Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-21 / 43. szám

2 I KOZELET 2018. február 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ódor Lajos lett a jegybank alelnöke Pozsony. Andrej Kiska államfő tegnap átadta megbízólevelét Odor Lajosnak, a Nemzeti Bank (NBS)új alelnökének. „Prioritá­som, hogy a azNBS ajövőben is respektált intézmény maradjon, és látható legyen a legfontosabb gazdasági párbeszédek során” - mondta Odor Lajos, aki jelenleg nem lát olyan területet az NBS- en belül, ahol sürgős módosítá­sokat kellene végrehajtani. Sze­rinte inkább hosszú távú straté­giát kellene kidolgozni, s idővel azt átültetni. (TASR, ie) Januárban is kevesebb állástalan Pozsony. Tovább csökkent a munkanélküliség Szlovákiában. A munkaügyi minisztérium sta­tisztikai adatai alapján január vé­gén 5,88% volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ez a tavaly decemberi adatokhoz képest 0,06 százajékpontnyi csökkenést je­lent. Évközi összehasonlításban a múlt hónapban 2,76%-kal volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Ján Richter (Smer) munka­ügyi miniszter szerint már a tar­tósan munkanélküliek száma is csökken. Állítja, egy hónap alatt mintegy 2600 tartósan munka­­nélküli álláskereső is elhelyez­kedett. (TASR, ie) Hibáztak, de ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Számvevőszók szerint nem lehet kijelenteni, hogy a külügyminisztérium átlátható módon szervezte ós bonyolította le Szlovákia 2016-os uniós elnöksógónek rendezvényeit. A Miroslav Lajcák (Smer) vezet­te külügyminisztérium szokatlan praktikáira annak volt alkalmazott­ja, Zuzana Hlávková hívta fel a nyilvánosság figyelmét, aki azt ál­lította, hogy a tárca több rendez­vényt túl drágán szervezett, ráadá­sul előre kiválasztott ügynökségek kapták meg a megbízást. Ä rendezvényekkel az Állami Számvevőszék (NKÚ) szerint sincs minden rendben. Ellenőrei ugyanis több hiányosságot találtak a köny­velésben, az elnökséggel kapcsola­tos közbeszerzési eljárásoknál és a szerződések nyilvánosságra hoza­talánál. A féléves elnökségre ere­detileg 73 millió eurót különítettek el, végül valamivel több mint 50 millió euróba került. „Az ellenőrzés alapján az uniós elnökséggel kap­csolatos aktivitásokra 2014 és 2016 között a külügy 32,5 millió eurót, a környezetvédelmi tárca pedig 3,3 Fokozatosan jöhetnek az új táblák Érsek Árpád miniszter egyelőre csak a helységnévtáblákkal foglalkozik, a kétnyelvű útjelzőkkel még nem (Somoni Tibor felvétele) FINTAMÁRK Európaibbak lettünk - mondta Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter a sűrű somorjai hóe­sésben tegnap, mikor bemu­tatta, hogy néznek majd ki az új magyar nyelvű helységnév­­táblák. A kétnyelvű útjelző táblákról azonban még nem beszél, elmondása szerint még nem is foglalkozik velük. A Somotján bemutatott magyar helységnévtábla a korábbi gyakor­lattal ellentétben ugyanakkora, mint a szlovák változat, és már nem tel­jesen kék, hanem kék szegélyű. Fo­kozatosan cserélik majd az újra a ré­gi táblákat a települések elején és végén. Az első osztályú utak mentén a táblák felelőse az állam, pontosab­ban a közlekedésügyi minisztérium alá tartozó Szlovák Közútkezelő Vállalat, nekik fokozatosan 385 táb­lát kell majd újra cserélniük, ebből 325 a magyar. Az alacsonyabb osz­tályú utak mentén a