Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-20 / 42. szám
8 i KULTÚRA 2018. február 20. | www.ujszo.com A komoly es a komolytalan prózáról Visszapillantás száz év szlovákiai magyar irodalmára és R. Nagy Krisztián könyvbemutatója a Vermes-villában R. Nagy Krisztián és Csillag Lajos beszélgetése LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. A szlovákiai magyar irodalom - azon belül a szlovákiai magyar próza - száz ivéről is szó esett, valamint a legújabb termés - azon belül egy friss, ropogós első kötet - is terítékre került a Vermes-villában a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) által a magyar széppróza napja alkalmából megrendezett esten pénteken. A rendezvény résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Tóth Elemérről, gyermekirodalmunk jeles képviselőjéről és Gyüre Lajos költőről, majd Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke bevezetőjében arról beszélt: az először idén ünnepelt magyar széppróza napja jó alkalom arra, hogy szóba hozzuk egymás között a könyveket. Nem okvetlenül azokat, amelyek az eladási listák csúcsán állnak, hanem azokat, amelyek értéket képviselnek - ezen a napon (is) ezekről a művekről érdemes beszélni, a hozzájuk kapcsolódó élményeinket érdemes megosztanunk egymással. Regényfejezetek az elmúlt száz évből Hogy a magyar széppróza szőkébb, hazai horizontját pásztázva is volna mit megosztanunk egymással, azt N. Tóth Anikó elegáns áttekintése bizonyította. Az író, irodalomtörténész, a nyitrai egyetem oktatója Szépprózamozaik című előadásában előbb a szlovákiai magyar széppróza értelmezési keretét rajzolta fel. Megemlítette, hogy tulajdonképpen évfordulót ülünk, hiszen százéves a szlovákiai magyar irodalom létrejöttének ténye, majd felvázolta az alapvető korszakokat: a szlovenszkói magyar irodalom két évtizedét 1918-tól 1938- ig, amikor az irodalom elsődleges célja az identitás megőrzése volt, az írók előtt pedig ott tornyosult a kisebbségi regény megírásának a feladata; a második, 1950-nel kezdődő korszakot, amikor írásbeliségünk az ellenséges kultúrpolitika és a komBukott angyalok Pozsonyban Pozsony. Ma délután a fővárosban is bemutatják Grendel Lajos tavaly megjelent regényét, a Bukott angyalokat. Helyszín a Pozsonyi Magyar Intézet új székháza (Stefánikova 1.), a kezdés időpontja 14 óra. A szerzővel Keserű József irodalomtörténész beszélget, a műből Récsei Noémi és Zakál Gyula olvas fel. A regényről így írt lapunkban Szászi Zoltán: „Nem oldoz fel, nem is vádol, csak ténymegállapít. Megrajzolja a múlt valós karaktereit. Megrajzolja az átformálódásukat. Az áldozatokét és az árulókét, a megfigyeltekét és a megfigyelőkét. Az aktuális kor aktuális istenei a maguk képére formálva állították őket hadrendbe, s már a lázadásuk is hasztalan. Megfelelési kényszerük a vesztük, megtisztulni csak a halálban tudnak, mert a szeretet és a szerelem nem volt elég gyógyír a lélektelenné válás sebeire.” (k) munista ideológia támasztotta elvárások közepette kereste a maga útját; végezetül az 1989-es rendszerváltással induló harmadik szakaszt, amelyet „az irodalom felszabadításával” isjellemezhetünk.N. Tóth Anikó utalt ennek a horizontnak a problematikus jellegére is, amikor Németh Zoltán Szlovákiai magyar irodalom: létezike vagy sem? című pamfletj ének egyik sarkalatos megállapítását idézte: Az esztétikának nincs szüksége a szlovákiai magyar irodalomra. Az identitásnak talán igen. Az előadó a szűkös időbeli kereteket tekintetbe véve egyfajta ajánlásként öt könyvet emelt ki a 100 év terméséből, mégpedig a időszak két végéről válogatva. Az alapozó nemzedékből a losonci Darkó István Deszkaváros című, 1938-ban megjelent regényét, melyben a szerző egyéni életutakon keresztül a szlovenszkói magyar közösség megszületését, egy regionális identitás kialakulását rajzolta meg. Szenes Piroska Csillag a homlokán című regényéről annak idején Kassák Lajos írt érzékeny kriTarolt a London. A Három óriásplakát Ebbing határában kapta a fődijak zömét a Brit Film- ás Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján. Martin McDonagh filmjét kilenc díjra jelölték, és ötöt gyűjtött be a megbízható Oscar-előrejelzőnek tekinthető rendezvényen. Megkapta a legjobb filmnek, a legjobb brit filmnek és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díjat, Frances McDormandnek ítélték a legjobb női főszereplő díját, és Sam Rockwell lett a legjobb férfi mellékszereplő. A legtöbb, 12 jelöléssel A víz érintése indult. Guillermo del Toro filmje megkapta a legjobb rendezőnek járó BAFTA-díjat, továbbá a legjobb produkciós tervezés és a legjobb eredeti filmzene díját. A Winston Churchill háborús éveiről szóló A legsötétebb órát ki-N. Tóth Anikó tikát, és a szerzőt Schöpflin Aladár is méltatta. A mű, amely egy kiszolgáltatott (szlovák) cselédlány történetét mondja el, egyebek mellett a női szexualitás kérdéseit is érintve, a maga idejében irodalmi botrányt kavart: a csehszlovák cenzúra nem engedte lene BAFTA-díjra