Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-21 / 43. szám

www.ujszo.com | 2018. február 21. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Háromévesen két nyelven írt, olvasott Nagy öröm, de óriási felelősség is egy kiemelkedő képességű gyerek, főleg ha kisvárosban él a család LECZO ZOLTÁN A Bodrogköz központjában élő Bánhegyi István András tagadhatatlanul tehetséges, kiemelkedő képességű gyerek. Az iskolát négyéve­sen, mindjárt a második osztályban kezdte, jelenleg nyolcéves és ötödikbe jár. Nyelveket beszél, jól énekel és zongorázik, kiválóan fest és rajzol. Nemrég Prágában volt önálló kiállítása. Édesapjával, a város ismert gyer­mekgyógyászával, Bánhegyi And­rással és Andráskával arról beszél­gettünk, milyen örömökkel és gon­dokkal jár, ha tehetséges gyerek szü­letik a családba, milyen kihívások­kal kell szembenéznie a szülőnek. És mindezt hogyan éli meg egy nyolc­éves kisfiú, akit már néhány évesen csodagyerekként kezelt a környeze­te, s akire ez a „státusz” akarva­­akaratlanul komoly terheket rak. Egy jól nevelt, csillogó szemű, ér­deklődő, szőke kissráccal találkoz­hattam, aki azonkívül, hogy nyil­vánvalóan nem a nyolcévesek átlag­életét éli, csupa olyan dolgot is csi­nál, amik elengedhetetlenek egy gyerek egészséges szellemi fejlődé­séhez. Legszívesebben mesét néz a tévében, kedvenc mesefigurái van­nak, és nem igazán szeret gyakorol­ni a zongoraórák előtt, sokat van a barátaival, és azt is megkönnyebbü­léssel nyugtázom, hogy bár kész­séggel válaszolgat a kérdéseimre, egy óra elteltével már azt kérdezi az édesapjától, mikor lesz már vége en­nek az inteijúnak. Andráska 2009. november 1-jén született. Édesapja elmondása sze­rint másfél-két éves volt, amikor el­kezdte lemásolni azokat az ábrákat, amelyeket az anyukája rajzolgatott neki. Egy idő után ugyanígy leraj­zolta az ábécé nagy nyomtatott betűit is. Három nap elteltével le tudta írni az összes betűt úgy, ahogyan egy­más után következnek. Két hét alatt megtanulta összeolvasni a betűket. Ezután rövid időn belül folyéko­nyan írt, olvasott, számolt, s mindezt angolul is. A 11 éves testvérétől megtanulta használni a számítógé­pet, és hamar kiderült, hogy fotogra­­fikus memóriája van. A szülők meg­lepődtek, és igyekeztek olyan elfog­laltságokat találni Andráskának, amiket élvez, amelyek kihívást je­lentenek számára. Hároméves volt, amikor szakemberhez fordultak, hogy mérje fel a gyerek képességeit. A szülők ugyanis tudni akarták, mit kell tenniük, hogy segítsék a gyerek fejlődését, és mi az, amit el kell ke­rülniük. A gyerekpszichológus meg­állapította, hogy Andráska intel­Mi a tehetség? A tehetséget leíró teóriákból ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell a tehetségnek négy összetevőjét emeli ki: 1. átlag feletti általános képességek, 2. átlagot meghaladó speci­ális képességek, 3. kreativi­tás, 4. feladat iránti elkötele­zettség. Az átlag feletti álta­lános képességek közé tarto­zik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony informá­ciófeldolgozási stratégiák stb. A speciális képességek adják meg a tehetség jellegzetes­ségét. A Gardner-féle cso­portosítás szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális­téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Afeladat iránti elkötelezettség olyan személyiségtényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát adják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adott­ságaik - a négy fenti össze­tevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely te­rületén. (Iz) ligencia-hányadosa 146-os, és azt ajánlotta a szülőknek, vagy írassák be egy olyan intézménybe, amely különleges képességű gyerekek képzésével foglalkozik, vagy ko­rábban adják iskolába. Megfelelő oktatási intézmény csak a 100 kilo­méterre lévő Kassán, valamint az ugyanilyen távolságra lévő Miskol­con van, az pedig elképzelhetetlen volt, hogy a négyéves gyerek hosszabb időre elszakadjon a szüle­itől, ezért a második lehetőséget vá­lasztották. Először a