Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-21 / 43. szám
6 KULTÚRA 2018. február 21. lwww.ujszo.com Hogyan fogadjuk az intoleranciát? Tormás Rafa A tolerancia paradoxona című kiállítása április 15-ig látható a pozsonyi Kunsthalle LAB kiállítótérben TALLÓSIBÉLA Pozsony. A Kunsthalle LAB kiállítiteróben április 15-ig tekinthető meg Tornái Rafa A tolerancia paradoxona című kiállítása. Az Sznf térről, az ablaküvegen keresztül is látható kiállítóhelyiségben a művész elsődlegesen esztétikai minőségeket hordozó objektjei, tárgyszobrai mellett a vizuális aktivizmust képviselő videóiból látható válogatás. A kiállítás címének magyarázatával Kari Popper osztrák származású angol filozófushoz, a nyitott társadalom elméletének megalkotójáig kell visszamenni. A nyitott társadalom és ellenségei című müvét a filozófus az Anschluss, vagyis Ausztria megszállása idején kezdte írni, 1938-ban, majd Új-Zélandon, emigrációban fejezte be, 1944-ben. Ebben foglalkozik a demokrácia, a szabadság és a tolerancia paradoxonával. Az utóbbival kapcsolatban így fogalmaz: a korlátlan tolerancia szükségképpen a tolerancia eltűnését eredményezi. Ha korlátlan toleranciát gyakorlunk azokkal szemben is, akik intoleránsak, ha nem vagyunk felkészülve arra, hogy egy toleráns társadalmat megvédj ük az intoleránsak támadásaitól, akkor a toleránsokat a toleranciával együtt el fogják pusztítani. Kari Poppernek ez az elmélete - a mai társadalmi helyzetre, az extrémizmus előretörésére és jelenlétére vonatkoztatva - adja Tomás Rafa kiállításának eszmei keretét. Ennek az elméletnek a tudatában kellene nézni és értelmezni, elfogadni vagy nem elfogadni a kiállítótérben elhelyezett videók valóságát - az intoleranciát. Tomás Rafa aktivista művészetének tárgya nem más, mint a nacionalizmus, az extrémizmus hazai és külföldi megnyilvánulásai, valamint a kisebbségekkel és ez etnikai csoportokkal való együttélés. RÖVIDEN Támogatja az Arte Enyedi új' filmjót Berlin. Az Arte német-francia közszolgálati kulturális televízió is támogatja Enyedi Ildikó Feleségem története című új filmjének gyártását; nemcsak a költségvetéshez járul hozzá, hanem műsorra is tűzi majd az alkotást - jelentette be Havas Agnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója. A napokban vált véglegessé, hogy a Füst Milán-regény alapján készülő filmben a többi között az Adélé életéből ismert Léa Seydoux alakítja Lizzyt, a holland hajós, Störr kapitány feleségét. (MTI) Léa Seydoux lesz a női főszereplő A tolerancia paradoxona című kiállítás azt üzeni, hogy a szabad és a nyitott társadalomért folytatott harc ma is aktuális, sikere pedig függ a társadalmi angazsáltságtól. Nem véletlen, hogy az elénk tárt anyag a vizuális aktivizmus eszközeivel civil aktivitásra ösztönöz, azzal, hogy megpróbál a közömbösségből felrázni. Tomás Rafa videokamerával és fényképezőgéppel „felfegyverkezve” vonul ki az aktuális történésekre, például a Kotleba pártja által szervezett tüntetésekre, amelyeken (saját megfogalmazása szerint) „kamerával vizsgálja”, majd dokumentaristaművészi eszközökkel rögzíti az eseményeket és vágja a képeket úgy, hogy elsősorban annak az érzelmi töltetnek a vizuális befogására fókuszál, amely az intoleráns megnyilvánulásokat motiválja. Rafa maga is kezdeményez akciókat - mindenekelőtt a roma közösségek életminőségének javítására -, amelyekről szintén készít felvételeket. Ezekből is következik, hogy aktivista videóművészetében az esztétika és az etika egyforma szerepet játszik. A Kunsthalle LAB-ban