megyék, illetve az önkormányzatok cserélhetik majd a táblákat, az összeget maguknak kell kigazdálkodniuk, hiszen külön pénzkeretet nem kapnak erre. Egy tábla ára valamivel több mint 100 euró — jegyezte meg Érsek. Azt nem lehet felmérni, milyen ütemben ke­rülhetnek ki az új táblák, először valószínűleg ott látjuk majd viszont őket, ahol az eddigi, kisebb táblák megrongálódtak, lefestették őket, vagy más miatt szorulnak cserére. Akik morgolódnak A minisztert nem zavarja különö­sebben, hogy a Híd koalíciós part­nereinek egyes politikusai, például Anton Hmko, az SNS első alelnöke, és Ján Podmanicky, a Smer képvi­selője kifogásolják a táblacseréket. „Ez az ő véleményük, amit nem fo­gok kommentálni. Azok morgolód­nak, akik még nem látták az új táb­lákat” - mondta Érsek. A párt egyébként a nap folyamán közlemé­nyében hisztérikusnak és feszült­ségkeltőnek nevezte Hmko és Podmanicky reakcióját a táblaügy­re, mondván, mindez arról tanúsko­dik, mennyire korlátozottan látják a kisebbségi jogokat. Az új táblák kihelyezését a közúti közlekedést szabályozó törvény bel­ügyminisztériumi végrehajtó rende­letének módosítása tette lehetővé - ugyanez a rendelet ugyanakkor a kétnyelvű közlekedési táblák kihe­lyezése elől is elhárította az admi­nisztratív akadályokat. Érsek azt nem árulta el, mikor kerülhetnek ki az utak mellé ilyen táblák, és ki lesz felelős a jóváhagyásukért, ezzel most nem akar foglalkozni. „Egyelőre azokkal a táb­lákkal foglalkozom, amelyeket most mutattunk be, ne menjünk elébe a dolgoknak” - jelentette ki. Hozzátet­te, fokozatosan teszik a dolgukat, most a helységnévtáblák vannak te­rítéken. Vasúti kétnyelvűség A közúti és vasúti kétnyelvűsítés előző állomása közel egy évvel ez­előtt a kisebbségi nyelvű vasúti táb­lák kihelyezése volt — ez szintén egy minisztériumi rendelet módosítása révén sikerült. Ez azonban csak azt tette lehetővé, hogy a magyar táblá­kat a vasútállomásokra tegyék ki, a vasúti megállóhelyek kétnyelvűsí­­tése azóta sem megoldott, ehhez már törvénymódosítás kellene. Érsek egy évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, őszre várható a vasúti törvény meg­nyitása, ám ez végül elmaradt. A szakminiszter most az Új Szónak úgy nyilatkozott, a törvénnyel idén fog­lalkoznak majd. nem lesz következménye Egy hónap alatt 7715 uj külföldi munkás millió eurót költött” - tájékoztatott Daniela Bolech Dobáková, az NKÚ szóvivője. A legnagyobb hiányosságokat az uniós elnökség lógójának bemuta­tására szervezett rendezvénynél ta­láltak. A minisztérium több mint egy évvel ezelőtt azt állította, hogy a gá­laestet 200 ezer euróból rendezte meg. Zuzana Hlávková szerint azonban a valós költségek harma­dával magasabbak voltak. Az NKÚ szerint a tárca több do­kumentumot nem hozott nyilvá-A rendelkezésekre álló dokumentumokból nem lehetett megállapítani, hogy mi alapján nyerte el a megbízást az Evka-ügynökség. nosságra, illetve a szerződésekből nem derül ki, hogy pontosan mennyit fizetett egy-egy megren­delésért. „A rendelkezésekre álló dokumentumokból nem lehetett megállapítani, hogy mi alapján nyerte el a megbízást az Evka­­ügynökség” - áll az NKÚ jelenté­sében. A hivatal a minisztérium to­vábbi 13 megbízásánál is talált hiá­nyosságokat, rosszul határozta meg a megrendelt szolgáltatás becsült költségét, vagy az elektronikus