Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-28 / 49. szám

www.ujszo.com | 2018. február 28. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Nyílt nap a Máraiban Az alapiskolába és a gimnáziumba jelenleg 354 tanuló jár (A szerző felvétele) Megszavazták az új börtön építését NÉMETI RÓBERT Nyílt napot tartottak a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapis­kolában, a rendezvényre a megye számos alapiskolájából érkeztek az érdeklődők. KASSA Az iskola Csengettyű Kórusa mi­nikoncerttel lepte meg azt a harminc­kilenc kilencedikes tanulót, akik egyebek közt Királyhelmecről, Bod­­rogszerdahelyről, Vajánból, Buzitá­rói, Tornáról, Szádalmásról, Pelsőc­­ről, Tornaijáról és Rimaszombatból érkeztek a nyílt napra. Az idősebb di­ákok körbevezették a látogatókat az iskolában. Csurkó Éva, a tanintéz­mény igazgatójának meglátása sze­rint idén valamivel kevesebb a gim­náziumok iránt érdeklődő kilencedi­kes, de a következő tanévben még így is közel 40 elsőst várnak. „A követ­kező tanévben is két új gimnáziumi osztályt nyithatunk” - mondta az igazgatónő. Némelyik gimnázium­ban már olyan szaktantárgyakat is ta­nítanak, amelyek mostanáig csak a szakközépiskolák tantervében szere­peltek, de a Máraiban továbbra is arra helyezik inkább á hangsúlyt, hogy minél alaposabban felkészítsék a di­ákjaikat az egyetemre. „Persze igyekszünk lépést tartani a korral. A harmadikosok és a negyedikesek pél­dául művészettörténetet, díszlet- és jelmeztervezést, dizájnt, alkalmazott növénytant, ökoturizmust és projekt­készítést, vagy adatbázis-készítést és programozást is tanulhatnak” - nyi­latkozta Csurkó Éva. Hozzátette, évente kétszer szerveznek nyílt na­pot. Októberben az ókori történelem­re és a tudománytanra fókuszáltak, a tavaszi bemutatón pedig egy tanítási napon vehettek részt a diákok. „A mai gyerekek egészen másak, mint az öt­tíz évvel ezelőttiek, ezért egyre több interaktív módszert vezetünk be” - magyarázta az igazgatónő. Az isko­lában továbbra is működik a több mint 20 éves KGSZT színjátszó csoport, de számos tehetséggondozó foglalko­zásba és szakkörbe is bekapcsolód­hatnak a diákok. Új büntetés-végrehajtó intézet épül Rimaszombat Szabépuszta (Sabová) városrészében férfi elítéltek számára, 832 férőhellyel. Az állam magántőke bevoná­sával építené fel a börtönt. A kormány elfogadta az építésről szélé tervezetet. POZSONY/NYUSTYA Az új börtönnel az állam a túl­zsúfoltságot szeretné megoldani, és javítani a körülményeket. Az egy rabra eső terület a jelenlegi 3,5 négyzetméterről (a nőknél ez 4 m2) 6 négyzetméterre emelkedne. Ezenkívül arra a helyzetre is fel akar készülni az állam, ha az EU más tagországaiban büntetésüket töltő szlovákiai állampolgárokat áthe­lyezik saját származási országukba. Égy esettanulmányban kimutatták, hogy a legelőnyösebb a közszféra és az állami szektor együttműködése lenne. A koncessziós szerződés húsz évre szólna a börtön felépíté­sétől kezdődően - vagyis a 2021 és 2041 közötti időszakról van szó. A magánszektorhoz tartozó fél feladata lenne a börtön félépítése és üzemeltetése azokon a tevékenysé­geken kívül, amelyeket csak az ál­lam végezhet. Ilyen például az őr­zés és az elítéltekkel való munka. Az elítéltek 60 százalékos foglalkozta­tását is garantálni kell, ami 300-400 munkahely et j elent. A minisztérium szerint az elítél­tek száma tovább fog nőni, és a kö­vetkező tíz évben a számuk átlépi a 11 ezret. A büntetés letöltésének megkezdésére több mint 1600 el­ítélt vár. Külföldön 900 szlovák ál­lampolgár van börtönben, akiket Szlovákiába szállíthatnának. A je­lenleg működő 18 büntetés­végrehajtó intézet közül tizenhá­rom 30 évesnél régebbi. A legtöbb intézet bővítésére pedig a tárca sze­rint csak nagyon korlátozottak a le­hetőségek. (TASR) Tizenöt hónap alatt felépült, évtizedek óta felújításra vár SZÁSZI ZOLTÁN Egykor szebb napokat is látott Rimaszombat egyik legjelen­tősebb műemléképíilete, az egykori