támogassák a déli határfal megépítését, amely kampá­nyának egyik fo ígérete volt. Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében érdemeken alapuló bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés cí­mén zajló bevándorlás ellen. Több pénzt a fegyverekre Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormá­nyának szüksége van minden felha­talmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat, „bárhol is vadásszuk őket le”. „A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terro­risták százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” - állította Trump az unió helyzetéről szóló beszédében. Az el­nök megerősítette friss bejelentését, miszerint utasította védelmi minisz­terét az amerikai haderő fogolypoli­tikájának felülvizsgálatára, és a Ku­ba szigetén lévő guantánamói bör­töntábor további működtetésére. Szorgalmazta az USA hadseregé­nek, valamint nukleáris fegyverze­tének fejlesztését. Trump szerint „a páratlan teljesítmény” jelenti a leg­biztosabb védelmet az ellenséges re­­zsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is - egyéb­ként Moszkvát alig emlegette a be­szédében. Ezért arra kérte a kong­resszust, hogy töröljék a költségve­tési limitet a hadsereg finanszírozá­sában. Kiemelte, hogy az ország vé­delméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Tapsoló republikánusok Kormánya, „a legnagyobb nyo­másgyakorlás” politikáját folytatja annak érdekében, hogy megfékezze Észak-Korea felelőtlen, az USA kon­tinentális területét fenyegető nukleá­ris rakétafegyverkezési hajszáját. E fenyegetés hamarosan valósággá válhat, s az USA múltbéli tapaszta­latai Eszak-Koreával azt mutatják, a túlzott engedmények előidézik az ag­ressziót és a provokációt. Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok olda­láról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit. Jellemző jelenet volt, amikor Trump hosszan tapsoltatott olyan, az évértékelőre általa meghí­vott vendégeket, akiknek családtag­jait illegális bevándorlók gyilkolták meg. A taps feltűnően gyér volt... A demokraták több válaszbeszéddel is készültek az évértékelőre. Trump po­pulista politikáját bíráló beszédet mondott a párt fiatal reménysége, Joe Kennedy massachusettsi képviselő, a néhai Robert F. Kennedy igazság­ügyi miniszter unokája. (MTI, Index) RÖVIDEN Guantánamo: marad a börtön Washington. Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá a guantánamói börtöntábor további működtetéséről - a Fehér Ház Trump évértékelő beszédének kezdetéhez időzítette közlemé­nyét. Az elnök még elnökválasz­tási kampánya idején kijelentette, nyitva akaij a tartani a Kuba szi­getén működtetett amerikai ha­ditámaszpont börtöntáborát, hogy „feltöltsék azt néhány rosszfiúval”. A lépést Trump el­nök rendelete a terrorizmus elleni harc egyik eszközének nevezi. A börtön létesítését még George W. Bush rendelte el az USA elleni 2001. szeptember 11 -i terrortá­madások nyomán, hogy ott val­lathassák az elfogott feltételezett ellenséges harcosokat. (MTI) Rakéták csapódtak be török területen Ankara. Két rakéta csapódott az északnyugat-szíriai Afrín kerü­letből a határhoz közeli, dél­törökországi Reyhanli városába, egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. A beszámoló sze­rint mindkét rakéta házfalat talált el. Az utóbbi másfél hétben rendszeresek a hasonló inciden­sek a környéken, miután a török haderő január 20-án nagyszabá­sú légi és szárazföldi hadmű­veletet indított az Afrínt ellenőr­ző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. Az YPG a török offenzívára válaszul ra­kétákat és aknagránátokat lő át török területekre. (MTI) Netanjahu most fogadta Gábrielt Jeruzsálem. A közel-keleti helyzetről egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben Sigmar Gabriel német külügyminiszterrel, tíz hónappal az után, hogy nem volt hajlandó őt fogadni az izraeli kormányt bíráló civil szerveze­tekkel fenntartott kapcsolatai miatt. Gábriellel a Közel-Kelet stabilizálásáról egyeztetett, Irán szíriai és libanoni jelenlétének veszélyeiről, valamint a palesz­tinokkal folytatott békefolyamat megújításáról. Gabriel megerő­sítette a német álláspontot, hogy országa támogatja Izrael biz­tonsági követeléseit. (MTI) Támogatják Szíria területi épségét Szocsi. Szíria területi épségének tiszteletben tartását és a demok­ratikus utat támogatták a Szocsi­­ban megrendezett békekonfe­rencia résztvevői zárónyilatko­zatukban. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy egyedül a szíriai nép dönthet jövőbeli politikai rendszeréről. A zárónyilatkozat szerint a résztvevőknek sikerült megállapodniuk olyan alapvető elvekben, amelyek elengedhe­tetlenek a 2011 -ben polgárhábo­rúba sodródott Szíria megmen­téséhez. A zárónyilatkozat nem tett említést az Oroszország szö­vetségesének számító Bassár el- Aszad szíriai elnök sorsáról. (MTI) Elnöki palota: elmaradt ostrom Áden. Az arab koalíció meg­akadályozta a dél-jemeni Aden­­ben, hogy a szakadárok megost­romolják az elnöki palotát. Az al- Hajat újság forrásai szerint a szö­vetség parancsnoksága kapcso­latba lépett a szembenálló felek­kel, és meggyőzte őket arról, hogy szüntessék be a harcokat, a vál­ság rendezése érdekében üljenek tárgyalóasztalhoz, amikor a déli lázadócsoport a létesítmény el­foglalására készült. Az újság úgy tudja, a szeparatisták teljesen el­lenőrzésük alá vették Adent, Ah­med Obeid bin Daghr kormányfő és kormányának egyes miniszte­rei jelenleg az arab koalíció fő­hadiszállásán tartózkodnak. Je­menben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború a síita húszik és a Szaúd-Arábia által támogatott, elismert jemeni elnökhöz, Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között - az ország lakosságának háromnegyede, 22,2 millió em­ber szorul segélyre. (MTI) A függetlenségi folyamat végéiül, a spanyol kormány győzelméről és az ő feláldo­zásáról írt Carles Puigdemont, Katalónia volt elnöke egy privát, mobiltelefonos üzenet­ben, amelyet az egyik spanyol televízió tett közzé. Madrid. A Telecinco szerint a bir­tokába került üzenetet Toni Comín volt katalán egészségügyi tanácsos­nak küldte a leváltott elnök, aki vele együtt 3 hónapja Brüsszelben tar­tózkodik, önkéntes száműzetésben. Az üzenetet pedig az után írta, hogy kedden elhalasztották a parlamenti ülést, amelyen megkezdték volna az elnökválasztást. „A katalán köztár­saság utolsó napjait fogjuk élni (...) Feltételezem, világos számodra, hogy ennek vége. A mieink felál­doztak minket, legalábbis engem” — olvasható a kiszivárgott szövegben. Az üzenet kiszivárgását követően Toni Comín közölte, hogy feljelenti a tévécsatornát, amiért hozzájárulása nélkül tette közzé magánüzeneteit. Carles Puigdemont Twitter-oldalán úgy reagált: „Ember vagyok, és van­nak pillanatok, amikor én is kétel­kedem. Ugyanakkor elnök is va­gyok, nem fogok összetörni, nem fo­gok meghátrálni, tiszteletből és há­lából és elkötelezettségből az állam­polgárok és az ország iránt. Folytat­juk!”. Az elnökválasztás elhalasztá­sa vitát váltott ki a katalán függet­lenségi pártok között: a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) támo­gatta a házelnök döntését, aki ennek a pártnak a tagja, míg Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) bírálta a döntést. A spanyol sajtó szerint az elnök­­választás elnapolása a 2 nagy függet­lenségi párt közötti ellentét, továbbá annak bizonyítéka, az ÉRC most elő­ször nem Puigdemont érdeke szerint lépett. Puigdemont ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmény miatt indult eljárás a függetlenségi folyamatban betöltött szerepe miatt októberben. (MTI) Náci daloskönyv: kínos az FPÖ-nek Bécs. Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár a miniszterta­nács ülésén elmondta: megegye­zett Herbert Kickl szabadságpárti belügyminiszterrel, hogy kezde­ményezik a náci daloskönyvet terjesztő bécsújhelyi ifjúsági szervezet feloszlatását. Kickl kö­zölte, a belügyi tárcafelvette a kapcsolatot az alsó-ausztriai tar­tományi rendőrséggel az egyesü­let feloszlatását kezdeményező eljárás keretében. Ha a hatóságok törvénybe ütköző tevékenységet állapítanak meg a Germaniánál, akkor fel fogják számolni - tette hozzá. A Germania nevű szer­vezet körüli botrány azt követő­en pattant ki, hogy kiderült: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyik népszerű alsó-ausztriai tartományi politikusa, Udo Landbauer korábban az említett társaság alelnöke volt. Az FPÖ-t egykori osztrák nácik alapították 1955-ben, de a párt fokozatosan szakított múltjával. (MTI) Puigdemont feláldozható

Next

/
Thumbnails
Contents