Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-23 / 45. szám
2 I KÖZÉLET 2018. február 23. I www.ujszo.cor Amnesty: közeleg az „emberjogi tél 55 FINTAMÁRK Meglehetősen sötét képet fest a világ helyzetéről az Amnesty International 2017-es globális jelentése. A szervezet képviselői szerint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megszületésének 70. évfordulóján úgy tűnik, senki sem veheti magától értetődőnek emberi jogait. „Közeleg az emberjogi tél” - jelentette ki Marta Simecková, az Amnesty International Slovensko munkatársa a nemzetközi embeijogi szervezet 159 országra kiteijedő emberi jogi világjelentésének pozsonyi bemutatóján. Elmondása szerint ennek oka elsősorban az, hogy míg korábban a világ demokratikus vezetői az emberi jogok koncepcióját képviselték, ez mára megváltozott. „Már nem feltétlenül érvényes a világ diktatúrákra és demokráciákra való bontása. Sok demokratikus úton megválasztott vezető építi le a demokráciát” - magyarázta. 2017 a kisebbségeket démonizáló politika erősödésének éve volt. Ennek következményeképp pedig a világ pedig egyre érzéketlenebbé válik az emberi jogok megsértésére. Ennek tipikus példája, hogy milyen kevés reakciót váltott ki a mianmari rohingja népirtás, mely a maga nemében a legkomolyabb etnikai tisztogatás a 21. században, annak ellenére, hogy a tömegkommunikációs technológiák elterjedésének köszönhetően alaposan és explicit módon dokumentálták is. A rohingjákkal- akika század eddigi legszörnyűbb etnikai tisztogatását szenvedik el-nem sokan törődnek (SiTA-feivétei) Minket is érint Az emberi, szociális, gazdasági és kulturális jogok erodálódása azonban nemcsak a rohingjákat érinti, hanem Közép- és Kelet-Európa lakosságát is. Az Amnesty jelentése kifejezetten kritikus a dolgok itteni alakulásával kapcsolatban — Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban a demokrácia komoly leépüléséről beszélnek. Menekültek és civilek A magyar országjelentés arról beszél, hogy az országban folytatódik a menekültek jogainak korlátozása, a kormány pedig a külföldi finanszírozású egyetemek, illetve civilszervezetek ellen is támadást indított. Mérő Vera, az Amnesty International Magyarország kampánykoordinátora a pozsonyi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormánykritikus civilszervezetek elleni harc már odáig jutott, hogy a kormány kommunikációjában már nemzetbiztonsági kockázattá minősítette ezeket. Eközben négy uniós kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen, mert a kormány egyes törvényei sértik az EU által garantált szabadságjogokat. Az országjelentés arról is beszél, hogy Magyarországon 2017-ben az emberek több mint negyedét veszélyezteti a szociális szegregáció, 16 százalékuk pedig komoly anyagi szükséghelyzetben van. A menekültek és migránsok helyzetével kapcsolatban Mérő Vera megjegyezte, a magyar hatóságok március óta határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb kisérő nélküli kiskorúak jelentenek. A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian lecsökkent: már csak naponta 1-2 menedékkérelmet regisztrálnak - állítja a szervezet. A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozása pedig azt jelenti, hogy 6-8 ezer ember rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszélyének. Folytatódó szegregáció Szlovákiában a demokratikus in tézményrendszer az Amnesty sze rint még viszonylag jól működik, án a romák folytatódó szegregációja, é: a hivatalok cselekvésképtelenségt miatt a szervezet bírálja az országot Kamila Gunisová, az Amnesty szlovákiai irodavezetője elmondása szerint aggasztóak Robert Kalinák belügyminiszter tervei a roma telepeken tapasztalható bűnözés visszaszorítására, mert büntető jellegűek, és diszkriminációhoz vezethetnek. Ráadásul tartanak a folytatódó rendőri túlkapásoktól is, pláne annak fényében, hogy az eddigi túlkapások nagyrészt büntetlenek maradtak. Sőt, a hírhedt, 2013-as szepsi roma telepi razzia kapcsán a szervezet megjegyzi, az ügy végül oda torkollott, hogy az ügyet a szőnyeg alá söpörték, és végül az aránytalan rendőri beavatkozás sértettjei ellen emeltek vádat rágalmazás miatt. „Mi is látjuk a bűnözést a roma telepeken - ez a jelenség pont ugyanaz, mint bárhol a világban, ahol a kirekesztett közösségek tagjai napról napra élnek, és nem látják saját jövőjüket. A megoldás bonyolult, ám a represszió még soha, sehol nem segített” - fűzte hozzá Marta Simecková. A romákat az Amnesty szerint továbbra is diszkriminálják az oktatásban, az ígért reformok pedig nem jelennek meg a gyakorlatban. A roma gyerekek továbbra is aránytalanul nagy számban kerülnek speciális iskolákba, a normális általános iskoláknak pedig nincs se pénzük, sem emberük arra, hogy megoldják a roma diákok szegregációját. Harc az Isztambuli Egyezmény miatt LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Közös nyilatkozatban