Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-28 / 49. szám

www.ujszo.com | 2018. február 28. CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 111 Letették a református templom alapkövét * Csölley Gyula vizualizációja az új református templomról Bősön (A szerző felvétele) Búcsú Szabó Rezsőtől SOMOGYI KATALIN Néhány óven belül felépülhet a 40 férőhelyes templom, amely a gyülekezet állandó otthona lesz. n.n Vasárnap ünnepélyes kere­tek közt elhelyezték a refor­mátus templom alapkövét. Az alapkőletétel előtt Fazekas László püspök és Oros Csaba bősi lelkész szent misét celeb­rált a kultúrházban, amely megtelt erre az alkalomra. A református egyházi méltósá­gok mellett a hazai és a kül­földi testvérgyülekezetek képviselői is eljöttek. A mise után autóbuszokon szállítot­ták a hívőket és az érdeklődő­ket a majdani templom helyé­hez, a bősi Fő utcába. Itt he­lyeztek el egy időkapszulát is az alapkő részeként. A bősi reformátusok története 1990- ben kezdődött, az első húsvé­ti, majd a későbbi rendszeres, sátoros ünnepi istentisztele­tekkel, a művelődési köz­pontban. A templom építésével a hí­vők nagy álma kezd betelje­sülni, hangzott el többször az ünnepélyen. Az eddigi kiadá­sokat, az ingatlan megvételét, a tervek elkészítését Magyar­­ország kormánya fedezte, az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma és a Bethlen Gábor Alap, összesen 60 000 euró­­val, amelyből még az alapok letételére is jutott. Hegedűs László gondnok elmondta, hogy a népszámlálási adatok szerint 170 körül van a hívők száma. Eddig különböző he­lyeken tartották az istentiszte­leteket, például a helyi mozi­ban vagy a Csemadok helyi szervézetének termében. Re­mélik, néhány éven belül fel­épül a 40 férőhelyes templom, amely a gyülekezet állandó otthona lesz. A terveket Csöl­ley Gyula építészmérnök ké­szítette, akit, eddigi bősi mun­kái alapján, a gyülekezet vá­lasztott és kért fel erre a fel­adatra. A templomépítés to­vábbi finanszírozásánál első­sorban adományokra számí­tanak, külföldi testvérközös­ségektől is. Több helyi szer­vezet és lakos is felajánlotta a segítségét. Nem csak pénzzel, a tűzoltóság például az épít­kezésen szeretne segíteni. „Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy bár Bősön .túlnyomó­­részt katolikusok élnek, egy nemes cél érdekében min­denki összefog” - fejezte be a beszélgetést a gondnok. A legfájdalmasabb búcsú pillanataiban állunk egy olyan ember koporsója mel­lett, akinek élete rendkívül gazdag volt, aki politikai magaslatokban mozgott, de közel állt az egyszerű embe­rek ezreihez is. Akit életútján az ifjúság idealizmusa, a vi­lágmegváltás vezérelt, de aki türelemmel végezte a han­­gyamunkát földijei méltóbb életéért, a társadalmi válto­zásért, aki méltósággal vi­selte, amikor a totalitárius hatalom a politikai nem létbe vetette, s aki a nagy változá­sok után a nagy visszatérő volt. Bizonyára sokat fogunk még hallani doktor Szabó Rezsőről, Rezső bácsiról. Nemcsak ma, itt, hanem ké­sőbb is, amikor felbukkan­nak a horizonton a nyomok, amelyeket hátrahagyott. Amikor azokra a kihívásokra fogunk emlékezni, ame­lyekkel a sors szembeállí­totta, és amelyekkel meg­próbált megbékélni a speci­fikus közép-európai körül­mények között, a kulturális és etnikai sokszínűségben, az átszabott határok és az in­gatag identitás között, ott, ahol számos vita, erőszakos asszimiláció folyik, ahol so­kan úgy érzik, megsértették emberi méltóságában. Ennek az örökségnek a terhével se­gített értelmes és kiegyen­súlyozott megoldásokat ke­resni. Alakja még jobban ki­magaslik, ha arra gondolunk, Szabó Rezső (1929-2018) milyen magától értetődően tudta egyesíteni azt, ami olyan bonyolult, igényes: a Szlovákiában élő büszke magyar identitását, a földijei jogaiért kiálló ember hatá­rozottságát és azt az ember­ségek amellyel a szlovákok­ra figyelt, ahogy őket is meghallgatta. O a közössé­géért dolgozott, de a tágabb világ része is