Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-27 / 48. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2018. február 27. I 5 Lehangoló látványt nyújt a kivágott erdőrész (Füri Gábor felvétele) Tiltakoznak a lakosok a fakivágás ellen V.KRASZNICA MELITTA Tiltakoznak a lakosok a komáromi járásbeli Kissziget településrész melletti öreg­­erdőben található fekete diófák kivágása ellen. A petíciós íveket Bazsó László, a petíciós bizottság elnöke az önkor­mányzati ülés előtt adta át Gönczöl Gabriella polgármesternek. A faki­vágás tényén kivül az sem tetszik a polgároknak, hogy az értékes ke­ményfát az erdőgazda, Peter Orémusz testvérének cége, az Orémusz Kft. vásárolhatta meg. Kulturális örökség A petíció megfogalmazói szerint a fakivágás érzékeny kérdés, az Öreg-erdőt kulturális örökségük ré­szének tekintik, amelynek erkölcsi értéke jóval több, mint csupán a fa­anyag értéke. Az ülésen megjelent lakosok arra mutattak rá, hogy meg­látásuk szerint nemcsak a beteg, ki­száradt fákat vágják ki, hanem egészségeseket is, nagy munkagé­pekkel dolgoznak, amelyek tönkre­teszik az utat, és a vágás során kidőlt fák kárt tettek a környező egyedek­­ben is. Állításaikkal Peter Orémusz nem értett egyet, szerinte szükség volt a fakivágásra, elöregedett erdő­részről van szó, és a letöredező ágak már veszélyt jelentettek az az erdő­ben sétálókra. Elhangzott: a fakivá­gás összhangban van a község 10 évre szóló erdőgazdálkodási tervé­vel, és a járási hivatal illetékes szak­osztálya is megerősítette: mielőbb el kell távolítani a kiszáradt fákat. Nem tarvágás, fiatalítás „A fekete dió élettartama 90-100 év, ezek a fák elérték ezt a kort, el­haltak, kiszáradtak, legfeljebb 5-6 darab lehet a kivágottak közt, ame­lyikre ez nem érvényes - magyarázta az erdőgazda. - Tény, hogy most na­gyon rosszul néz ki a helyszín, a sá­ros talajban a gépek mély nyomokat hagytak, el kell még távolítani a vé­konyabb gallyakat is, de meg kell nézni egy-két év múlva, amikor a ki­hullott magokból és a hajtásokból növekedésnek indulnak az új fács­­kák. Nem tarvágásról, fiatalításról van szó, összhangban az idevágó tör­vényekkel.” Gönczöl Gabriella arra is emlékeztetett, hogy a fakivágás előtt környezetvédelmi szakbizottságot hoztak létre, amelynek az erdőgaz­dán és képviselőkön kívül több kis­­szigeti lakos, köztük Bazsó László is tagja volt, akik helyszíni szemlét is tartottak. Bazsó László azt mondta, a helyszíni szemlén nem arról volt szó, hogy 70 fát ki fognak vágni, akkor 5- 6 kiszáradt fát néztek csak meg. Az erdőgazda testvére A petíciós bizottság elnöke furcsá­nak találta azt is, hogy éppen az er­dőgazda testvérének cége vásárol­hatta meg az értékes faanyagot. Turcan Tivadar helyi lakos szintén nehezményezte, hogy míg a falu el­adja a kemény, értékes fát, ő 80-90 kilométerről kénytelen beszerezni. „Hivatalos versenytárgyaláson hir­dettük meg a faeladást, amelyre há­rom cégtől érkezett zárt borítékban ajánlat, és az Orémusz Kft. kínálta a legmagasabb, 5430 eurós árat - mondta a polgármester. - Az adás­vételi szerződésbe azt is belefoglal­tuk, hogy a cég az általa kitermelt fá­ból a lakosság részére megvételre fel­ajánlható tűzifát 1 méter hosszúságú rönkökre szabdalja. És a szerződés része a terep helyreállítása is.” A kis­­szigetiek számára azért is neuralgi­kus pont a fa, mivel ott nincs gázve­zeték, ezért a legtöbben fával fütenek. 2014-től a falu gondozza A polgármester az előzményekről szólva arról tájékoztatta lapunkat, hogy a falu tulajdonában lévő 24,11 hektárnyi erdőt 2013 végéig az álla­mi erdészet bérelte a községtől évi 3199 koronáért (106 euró). 2010-ben az Öreg-erdőben 1,53 hektáron tar­vágást végzetek, ami ugyan össz­hangban volt az akkori erdőgazdál­kodási tervvel, de a lakosok komoly tiltakozását váltotta ki. Ezért is dön­tött úgy a falu vezetése, hogy a bér­leti idő letelte után - erdőgazda szakmai felügyeletével - maga gon­dozza az erdőt. Az erdő tisztításából származó fát a lakosok vehetik meg tűzifának, amire előtte nem volt le­hetőségük. Aukción viszont a falu nem értékesítheti a fát, mert nem vállalkozásként működteti az erdőt. 400 000 euróval többet költhet a város Módosították a képviselők Dunaszerdahely idei költségvetését. DUNASZERDAHELY „2017 decemberében jelezte a pénzügyminisztérium, hogy mó­dosulnak a részadók. Ennek kö­szönhetően több mint 400 000 eu­ró plusszal gazdálkodhat a város ebben az évben” - mondta Pápay Zoltán, a pénzügyi és vagyonnyil­­vántartási főosztály vezetője a legutóbbi testületi az ülésen. En­nek az összegnek része ingatlan­­eladásból származó bevétel is, de például a Cargo cég bekötőúttal kapcsolatos hozzájárulása is, amelyet ebben az évben folyósí­tana. „Idén közel 300 000 euróval többet kap az iskolaügy, aminek feltétele éppen a részadó emelke­dése. Fontos beruházásnak tartom a Mól Aréna mögötti szabadidő­parkban lévő játszótér bekeríté­sét” - folytatta Pápay. A képvise­lő-testület jóváhagyta továbbá két új utca elnevezést, az egyiket An­gyal Pálról, egy sikabonyi ősne­mesi család tagjáról, a másikat Vermes Ferencről, a Vermes-villa építtetőjéről, a Dunaszerdahelyi Sportegylet (DSE) megalapítójá­ról nevezték el. Jóváhagyták a képviselők a városi kitüntetésekre felterjesztettek listáját is. Dísz­polgári címre Almási Róbert festőművészt javasolták, Pro Űr­be díjra a társadalmi élet területé­ről Világi Oszkárt, a sportélet te­rületéről Ráchela Józsefet, a kul­túra képviselőjeként Banyák Ist­vánt javasolták, a fiatalok részére létrehozott Pro Űrbe Juvenis díjat pedig Csiba Dávid sportolónak ítélték oda. (sk) Módszertani segédanyag a magyar óvodáknak SZÁZ ILDIKÓ Az Érsekújvári járás harmincöt magyar nevelési nyelvű óvodájá­nak vezetője, fenntartója vette át a módszertani segédanyagokat, mesekönyveket és készségfej­lesztő játékokat tartalmazó cso­magot Jókai Tibortól, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szö­vetségének (SZMPSZ) elnökétől. A Kárpát-medencei óvodafej­lesztési programot a magyar kor­mány támogatta. Az SZMPSZ szakmai, stratégiai partnerként vett részt a Magyar sarok nevű csomag összeállításában a ma­gyar óvópedagógusok tanácsa alapján. Országos viszonylatban összesen 344 intézmény részesült a támogatásban. Az óvodafej­lesztési program egyúttal lehető­vé teszi az óvónők folyamatos szakmai továbbképzését. „Min­den magyar gyereknek magyar óvodába kellene járnia. Fontos, hogy esztétikus, korszerű kör­nyezetben, jól képzett óvodape­dagógusok foglalkozzanak a gyerekekkel. Az óvónőknek még több lehetőséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy elmélyítsék tudásukat, és megismerkedjenek az új módszerekkel” - mondta Jókai Tibor. Klein Ottokár a városháza dísztermében tartott ünnepségen hangsúlyozta, az önkormányzat szívügyének tartja, hogy megfe­lelő körülményeket nyújtson az óvodai nevelők munkájához. Klein hozzátette, kívánja, hogy a magyar nyelvű könyvekben, hanghordozókban, képességfej­lesztő játékokban sok örömük teljék az óvodásoknak és nevelő­iknek. Az ünnepségen fellépett az érsek­újvári Czuczor Gergely Alapiskola gyerekkórusa (A szerző felvétele) MELLÉKLET A VASÁRNAPBAN! A tartalomból: * Kötött rövid ruha geometrikus mintákkal Ablakdísz dekorgumiból Asztali dekoráció fakéregből Manómóka húsvéti bárányfigurákkal Kartondobozok újrahasznosítása Kreatív ötletek tojástartóból Ismerkedés a kokedamával Stresszűző színező felnőtteknek Melléklet a lasárnap legújabb számában. Keresse az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents