Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-23 / 45. szám
vww.ujszo.com I 2018 . február 23. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A céges e-mail-cím személyes adat Ha a munkavállaló a céges e-mail címét személyes magánlevelezésre használja, akkor az ilyen levelei személyes adatnak és magántitoknak minősülnek, és főszabály szerint nem ellenőrizhetők a munkáltató által (Fotó: Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Ha valaki egyórtelműen azonosítható, akkor az már személyes adatnak számít, ezért a névre szóló céges email-címek is. A postafiókok kezelésében viszont nem hoz újdonságot a GDPR a korábbi szabályozáshoz képest. Újabb információkat jelentetett meg az Európai Bizottság május 25- től érvénybe lépő általános adatvédelmi rendeletről (GDPR), ezen belül is például arról, hogy mi tekinthető személyes adatnak. Az egyértelmű elemeken kívül, úgy mint a név, lakcím vagy személyazonosító igazolvány, a felsorolásban szerepelnek a mobilok helymeghatározó adatai, az IP-cím, a cookie-azonosító, valamint a munkavállalók vezetéknév.utónév@vállalkozás.com típusú céges email-címe is, ami túlmutathat azon, amit eddig a rendelet hatályáról gondoltunk. A leírás szerint csak az info@vállalkozás.com típusú címek képeznek kivételt a személyes adatok alól a jövőben. Ha tehát valaki hírlevelet akar küldeni, vagy kéretlenül ajánlatot, eDM- et, és ezt csak a cég/office/sales-/info/central @company.com e-mailcímre küldi, akkor ehhez nem kell előzetesen hozzájárulást kérnie. Ha viszont például névre szóló e-mailcímemre küldi azt, akkor már kell a hozzájárulás. Továbbá ha egy cég úgy küld ajánlatot személyre szóló email-címre, hogy azt kérték tőle - tehát valaki ilyen címről érdeklődött -, akkor az nem eDM, hanem szerződéskötés érdekében történő eljárás, amely egy külön jogalap az adatkezelésre a GDPR-ben. Személyes adatnak ugyanis az olyan információ számít, amely egy azonosítható élő személlyel kapcsolatos vagy éppen az információk összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet. Ebbe a körbe tartoznak a titkosított vagy álnevesített személyes adatok is, amelyek felhasználhatóak egy személy újraazonosítására. Egyedül az nem képezi a kör részét, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett már többé nem azonosítható az alapján, tehát „az anonimizálásnak visszafordíthatatlannak kell lennie” - úja a közlemény. A jellemzően saját neveket használó céges e-mail-címek viszont alapvetően nem álnevesítettek és nem is anonimizáltak, vagyis segítségükkel egyértelműen azonosíthatók a munkavállalók. A GDPR az adatokat az adatok kezelése során használt technológiától függetlenül védi (technológiasemleges), így egyaránt vonatkozik automatizált és manuális kezelésre akár papíron vagy IT-rendszerben. Kezelés alatt érthető akár gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, lekérdezés vagy terjesztés - ezek a személyes adatokon csak a rendelet betartásával valósíthatók meg. Konkrét példaként említhető a névjegyadatbázishoz való hozzáférés, az e-mail-címek és személyről készült fotók megjelentetése egy weboldalon, vagy éppen a fenti példában említett ajánlatküldés egy névre szóló hivatalos e-mail-címre, melyekhez egyaránt az azonosítható személy hozzájárulása szükséges. Tehát a céges e-mail-címekre, mint ahogy más személyes adatokra is vonatkoznak az adatkezelés elvei. Azaz a kezelésükről a munkáltatónak előzetesen részletes tájékoztatást kell adni, illetve a munkavállaló kérésére külön is tájékoztatni kell az adatkezelésről, továbbá a munkavállaló tiltakozhat az adat kezelésével szemben vagy kérheti azok törlését. Továbbra sem minősül személyes adatnak a céges e-mail-fiókoknak az a része, ami céges célú levelezés. Viszont gyakori probléma, hogy a levelezőrendszert a munkavállalók gyakran személyes céljaikra is használják. Ha a munkavállaló a céges email címét személyes magánlevelezésre használja, akkor az ilyen levelei személyes adatnak és magántitoknak minősülnek, és főszabály szerint nem ellenőrizhetők a munkáltató által. Azonban ha a munkavállaló a céges e-mail-címmel magánlevelezést folytat, akkor a munkáltató a magánlevelek és címzettjei e-mailcímének is adatkezelője lesz, mivel a saját szerverén történik a levelezés, és biztonsági mentés is készül róla, ezért erre külön céges szabályzatot kell kidolgozni, ami rögzíti a tárolás, megőrzés szabályait, időtartamát, a törlés szabályait, időpontját, a magánlevelezésre vonatkozó szabályokat