támadta meg 11 szlovákiai történelmi egyház, köztük a római katolikus és a református is az Isztambuli Egyezményt. Arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza Szlovákia aláírását az Európa Tanács által kidolgozott dokumentum alól, mivel az „a családon belüli erőszak gyökerét a férfiak és nők bevett szerepeiben is látja”. Robert Fico miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy a kormány nem fogja kezdeményezni a szerződés ratifikációját, de az aláírását sem szünteti meg. Ugyanakkor az alkotmánnyal ellentétesnek nevezte az egyezmény egyes részeit, ezzel magyarázta álláspontját. Az SNS parlamenti frakciója az egyházakhoz hasonlóan az aláírás visszavonását kéri. A Híd úgy véli, egy komplex törvényben kellene kezelni a nők elleni erőszak megelőzését, de az egyezmény aláírását nem szüntetné meg. „Vannak az egyezménynek megkérdőjelezhető részei a családon belüli szerepekkel kapcsolatban” - véli Bugár. A kérdésben az ellenzék is megosztott, csak az SaS támogatja egyértelműen az egyezmény ratifikációját. Bolemant Lilla nőjogi aktivista szerint az egyházak nem akaiják elismerni, hogy a társadalomban még mindig él a hierarchikus viszony a férfi és a nő között, amely valóban forrása lehet a nők elleni erőszaknak. „Még mindig a férfi szerepek a dominánsak a társadalomban, az egyházak attól félnek, hogy az úgynevezett hagyományos szerepek, amelyek a nők alárendelt szerepét hirdetik, megváltoznak” - magyarázta lapunknak a nőjogi aktivista. Szerinte az egyházakban is alárendelt szerep jut a nőknek. „A gyülekezetekben sem veszik őket egyenrangúnak, a katolikus egyházban pedig nem lehetnek papok - magyarázta Bolemant. - Az egyház még mindig a régi férfi és női szerepekben gondolkodik, a hagyományos család szerintük az, ahol a férfi a családfenntartó, a nő pedig csak nevelje a gyerekeket.” Többet kell beszélni az EU-ról ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök a szorosabb uniós együttműködést, a házelnök viszont a tagállamok szerepének erősítését hangsúlyozta tegnap, az Európai Unió szerepéről szervezett nemzeti konventen. Az államfő szerint az uniós tagság egyértelműen hasznos Szlovákiának. Pozsony. Robert Fico továbbra is annak a híve, hogy Szlovákia az unió gyorsabban integrálódó magjába tartozzon. „Ez a mi életterünk, ha Szlovákiáért harcolunk, akkor az Európai Unióért is harcolunk” - jelentette ki Fico. Szerint az unió jövője szempontjából három fontos feladatot kell elvégezni: be kell fejezni az eurózóna kiépítését, hatékonyabbá kell tenni a migráció ellenőrzését és szorosabb együttműködésre van szükség a védelem és a belbiztonság területén. Szerinte el kell fogadni, hogy a jövőben csökken majd a támogatás a hagyományos fejlesztési területekre, mint például az egyes tagállamok közti különbség csökkentése. „Ha vannak új prioritások, amelyek eddig kisebb támogatást élveztek, mint például a migráció vagy a biztonság, akkor várhatóan nem számolhatunk azzal, hogy a jövőben a kohézióra, a különbségek csökkentésére szánt források változatlanok maradnak” - jelentette ki a miniszterelnök. Az El kell fogadni, hogy a jövőben csökken a támogatás a hagyományos fejlesztési területekre, mint például az egyes tagállamok közti különbség csökkentése. Európai Tanács már holnap tárgyalni fog az unió 2021-27-es költségvetéséről, aminek összeállítása már csak azért is nehezebb lesz, mivel Nagy-Britannia jövőre kilép a szervezetből. Ez a költségvetés csökkenését is jelentené, hiszen a britek nettó befizetők voltak. Ezzel szemben Andrej Danko (SNS) házelnök arról beszélt, hogy el kell gondolkodni arról, hogy ne a nemzeti parlamentek képviselőiből állítsák-e össze az Európai Parlamentet. Szerinte ugyanis az Európai Unió elszakadt a realitástól. Andrej Kiska köztársasági elnök szerint már csak azért is beszélni kell az Európai Unióról, mert a szlovák politikai életben is vannak olyan hangok, amelyek közvetve vagy közvetlenül megkérdőjelezik az uniós tagság előnyeit. „Ezt nem vehetjük félvállról, a lakosság jelenlegi magas támogatását nem tekinthetjük természetesnek” - jelentette ki Andrej Kiska. A legutóbbi felmérések szerint a lakosság csaknem 70 százaléka tartja előnyösnek Szlovákia számára az uniós tagságot. Andrej Kiska úgy véli, hogy a tagságnak köszönhetően is javulnak a lakosság életkörülményei, ám egyre kevesebb jó hangzik el az unióról. „Helyette hallgathatjuk, hogy milyen rossz Brüsszel, hogy elveszi szuverenitásunkat. Ennek az ellenkezője igaz” - jelentette ki az államfő. A konvent résztvevői abban is megállapodtak, hogy a jövőben egységes álláspontot fognak képviselni az unióról. (ipj, TASR) 70 éve volt a kommunista fordulat Mi történt 1948 februárjában, s mit hozott a kommunizmus Csehszlovákia számára? A Elkerülhető volt-e a vörös hatalomátvétel, s mit jelentett a hazai magyarság szempontjából? _ A Holnap az Új Szóban