helyi magyar iskolába mentek, de az intézmény akkori vezetői azt mondtákjöjjenek vissza akkor, amikor a gyerek isko­laköteles lesz... A királyhelmeci szlovák alapiskolában azonban vál­lalták a gyereket és a tanításával járó többletmunkát. Andrást szlovák is­kolába íratták, és jelenleg is odajár. Mivel a szülők arra is felkészültek, hogy a gyerek nem lesz képes al­kalmazkodni új környezetéhez, elő­ször hetente csak néhány napot járt iskolába. A pedagógusok azonban jelezték, nincs semmi gond. Pedig Andráska csak egy kicsit tudott szlovákul, ezt a hátrányt azonban néhány héten belül behozta. Az is­kolába lépéstől a kisfiú is tartott, nem tudta, hogyan fog teljesíteni. Mint mondta, jó érzés, hogy tehetséges, és az is jó dolog, hogy különbözik a többi gyerektől. Persze vannak, akik ezért távolságtartók vele, de még többen vannak, akik épp ezért ked­velik. Barátkozni az osztályába járó lányokkal szeret, mert a fiúkat, ahogy mondja, „csak a foci meg az ilyesmik érdeklik”. Testnevelésórán is a lányokkal tornázik, hisz veszé­lyes lenne és kudarcokkal járna, ha a nála testileg jóval fejlettebb fiúkkal kellene vetélkednie. Andráska festeni és rajzolni szeret a legjobban, a kedvenc technikája az akrillfestés. Ötéves volt, amikor a zongora- és énekórák mellett beírat­ták a művészeti alapiskola rajz tan­szakára is. Nemrég a család tulajdo­nában lévő étterem egyik asztalánál rajzolgatott, amikor egy férfi állt meg mellette. Az épp egy kiállításmeg­nyitóra a városba érkező Euboslav Moza professzor, művészettörté­nész volt az, és arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy a gyerek nagyon te­hetséges, és vétek lenne, ha nem fej­lesztenék. Hogy szavait komolyan gondolta, azt az is jól mutatta, hogy mindjárt szerepet vállalt egy prágai kiállítás megszervezésében, melyet később az ő ajánló szavaival nyitot­tak meg. Először a magyar iskolába mentek, de az intézmény akkori vezetői azt mondták, jöjjenek vissza akkor, amikora gyerek iskolaköteles lesz... Andráska egyébként jó matema­tikából és biológiából is, de a többi tantárgyból szintén kiváló. Mint mondja, ez azért jó, mert amúgy is gyerekorvos szeretne lenni, s köz­ben rajongva néz az apjára. Bánhe­gyi doktor elmondta, a magyar műveltség megszerzésében a szülők segítik a gyereket, de az iskola ve­zetőjével már megállapodtak, hogy ha jövőre nyolcosztályos gimnázi­umba kerül a gyerek, külön magyar nyelv és irodalom-, illetve történe­lemórára fog járni. Az édesapa azt is elmondta, azzal, hogy a gyerek ko­rábban kezdett iskolába járni, és hogy ennyi mindent csinál, egyálta­lán nem a szülők elvárásának tesz eleget. Andráska élvezi, és a szülei igyekeznek mindent megadni neki. Külföldi utazások és közös progra­mok szervezésével, de számtalan más módon is szeretnék folyamato­san élményekhez, tapasztalatokhoz, új ismeretekhez juttatni. Tudatában vannak annak is, hogy mindez egye­sekből irigységet és kétkedést vált ki, amit sajnos a gyerek is érzékel. A cseh fővárosból hazafelé tartva arra kérte az édesapját, ne mondja sen­kinek, hogy kiállítása volt Prágában. Mert ha ezt megtudják az emberek, elveszítheti a barátait... 70 éves a győzelmes február - 70 éve borult vörösbe Csehszlovákia. Mi élteti ma is a szocializmus iránti nosztalgiát' Miben más ez a cseheknél, mint nálunk' Mégis csak fontosabb a hatalmiiag szervezett biztonság, mint a szabadság? És mi köze a 100-as Skodának a biztonságérzethez? Melyek a szoci ikonikus tárgyai? ► A Sorsok rovatban ismét egy megható és megerősítő történet. Alzbetka egészséges gyerek volt, mígnem tízéves korában hirtelen lázas lett. Mit tett vele a vírusos agyhártyagyulladás? TIPP BÖJTI SPÓROLÁSRA újságárusoknál! Minoritái) Keresse a Vasárnap legújabb számát az Rengeteg dolog érdekli, de legszívesebben mesét néz a tévében, mint a több tn/orol/ (A c7or7Ő foh/átolo Tűző nap - András egyik Prágában kiállított festménye András a szüleivel és a nővérével a kiállításmegnyitón (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents