Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-21 / 43. szám
2 I KOZELET 2018. február 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ódor Lajos lett a jegybank alelnöke Pozsony. Andrej Kiska államfő tegnap átadta megbízólevelét Odor Lajosnak, a Nemzeti Bank (NBS)új alelnökének. „Prioritásom, hogy a azNBS ajövőben is respektált intézmény maradjon, és látható legyen a legfontosabb gazdasági párbeszédek során” - mondta Odor Lajos, aki jelenleg nem lát olyan területet az NBS- en belül, ahol sürgős módosításokat kellene végrehajtani. Szerinte inkább hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni, s idővel azt átültetni. (TASR, ie) Januárban is kevesebb állástalan Pozsony. Tovább csökkent a munkanélküliség Szlovákiában. A munkaügyi minisztérium statisztikai adatai alapján január végén 5,88% volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ez a tavaly decemberi adatokhoz képest 0,06 százajékpontnyi csökkenést jelent. Évközi összehasonlításban a múlt hónapban 2,76%-kal volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter szerint már a tartósan munkanélküliek száma is csökken. Állítja, egy hónap alatt mintegy 2600 tartósan munkanélküli álláskereső is elhelyezkedett. (TASR, ie) Hibáztak, de ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Számvevőszók szerint nem lehet kijelenteni, hogy a külügyminisztérium átlátható módon szervezte ós bonyolította le Szlovákia 2016-os uniós elnöksógónek rendezvényeit. A Miroslav Lajcák (Smer) vezette külügyminisztérium szokatlan praktikáira annak volt alkalmazottja, Zuzana Hlávková hívta fel a nyilvánosság figyelmét, aki azt állította, hogy a tárca több rendezvényt túl drágán szervezett, ráadásul előre kiválasztott ügynökségek kapták meg a megbízást. Ä rendezvényekkel az Állami Számvevőszék (NKÚ) szerint sincs minden rendben. Ellenőrei ugyanis több hiányosságot találtak a könyvelésben, az elnökséggel kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknál és a szerződések nyilvánosságra hozatalánál. A féléves elnökségre eredetileg 73 millió eurót különítettek el, végül valamivel több mint 50 millió euróba került. „Az ellenőrzés alapján az uniós elnökséggel kapcsolatos aktivitásokra 2014 és 2016 között a külügy 32,5 millió eurót, a környezetvédelmi tárca pedig 3,3 Fokozatosan jöhetnek az új táblák Érsek Árpád miniszter egyelőre csak a helységnévtáblákkal foglalkozik, a kétnyelvű útjelzőkkel még nem (Somoni Tibor felvétele) FINTAMÁRK Európaibbak lettünk - mondta Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter a sűrű somorjai hóesésben tegnap, mikor bemutatta, hogy néznek majd ki az új magyar nyelvű helységnévtáblák. A kétnyelvű útjelző táblákról azonban még nem beszél, elmondása szerint még nem is foglalkozik velük. A Somotján bemutatott magyar helységnévtábla a korábbi gyakorlattal ellentétben ugyanakkora, mint a szlovák változat, és már nem teljesen kék, hanem kék szegélyű. Fokozatosan cserélik majd az újra a régi táblákat a települések elején és végén. Az első osztályú utak mentén a táblák felelőse az állam, pontosabban a közlekedésügyi minisztérium alá tartozó Szlovák Közútkezelő Vállalat, nekik fokozatosan 385 táblát kell majd újra cserélniük, ebből 325 a magyar. Az alacsonyabb osztályú utak mentén a megyék, illetve az önkormányzatok cserélhetik majd a táblákat, az összeget maguknak kell kigazdálkodniuk, hiszen külön pénzkeretet nem kapnak erre. Egy tábla ára valamivel több mint 100 euró — jegyezte meg Érsek. Azt nem lehet felmérni, milyen ütemben kerülhetnek ki az új táblák, először valószínűleg ott látjuk majd viszont őket, ahol az eddigi, kisebb táblák megrongálódtak, lefestették őket, vagy más miatt szorulnak cserére. Akik morgolódnak A minisztert nem zavarja különösebben, hogy a Híd koalíciós partnereinek egyes politikusai, például Anton Hmko, az SNS első alelnöke, és Ján Podmanicky, a Smer képviselője kifogásolják a táblacseréket. „Ez az ő véleményük, amit nem fogok kommentálni. Azok morgolódnak, akik még nem látták az új táblákat” - mondta Érsek. A párt egyébként a nap folyamán közleményében hisztérikusnak és feszültségkeltőnek nevezte Hmko és Podmanicky reakcióját a táblaügyre, mondván, mindez arról tanúskodik, mennyire korlátozottan látják a kisebbségi jogokat. Az új táblák kihelyezését a közúti közlekedést szabályozó törvény belügyminisztériumi végrehajtó rendeletének módosítása tette lehetővé - ugyanez a rendelet ugyanakkor a kétnyelvű közlekedési táblák kihelyezése elől is elhárította az adminisztratív akadályokat. Érsek azt nem árulta el, mikor kerülhetnek ki az utak mellé ilyen táblák, és ki lesz felelős a jóváhagyásukért, ezzel most nem akar foglalkozni. „Egyelőre azokkal a táblákkal foglalkozom, amelyeket most mutattunk be, ne menjünk elébe a dolgoknak” - jelentette ki. Hozzátette, fokozatosan teszik a dolgukat, most a helységnévtáblák vannak terítéken. Vasúti kétnyelvűség A közúti és vasúti kétnyelvűsítés előző állomása közel egy évvel ezelőtt a kisebbségi nyelvű vasúti táblák kihelyezése volt — ez szintén egy minisztériumi rendelet módosítása révén sikerült. Ez azonban csak azt tette lehetővé, hogy a magyar táblákat a vasútállomásokra tegyék ki, a vasúti megállóhelyek kétnyelvűsítése azóta sem megoldott, ehhez már törvénymódosítás kellene. Érsek egy évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, őszre várható a vasúti törvény megnyitása, ám ez végül elmaradt. A szakminiszter most az Új Szónak úgy nyilatkozott, a törvénnyel idén foglalkoznak majd. nem lesz következménye Egy hónap alatt 7715 uj külföldi munkás millió eurót költött” - tájékoztatott Daniela Bolech Dobáková, az NKÚ szóvivője. A legnagyobb hiányosságokat az uniós elnökség lógójának bemutatására szervezett rendezvénynél találtak. A minisztérium több mint egy évvel ezelőtt azt állította, hogy a gálaestet 200 ezer euróból rendezte meg. Zuzana Hlávková szerint azonban a valós költségek harmadával magasabbak voltak. Az NKÚ szerint a tárca több dokumentumot nem hozott nyilvá-A rendelkezésekre álló dokumentumokból nem lehetett megállapítani, hogy mi alapján nyerte el a megbízást az Evka-ügynökség. nosságra, illetve a szerződésekből nem derül ki, hogy pontosan mennyit fizetett egy-egy megrendelésért. „A rendelkezésekre álló dokumentumokból nem lehetett megállapítani, hogy mi alapján nyerte el a megbízást az Evkaügynökség” - áll az NKÚ jelentésében. A hivatal a minisztérium további 13 megbízásánál is talált hiányosságokat, rosszul határozta meg a megrendelt szolgáltatás becsült költségét, vagy az elektronikus piactéren keresztül rendelte meg a szolgáltatást, miközben gond nélkül hozzáférhető. Ugyanakkor az NKÚ csak ajánlásokat fogalmazott meg a jövőre nézve. Ezt követően a tárcának alaposabban kell megterveznie a közbeszerzési eljárásokat, és hatékonyabban tárcán belüli ellenőrző mechanizmusokat kell felállítania. Peter Susko, a külügy szóvivője az NKÚ jelentésére reagálva kijelentette, hogy a tárca ajövőben beépíti a hivatal ajánlásait a belső eljárásaiba. A nyilvánosság azonban már nem fogja megtudni, hogy a külügyminisztérium pontosan mennyit és mire költött Szlovákia féléves uniós elnöksége alatt. A hiányzó dokumentumokat ugyanis visszamenőleg, az NKÚ elmarasztaló jelentését követően sem hozza nyilvánosságra. Az Állami Számvevőszék a környezetvédelmi minisztérium 5 közbeszerzési eljárásánál talált hiányosságokat. Rámutatott, hogy egyik tárca sem végzett belső ellenőrzést, ezért mindkét minisztérium alkalmazottait képezni kell ezeken a területeken. (TASR, SITA, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Éves összehasonlításban 37 százalékkal ugrott meg idén januárban a munkavállalás miatt tartózkodási engedélyt kérő külföldiek száma; a 7715 kérvényből több mint 2600 érkezett ukrán, 2300 pedig szerb állampolgároktól - tájékoztatott Ladislav Csémi, az Országos Rendőrfőkapitányság idegenrendészeti osztályának vezetője. Az elmúlt években rohamosan megemelkedett a Szlovákiában legálisan tartózkodó, Európai Unión kívüli országokból származó külföldiek száma. Míg 2012- ben 25 019 ilyen személyt tartottak számon Szlovákiában, 2015- ben már több mint 35 ezret, tavaly pedig 50 395-öt. Az összehasonlítás kedvéért Lengyelországban másfél millió ukrán dolgozik hivatalosan, és még legalább félmillió feketén, de az ukránok számára népszerű kivándorlási célpont még Oroszország (nyilván elsősorban az orosz nemzetiségűek számára), Csehország és Olaszország is. A portfolio.hu gazdasági hírportál szerint Csehországba 2015 óta 122 ezer ukrán vendégmunkás érkezett, és a cseh kormány az őket is sújtó munkaerőhiány miatt ezt ráadásul a duplájára szeremé emelni. Szlovákiában is egyre nagyobb a munkaerőhiány, elsősorban a nyugat-szlovákiai autógyárak igényelnek egyre több új alkalmazottat. Csémi szerint amint megugrik az igény a külföldiek legális foglalkoztatása iránt, automatikusan megszaporodik az illegális munkavállalók száma is, ezért a hatóságok a megszokottnál gyakrabban tartanak majd ellenőrzéseket. Például múlt csütörtökön egy kassai építkezésen 62 illegálisan dolgozó külföldi munkást tartóztattak le. A 38 moldovai és 24 ukrán állampolgárt kiutasították az országból, s egy évre kitiltották őket a schengeni övezetből; egy szlovák állampolgár ellen eljárás indult illegális foglalkoztatásért. Tavaly összesen 340 ilyen ellenőrzést végeztek, a 3228 ellenőrzött személyből 1773 volt külföldi állampolgár. „Az illegális munka miatt 702 külföldit utasítottunk ki az országból” - pontosított Csémi. További részletek a 16. oldalon. (dem, TASR) Las Vegas: a bűnök városa belülről Helyszíni riportunk a kaszinók fővárosából, ahol újabban már engedélyezett a könnyű drogok fogyasztása is. Trükközések, prostitúció, szerencsejátékok az Új Szó riportere szemével. Holnap az Új Szóban