jelölték. A fődíjak közül a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést Gary Oldman vehette át. A Dennis Villeneuve rendezte, producerként Ridley Scott által jegyzett Blade Runner 2049 nyolc kategóriában indulhatott a brit filmszakma legrangosabb díjaiért, akárcsak a Christopher Nolan rendezésében készült Dunkirk. A Blade Runner 2049-nek végül a legjobb fényképezésért és a legjobb látványhatásokért járó elismerést ítélték, a Dunkirk pedig a legjobb hanghatásért járó B AFTA-kitüntetést kapta. A vasárnap éjszakába nyúló gálán Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, a brit trón várományosa, a filmakadémia elnöke bejelentette: a legrangosabb elismerést, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia tagságát Ridley Scott kapja. A BAFTA-tagságról szóló oklevelet Kenneth Branagh nyújtotta át. A 80 (Somogyi Tibor felvételei) teijeszteni, Magyarországon pedig azért támadták, mert nem volt elég nemzeti. Neubauer Pál eredetileg németül megjelent, egy nagy nemzetközi irodalmi pályázaton első díjat nyert, A jóslat című regénye azért lehet érdekes a mai olvasónak is, mert teljes mértékben kilép a szlovákiai magyar térből, és izgalmas műfaji változatra tesz kísérletet: a detektív- és a szerelmes regény mellett a polihisztorikus és az esszéregény kódjaival is eljátszik. Egyébként, közvetíthetünk egy jó hírt mindazoknak, akik kedvet kapnak az irodalomtörténeti ihletésű lapozgatáshoz: bár a könyvtárakból mára már jószerével eltűntek a fent említett művek nyolcvanas évekbeli kiadásai is, amelyek a Madách kiadó sorozatában jelentek meg, a szövegek digitalizált változata elérhető a Bibliotheca Hungarica honlapján. N. Tóth Anikó zárásként két friss, az elmúlt év végén megjelent könyvet is a közönség figyelmébe ajánlott: Száz Pál Fűje saijad mezőknek című, „virágnyelven” írt phytolegen-Ridley Scott életműdíjat kapott aBAFTA-gálán (Fotó: sita/ap) éves Scott köszönőbeszédében azt mondta: gyanúja szerint az elismerés mögött az a meggondolás is állhatott, hogy „adjunk már ennek is valamit, mielőtt túl késő”. A gálán több világsztár feketébe öltözött a munkahelyi szexuális zakdáriumát, valamint Bogyó Noémi Vakfoltok című regényét. Nem létező szúnyog a nem létező falon A magyar széppróza napja alkalmából megrendezett esten egy vadonatúj kötetet is bemutattak a közönségnek. A SZMÍT több mint tíz éve működő mentorprogramjának mára már olyan eredményei is vannak, mint R. Nagy Krisztián Szúnyog a negyedik falon című novelláskötete; a fiatal szerzőnek Szászi Zoltán volt a mentora, aki egyben a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában most napvilágot látott, egy híján húsz rövidprózát tartalmazó könyv felelős szerkesztője is. R. Nagy Krisztiánt a dunaszerdahelyi könyvbemutatón a kor- és pályatárs Csillag Lajos kérdezte, mintegy a beszélgetés formájává téve az egyik elhangzott felvetést, mely szerint a kortárs irodalomban túl sok a komolyság, hiányzik a lazaság, a fiatalok is úgy imák, mintha már az első kötetükkel klasszicizálódni akarnának. Ehhez képest a rövidfilmforgatókönyvet és videojátékokat is író R. Nagy Krisztián vállalja, hogy szövegei a szépirodalom és a lektűr határán helyezkednek el, és bizonyos értelemben klisékből épülnek fel. Mint mondta, előszeretettel használ kész, az emberi tudatba beivódott kliséket, kódokat, mert rajtuk keresztül gyorsan lehet sok információt közölni, ugyanakkor igyekszik ezeket nem szokványos módon alkalmazni. Izgalmasnak találja az intermedialitást, írásaihoz nemcsak az irodalomból, hanem filmekből is merít inspirációt, miközben elsősorban a narratív technikák érdeklik, az a mód, ahogy a képvilág szöveggé alakul át. És persze kihívás a játék is a fikció lehetőségeivel. R. Nagy Krisztián a kötet címéről szólva elmondta, nem szerepel szúnyog a könyvben, a negyedik fal viszont filmes kifejezés: ha egy szobát vesznek, soha nincs negyedik fal, mert ott áll a kamera. Ha ott mégis feltűnik egy szúnyog, akkor mindenki érzi, hogy valami zavar támadt - például felmerülhet a kérdés, hogy a fiktív karakterek tudják-e magukról, hogy nem valódiak. latások áldozatai iránti szolidaritás jegyében. Fekete kosztümben jelent meg mások mellett Angelina Jolié, Jennifer Lawrence, Sahna Hayek és Kristin Scott Thomas is. Feltűnést keltett Katalin hercegnő, Vilmos felesége, aki ugyan nem fekete, de csaknem feketés színben játszó sötétzöld ruhát viselt, amelyet fekete öv és fekete kézitáska egészített ki. A vasárnap esti BAFTA-gála elé időzítve több mint kétszáz brit és ír filmcsillag aláírásával nyílt levél jelent meg a The Observer című lapban, amiben a munkahelyi szexuális zaklatás jelenségének azonnali felszámolását követelték nemcsak a film világában, hanem a társadalom minden szegmensében. Az aláírók között szerepelt Emma Thompson, Keira Knightley és Emma Watson is. Emma Watson egymillió fontot adományozott a szexuális zaklatás elleni fellépés összehangolására létrehozott alapítványnak. (MTI) Három óriásplakát