vármegyeháza. Az om­ladozó homlokzat, a vedlő va­kolat, az elrozsdásodott eső­csatorna, a vetemedett ablak­keretek ellenére is különleges ez az épület. RIMASZOMBAT A Gömör megye és Kis-Hont ke­rület egyesítéséről szóló döntés 1802. november 25-én született, eb­ben azt is meghatározták, hogy az új közigazgatási egység székhelye fel­váltva Pelsőc és Rimaszombat lesz. Az adminisztráció megnövekedésé­vel azonban a rimaszombati megye­házát - ma a könyvtár épülete - egyszerűen kinőtte a hivatalnokse­­reg, ezért 1900-ban döntés született egy új vármegyeház építéséről. En­nek helyét a laktanyával szembeni telken, a vasútállomás felé vezető út és a közkórház övezte területen je­lölték ki. Az alapozási munkálatok­nál előkerült régészeti leletek azt bi­zonyították, hogy a város területe már az időszámítás előtti 2000 és 1600 közötti időszakban is lakott volt. A vármegyeház megépítésére 400 ezer aranykorona tőkét szánt a megyei vezetés, ami akkor igen je­lentős összeg volt. Megyeház rekordidő alatt Az'első kapavágásra 1900 tava­szán került sor, s az épületet alig ti­zenöt hónap intenzív munka után át is adták, és alig egy hónap alatt be is költözött a hivatalnoki kar. A fenn­maradt adatok szerint a vármegye­ház építésén háromszázötven mun­kás dolgozott. A terveket Ziegler Géza készítette, a munkálatokat Pollacsek Oszkár és Ödön Zoltán vezette. Az épület szabálytalan alaprajzú, díszhomlokzatos tömbből és két szárnyból áll, a vasútállomás felé vezető egykori Andrássy utca, a kórház felé nyíló Forgách utca és a Tompa tér felé nyílnak. Alagsoros, kétszintes, magas ácsolatú és tor­­nyocskákkal díszített tetős épület, az épületszámyak egy nagy belső ud­vart határolnak. Jelentős mennyi­ségű építőanyagot használtak fel a nagyszabású terv megvalósításához. Ol’ga Bodorová, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatójának kutatása szerint 1,7 millió téglát, négy és fél Tájoló Rimaszombatba a Pozsony és Kassa közti E 58-as úton lehet eljutni, az egykori vár­megyeház főbejárata a Tom­pa tér felől nyílik, GPS-koor­­dinátái: 48,384/20,022. ezer köbméternyi követ, ötven va­gon meszet, háromezer köbméter homokot, 35 vagon cementet, 19 va­gon épületfát és tizenöt vagonnyi épületvasat építettek be a pompás, az eklektikus szecesszió stílusában épült vármegyeházba. Belső kikép­zése is igen pazar, az emeletre díszes lépcsőház visz fel, a 99 helyiségen 339 ablak van, bent 195 ajtó. A húsz méter hosszú, tizenkét méter széles, erkélyes díszterem belmagassága nyolc méter, a városi önkormányzat ma is itt tartja közgyűléseit. Alispánok ás szolgabírók Az épület homlokzatának egy ré­szét - a díszterem felőli, Tompa téri részt - néhány éve felújították, de sajnos a többi része eléggé leromlott állapotban van. Az ingatlan tulajdo­nosa a város, s bár ideje lenne telje­sen felújítani, erre Rimaszombatnál sokkal gazdagabb település sem lenne képes saját költségvetéséből. A kissé megtépázott szépségű épü­let jelenleg is hivatalként szolgál, a körzeti hivatal működik benne, s az egykori fő- és alispánok, szolgabí­rók helyett már a körzeti hivatal elöljárója, szakosztályvezetők és az ő titkárságuk várj a a rimaszombati és környékbeli polgárokat a kissé meg­kopott falak közt. Újra es újra tamad, de mindig más. Honnan ered, mi terjeszti, miért nem tudunk ellene ennyi évtized után sem hatásosan, egyszeri oltással védekezni? Kik voltak a spanyolnátha ismert magyar áldozatai? Végül hogy sikerült izolálni a vírusát? A 3 császár lépésről lepesre a\at be olvan titokzatos dologba, mint az élet adasa, a világra hozás, annak is a császarszülés formája. Peternai Zsuzsa csaszáros utmutatasa tupontos, leendő kismamák és minden hozzátartozó ligvelmebe ajánlott újságárusoknál! Vásárnál) Keresse a Vasárnap legújabb számát az Vajon a mai mesterek is képesek lennének alig egy és negyed év alatt ilyen épületet emelni? (A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents