Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-17 / 40. szám
Nagy Hajnal Csilla tárcája a Szalonban _____20. oldal A asszony, aki /l __ világhírű férje életművében /% M csak egy titok-JL JLJLJ zatos L. betűként szerepel, mindene volt Márai Sándornak. Hitvese, barátja, kritikusa, de legfőképp mindent meghallgató és sok mindent elnéző társa. A csendes szövetséges, aki nélkül Márai nem nőhetett volna igazán naggyá, mert a háttérben ő volt az erő, a biztonság és a bizonyosság. Az írófeleségek között mégis a legkevésbé ismertek közé tartozott, még a leghűségesebb Márai-olvasók is csak a nevét ismerték Ötvös Anna kassai helytörténészt ezért kezdte el érdekelni, ki is lehetett, milyen családból származott a finomlelkű, rendkívül művelt Matzner Ilona, azaz Lola, aki Márai mellett mindent eltűrt, és mindent elviselt. Lola könyve című művében elsőként emelte ki Márai Sándor feleségét az ismeredenségből. Márai életrajzából annyit tudni lehetett, hogy a felesége is kassai volt. Hogyan lehetséges, hogy ön előtt senki nem járt utána, ki is volt a titokzatos L., akit oly gyakran említ a naplóiban? Ez számomra is rejtély. Én is Máraitól jutottam el Loláig, de meglepődve tapasztaltam, hogy a kassaiak is alig tudnak többet róla, mint hogy létezett. 1999-ben olvastam egy interjút Lola húgával, Kertész Zsazsával Márai Sándorról, és arra gondoltam, hogy megpróbálok utánajárni. Sajnos, Zsazsa néni és férje időközben meghalt, velük már nem tudtam beszélni, de felkerestem Kassán több olyan idős embert, akik még ismerhették a Márai családot. Ezekből a személyes visszaemlékezésekből alakult ki előttem a huszadik század eleji polgári Kassa képe, amelyben a Matzner család nagyon komoly szerepet játszott. Egy helytörténész számára igazi csemege lehet, amikor egyremásra derül ki, mennyi szállal kötődött a család Kassához, és mi mindent tett a városért. Valóban olyan volt, mint amikor betekintünk egy vakablakon, és egy picike ponton keresztül elképesztően színes világ tárul ki előttünk. Idős embereknél kezdtem a kutatást, és ők szinte egymásnak adtak engem. Az első, egy hölgy, aki évekig Zsazsa néni kártyapartnere volt, mondott egy-két nevet. Majd azok az emberek is említettek valakit, és én mindenkihez elmentem. Azokhoz is, akikről azt mondták, hogy nem érdemes, mert csak az időmet vesztegetem. Ám minden beszélgetés egy lépéssel tovább vitt. így jutott el ahhoz az öregúrhoz is, aki Zsazsa néni fényképalbumát őrizte, benne sok fotóval Loláról és Móráiról? Ez az idős úr műgyűjtő volt, ismerte a kassai polgári családokat, bejáratos volt hozzájuk, és gyakran vásárolt is tőlük különböző régiségeket. Amikor Kertész Gábor bácsi meghalt, az autó ott maradt Zsazsa néninek, de ő nem vezetett, és ez az úr felajánlotta neki, hogy ha kell, hozza-viszi. Gondolom, 2018. február 17., szombat, 12. évfolyam, 6. szám A Matznert család; Sámuel, Irén, Lola, és Lola és Zsazsa (Fotók: Matzner Ilona albuma, Ötvös Anna tulajdona) A csodálatos Lola A nő, aki akkor is szerette Márait, amikor az másba volt szerelmes ebben lehetett némi kalkuláció is, talán azt remélhette, hogy így még közelebb férkőzhet hozzá, és több értékes tárgyat vásárolhat meg. Kassán szinte mindenki ismerte a Kertész házaspárt, mert hatósági fordítók voltak, és sok emberrel kerültek kapcsolatba, de mindenki azt mondta, hogy Zsazsa néni élete végéig nagyon bizalmatlan és távolságtartó, volt. 2001-ben halt meg, 1999-ig élt Kassán, és mielőtt elköltözött Haifára, úgy tudom, teljesen felszámolta a lakását. Ekkor kerülhetett a fényképalbum az említett régiségkereskedőhöz, akihez én 2010-ben jutottam el. Nem is igazán tulajdonított neki nagy értéket, egyszerűen csak szerette a régi képeket. Elmondtam neki, hogy ez nem egy közönséges családi album, hanem irodalomtörténeti értéke van. Felajánlotta, hogy vegyem meg, és kezdjek vele, amit akarok. Most tehát az én tulajdonom, de a Petőfi Irodalmi Múzeumban van letétben. A kevés fotóról, amelyeken Márai Sándor és Lola látható, valami különös harmónia sugárzik. Pedig Márai írásaiból arra lehet következtetni, hogy nem volt különösebben nagy véleménnyel a nőkről, úgy tartotta, csak gyengítik a férfiakat. Lola volt a kivétel? Lola volt a másik fele, de ez lehet, hogy Márai számára is csak élete második felében derült ki. Ha a fotóikról derű sugárzik, ez elsősorban Lolának köszönhető, ő volt az a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség, aki elcsitította a viharokat. Mert a kapcsolatuk egyáltalán nem volt felhődén, de minden gond és baj ellenére nagyon erősen összetartoztak. Azt ki lehet mondani, hogy Márai többet nyert ezzel a házassággal, mint Lola? Ezt nem tudjuk, mert Lola naplói még nem nyilvánosak, tehát nem tudjuk, ő hogyan élte meg a viharokat. De az író számára valószínűleg kényelmesebb volt ez a kapcsolat, az Egy polgár vallomásaiban is úgy jellemezte, hogy sokáig olyan volt, mint egy ápoló és egy ápolt viszonya, amelyben természetesen magát értette az ápolton. Lola gyengéd figyelemmel, megértéssel viszonyult hozzá, és mindenben kiszolgálta. De abban biztos vagyok, hogy tudatosan vállalta ezt a szerepet Az írót csodálta ennyire? Mert rendkívül művelt, tájékozott nő volt, aki már lánykorában is sokat sportolt, utazott Olyan nagypolgári családban nőtt fel, ahol nagyobb ambíciói is lehettek volna, mint hogy kiszolgálja a férjét A Matznerek Kassa legbefolyásosabb családjai közé tartoztak, anyai nagyapjáról, Moskovics Jakab orvosról még évtizedekkel a halála után is tisztelettel beszéltek a városban. Felesége, Korn Mária jótékonysági nőegyletekben tevékenykedett, szinte nem létezett olyan kassai egyesület, amelynek ne lett volna tagja. Lola édesanyja, Irén tehát olyan családban nőtt fel, ahol hagyomány volt a jótékonyság és az emberszeretet, és ezt a hozzáállást tanulta tőle Lola is. Azt hiszem, ő Márait mint embert csodálta, a tartását és az okosságát, mert intelligenciában és műveltségben abszolút egy szinten voltak. Köztudott, hogy ő volt Márai műveinek az első olvasója, és az író nagyon adott a véleményére. Kosztolányiné Harmos Ilona, aki szinte minden írófeleséget kifigurázott, egyedül Lolát nem vette a szájára. Úgy írt róla, mint egy nagyon finom, diszkrét és békülékeny teremtésről. Ez a kép bontakozott ki ön előtt is a kutatásai során? Egy nagyon erős, magabiztos nőt láttam, aki tudta, mit vállal. Fontos ebben a történetben az a nagypolgári miliő, amelyben felnőtt és a család, amelyből származott. Otthon azt látta, mennyire fontos a nagypapa, majd az édesapa munkája, és hogy a nagymama, majd az ő édesanyja is hogyan tudta ezt a háttérből támogatni. A Moskovicsoknál és a Matznereknél mindig a családi összetartozás, egymás megbecsülése volt a fontos. Lola számára ezért nem lehetett másodrendű feladat, hogy ő feleség, mert ezt tartotta természetesnek (Folytatás a következő oldalon.)