rendezett kiállításra Lenka Kukurová kurátor a művész régebbi és újabb munkáiból válogatott. Az összeállítás három tematikus egységből építkezik. Az első terület az extrémizmus és a neofasizmus szlovákiai teijedése. Az ide sorolható videók között megnézhető egyebek mellett a menekültek elleni 2015-ös tüntetésről, a szlovák honvédő milícia 2015-ös sninai gyakorlatozásáról, a 2016-os pozsonyi szivárványos menetről, a fasizmus elleni 2017-es pozsonyi tüntetésről készült munka. E blokkot kiegészíti egy olyan interaktív fotófal, amely állásfoglalásra szólítja fel a látogatót, aki beállhat bizonyos figurák helyébe, és fotó készülhet róla. A másodig csoportot a hazai romatelepeken kezdeményezett aktivitásokról szóló, a harmadikat pedig a külföldi - Ukrajnában, Lengyelországban — forgatott munkák alkotják. Sziget: jön Dua Lipa és a Gorillaz is Budapest. Az idei Brit Awardsra öt kategóriába jelölt Dua Lipa és a világ egyik legnépszerűbb virtuális együttese, a Gorillaz is fellép az idei Sziget fesztiválon, amelyet augusztus 8. és 15. között rendeznek meg. A fesztivál nagyszínpadán első alkalommal láthatja a közönség az ifjú kanadai énekesdalszerzőt, Shawn Mendest. Fellép továbbá a grime egyik nagy tehetsége, Stormzy, tavalyi lemezét hozza el a Grammy-díjas The War On Drugs, és koncertet ad az ausztrál énekes-dalszerző, a Chet Faker művésznéven is alkotó Nick Murphy. A soul-folk műfajt képviseli Lianne La Havas, továbbá a Sziget vendége lesz az amerikai rapper-énekes Desiigner, és a tavaly öt nagylemezt kiadó ausztrál pszichedelikus rockzenekar, a King Gizzard & The Lizard Wizard is. Az elektronikus zenei felhozatalt egyebek mellett a Gorgon City live erősíti, a soul irányt JP Cooper képviseli. (MTI) Holnap operettpremier a Tháliában Kassa. Holnap mutatja be a kassai Thália Színház A montmartro-i ibolyát, Kálmán Imre operettját, az újvidéki László Sándor rendezésében. A magyar operett világsikerszériája Kálmán Imre műveivel kezdődött. A montmartre-i ibolyát 1935- ben mutatták be Budapesten. A mű előélete rendkívül kalandos. 1848- ban jelent meg Párizsban Henri Murgier Bohémek című regénye, ebből született 1896-ban Puccini Bohémélet című világhírű operája, s ennek cselekményét dolgozta fel Kálmán Imre is. Három jó barát nyomorog fényes tehetséggel egy sötét padlásszobában, Párizs szívében, valamikor a századfordulón. Bohémnek lenni nem kifizetődő dolog, Raoul, a festő, Henry, az író és Florimond, a zeneszerző ezt saját bőrén tapasztalja. Együtt álmodoznak arról, hogy egyszer majd sikeresek és gazdagok lesznek. Egyelőre azonban az alkotói örömök helyett a túlélésért vívott harc foglalja le őket. Mindennapjaikba egyedül a tiszta lelkű kis Violetta, egy montmartre-i árva lány hoz némi színt. Hatalmas feladat vár a három művészre: meg kell menteniük Violettát mostohaanyjától, aki egy le- * ánykereskedőnek akarja eladni a I lányt. Félreértések, abszurd helyzetek egész során keresztül kiderül, hogy az önzetlenség a legjobb ellenszer az élet ridegségével, kilátástalanságával szemben. A főbb szerepekben Dégner Lillát, Lax Juditot, Varga Líviát, Madarász Mátét, Nádasdi Pétert és Habodász Istvánt láthatjuk. A koreográfus Gyenes Ildikó, a díszletet és a jelmezeket Csík György tervezte. (juk) Tornáé Rafa két munkájának egy-egy kockája. Fent: a gálszécsi roma telep lakóházának revitalizációja. Alul: a szlovák honvédő milícia gyakorlatozás közben. (Reprofotók: Kunsthalle) Habodász István, Dégner Lilla, Nádasdi Péter és Madarász Máté (Németi Róbert fe