pi­actéren keresztül rendelte meg a szolgáltatást, miközben gond nél­kül hozzáférhető. Ugyanakkor az NKÚ csak ajánlásokat fogalmazott meg a jövőre nézve. Ezt követően a tárcának alaposabban kell megter­veznie a közbeszerzési eljárásokat, és hatékonyabban tárcán belüli el­lenőrző mechanizmusokat kell fel­állítania. Peter Susko, a külügy szóvivője az NKÚ jelentésére reagálva kije­lentette, hogy a tárca ajövőben be­építi a hivatal ajánlásait a belső el­járásaiba. A nyilvánosság azonban már nem fogja megtudni, hogy a külügyminisztérium pontosan mennyit és mire költött Szlovákia féléves uniós elnöksége alatt. A hi­ányzó dokumentumokat ugyanis visszamenőleg, az NKÚ elmarasz­taló jelentését követően sem hozza nyilvánosságra. Az Állami Számvevőszék a kör­nyezetvédelmi minisztérium 5 köz­­beszerzési eljárásánál talált hiá­nyosságokat. Rámutatott, hogy egyik tárca sem végzett belső ellen­őrzést, ezért mindkét minisztérium alkalmazottait képezni kell ezeken a területeken. (TASR, SITA, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Éves összehasonlí­tásban 37 százalékkal ugrott meg idén januárban a munkavállalás miatt tartózkodási engedélyt kérő külföldiek száma; a 7715 kér­vényből több mint 2600 érkezett ukrán, 2300 pedig szerb állampol­gároktól - tájékoztatott Ladislav Csémi, az Országos Rendőr­főkapitányság idegenrendészeti osztályának vezetője. Az elmúlt években rohamosan megemelkedett a Szlovákiában legálisan tartózkodó, Európai Unión kívüli országokból szár­mazó külföldiek száma. Míg 2012- ben 25 019 ilyen személyt tartot­tak számon Szlovákiában, 2015- ben már több mint 35 ezret, tavaly pedig 50 395-öt. Az összehasonlítás kedvéért Lengyelországban másfél millió ukrán dolgozik hivatalosan, és még legalább félmillió feketén, de az ukránok számára népszerű ki­­vándorlási célpont még Oroszor­szág (nyilván elsősorban az orosz nemzetiségűek számára), Csehor­szág és Olaszország is. A portfo­­lio.hu gazdasági hírportál szerint Csehországba 2015 óta 122 ezer ukrán vendégmunkás érkezett, és a cseh kormány az őket is sújtó munkaerőhiány miatt ezt ráadásul a duplájára szeremé emelni. Szlovákiában is egyre nagyobb a munkaerőhiány, elsősorban a nyugat-szlovákiai autógyárak igényelnek egyre több új alkalma­zottat. Csémi szerint amint meg­ugrik az igény a külföldiek legális foglalkoztatása iránt, automatiku­san megszaporodik az illegális munkavállalók száma is, ezért a hatóságok a megszokottnál gyak­rabban tartanak majd ellenőrzése­ket. Például múlt csütörtökön egy kassai építkezésen 62 illegálisan dolgozó külföldi munkást tartóz­tattak le. A 38 moldovai és 24 uk­rán állampolgárt kiutasították az országból, s egy évre kitiltották őket a schengeni övezetből; egy szlovák állampolgár ellen eljárás indult illegális foglalkoztatásért. Tavaly összesen 340 ilyen el­lenőrzést végeztek, a 3228 ellen­őrzött személyből 1773 volt kül­földi állampolgár. „Az illegális munka miatt 702 külföldit utasí­tottunk ki az országból” - ponto­sított Csémi. További részletek a 16. oldalon. (dem, TASR) Las Vegas: a bűnök városa belülről Helyszíni riportunk a kaszinók fővárosából, ahol újabban már engedélyezett a könnyű drogok fogyasztása is. Trükközések, prostitúció, szerencsejátékok az Új Szó riportere szemével. Holnap az Új Szóban

Next

/
Thumbnails
Contents