volt. Nem fe­lejtem el, amikor rendkívüli ajándékként felajánlotta, hogy végigvezet engem a magyar vidéken, amikor az ott élő választókat is meg akartam szólítani - minde­nütt ismerték, üdvözölték, tisztelték. Milyen forrón szerette hazája minden zeg­­zugát. Abban a szerencsében volt részünk, hogy egy rendkívüli, a szó legneme­sebb értelmében vett úriem­ber közelében élhettünk. Aki ráadásul a családjával együtt a legjobb szomszéd volt. Egy házban laktunk, Pozsony fölött egy dombon. Élveztük a belőle áradó ked­vességet, amely drága fele­ségéből, Lillából is sugár­zott. Időnként hosszan elbe­szélgettünk, köszöntöttük egymást, ha séta közben ta­lálkoztunk, éreztük, hogy hála neki a házban egyetér­tés, béke honol. A békés együttélés üzenetét emlékeinkben tovább őriz­zük. A legifjabbaknak, azoknak, akik még csak ezután jön­nek, veled együtt átadjuk azt, amit a feleséged, Lilla olyan szépen fogalmazott meg verseiben, az Ifjúság címűben is: Csak indulni, menni, menni, meg nem állni, nem pihenni, száguldani, s összerogyni, felugomi, újra futni, és kevergünk és kavargunk, egymással összefonódunk, míg valahol megvirrad. Martin Bútora NAGYMEGYER Sikeres évet zárt a Pro Megere Polgári Társulás SOMOGYI KATALIN Nagymegyer az egyedüli település a Felvidéken, ahol emléknapot tartanak Bartók Béla születésnapján. A Pro Megere Polgári Tár­sulást 2012-ben alapította Mikóczy Dénes alpolgár­mester, néhány tenni akaró, tettre kész ismerősével, ba­rátjával. Nagymegyer ésIzsap városrész lakosai és vállalko­zói közti jó kapcsolatépítést, egész Nagymegyer kulturá­lis, gazdasági és társadalmi életének fellendítését tűzték ki célul. Feladatuknak tartják a magyar kulturális és közös­ségi élet szervezését, a polgá­ri értékrend megszilárdítását, a közösségépítést és a min­denkori önkormányzattal va­ló jó együttműködést. Az el­veket rendezvényeikkel is tá­mogatják, amilyen a 12. al­kalommal megszervezett MEGER Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózi­um. Hála ennek, a társulás tu­lajdonában van mintegy 120 eredeti képzőművészeti al­kotás. A cél egy városi kép­galéria létrehozása, hogy Nagymegyeren se hiányoz­zék egy ilyen intézmény. A város 8500 lakosa, valamint a Nyárbúcsúztató és lecsófesztivál városban levő kereskedelmi akadémia, illetve a magán­szakközépiskola diákjai kö­zül sokan igénylik. És ne fe­ledkezzünk meg az évi 100- 150 ezer fürdővendég kultu­rális igényeiről sem. A társu­lásnak 110 tagja van, de a ren­dezvényeiket több ezren lá­togatják. A legkedveltebbek közé tartozik a Nagymegyeri nyárbúcsúztató és lecsófesz­tivál, a Pünkösdi koncert a ró­mai katolikus templomban vagy az operatrió fellépése. Sokan látogatják a képző­­művészeti kiállításokat és ez (Képarchívum) az egyedüli település a Fel­vidéken, ahol emléknapot tartanak Bartók Béla szüle­tésnapján. Rendezvényeiket nagyrészt a tagsági díjakból fedezik, de sikerrel jártak né­hány pályázati kiírásban is. Mikóczy Dénestől megtud­tuk, a különleges névnek megvan az oka. Ez a név, amely Nagymegyer történel­mi megnevezése is, IV. Béla korából származik. Az 1268- ban kiadott adománylevelé­ben Villa Megere néven ol­vasható a település megne­vezése. 129 500 euró Eladó 5 szobás, felújított családi ház 1710 m2-es telekkel, nyárikonyhával és garázzsal Vásárúton Eladó 5 szobás, emeletes családi ház garázzsal Dunaszerdahelyen 763 m2-es telekkel Eladó Csallóközkürtön 5 szobás, tágas, napos, felújított családi ház 910 m2-es telken INGATLANÜGYEKBEN AZ ÖN LEGJOBB PARTNERE — Csiba Erzsébet © 0905/662 259 rE/MAX SZEBB OTTHON, JOBB ÉLET Eladó kulcsrakész, 3 szobás + kony­ha-nappalival új építésű családi ház Amadékarcsán 504 m2-es telekkel, Eladó Gellén 758 m2-es építkezési telek Eladók kulcsrakész, 4 szobás, energia­­takarékos házak Dunaszerdahelyen 95 m2-es lakóterülettel, 547 m2-es telekkel A RE/MAX adja el a legtöbb ingatlant a világon RF/MAX Attractive DPI 80060

Next

/
Thumbnails
Contents