és az esetleges munkáltatói ellenőrzés szabályait. (hwsw) RÖVIDEN Orange: növekvő bevétel Nőtt az Orange bevétele 2017- ben, a szolgáltató tájékoztatása szerint az előző évben 5 51,9 milliós forgalmat értek el. Ennek egyre jelentősebb részét teszi ki az adatszolgáltatásból származó bevétel, amely tavaly 92,3 milliós eurót tett ki. Az adózás előtti nyereség 12 millióval, 223 millió euróra nőtt. Az Orange ügyfeleinek száma 2,834 millió, az egy kliensre jutó átlagos bevétel pedig 12,1 euró. A mobilos adatszolgáltatást 1,39 millióan használják, a vezetékes szolgáltatásoknak 176 ezer ügyfele van. Az Orange tavaly a lakosság 90 százalékát érte el 4G-technológiával. Telekom: több lett az ügyfél 2017-ben A Telekom is nyilvánosságra hozta gazdasági eredményeit, ebből kiderül, hogy a bevételek 747,8 milliót tettek ki, az adózás előtt nyereség pedig 315 millió euró. Nőtt az ügyfelek száma is, 2,243 millió fő használja a Telekom mobilos szolgáltatásait, az egy ügyfélre eső átlagos bevétel pedig 12,4 euró. A Telekom 4G- hálózata a lakosság 89 százalékát érte el 2017 végén. 02: olcsóbb roaming 28 országban Új, Világ-roaming nevű csomagot jelentett be az 02, a szolgáltató ügyfelei ezen túl már nemcsak az unióban, de számos népszerű országban is kedvező áron tudnak telefonálni, internetezni. Az új csomag 0,50 eurós percdíjat és 5 euró/50MB adatcsomagot kínál, a világ 28 országában. Az újdonságot ingyenesen lehet aktiválni. Eddig ezekben az országokban egyébként 1,70 vagy 2,50 euró volt a percdíj, míg az adatforgalom ára 9 euró/lMB volt. Az árcsökkenést 28 országban használhatják az ügyfelek: Ausztrália, Ciprus (északi rész), Kína, Egyiptom, Feröer-szigetek, Fülöp-szigetek, Hawaii-szigetek, Indonézia, Izrael, Dél-afrikai 111 Olcsóbban telefonálhatunk 28, népszerű országból (Fotó: Shutterstock) köztársaság, Új-Zéland, USA, Törökország, Katar, Kanada, Dél- Korea, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Tajvan, Svájc, Szingapúr, Oroszország, Panama, Omán, Nigéria, Kenya, Moldávia és Grönland. Végéráit éli a mobilos Windows Eddig is majdnem teljesen halott volt a Microsoft Windows Phone rendszere, és a szoftvercég még két szöget bever koporsójába. A tavaly már csak 0,1 százalékos piaci részesedéssel bíró mobilos platformon belül a Windows Phone 7.5 és 8.0 verziójú készülékek most már nem kapnak több értesítést, nem frissülnek rajtuk az élő csempék, kikapcsol rajtuk a telefon megkeresése funkció. Ezzel gyakorlatilag használhatatlanná válnak ezek a készülékek mint okostelefonok, bár nyilvánvalóan tárcsázni, telefonálni és SMS-t küldeni ezután is lehet. A régebbi verziók közül a 8.1 -es még kap egy kis haladékot, és a Windows 10 Mobile továbbra is élvezi a Microsoft támogatását. (szí, index) Nem Sikerült a projekt (Képarchívum) Komoly veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia ÖSSZEFOGLALÓ Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a mesterséges intelligencia (AI) gyors elterjedése növeli a kockázatát a technológia káros felhasználásának. Automatikus hackertámadások, önvezető autók balesetének előidézése, a kereskedelemben kapható drónok fegyverként való használata — nagyjából ezek a fő veszélyforrások. A témával foglalkozó tanulmányt 14 intézmény 26 kutatója írta, többek között a Cambridge-i, Oxfordi és a Yale Egyetem szakemberei. A tanulmány konklúziója az volt, hogy autoriter államok, bűnözők és magányos támadók is visszaélhetnek az új technológiával. Az AI rossz célú mn+n vlsíq 2Xuy-20 Az AI rossz célú használata veszélyt jelent a digitális, fizikai és politikai biztonságra, mivel nagy méretű, pontosan célzott, nagy hatékonyságú támadásokat tesz lehetővé (Fotó: Shutterstock) használata veszélyt jelent a digitális, fizikai és politikai biztonságra, mivel nagy méretű, pontosan célzott, nagy hatékonyságú támadásokat tesz lehetővé. „Valamennyien egyetértünk abban, hogy a mesterséges intelligenciának sok pozitív alkalmazási lehetősége van. A szakirodalom azonban hiányos, ami a rossz célú felhasználást illeti” - mondta Miles Brundage, az Oxfordi Egyetem jövőkutató intézetének szakembere. A százoldalas tanulmány arra figyelmeztet, hogy az AI alkalmazása csökkentheti a végrehajtott támadások költségeit, ha emberi munkát és szakértelmet igénylő esetekről van szó. Olyan új támadási formák kerülhetnek felszínre, amiket eddig egyetlen ember nem hajthatott volna végre, illetve olyanok is, amik a mesterséges intelligencia sérülékenységét használják ki. (MTI)
