Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-16 / 39. szám
4 RÉGIÓ 2018. február 16. | www.ujszo.com Elhunyt Agocs Zoltán Elhunyt Agócs Zoltán építészmérnök, egyetemi tanár. Agócs Zoltán 1938. április 24-én született Füleken. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, apozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet. 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója volt, 1990-től egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994 és 2000 között tanszékvezető professzor. Számos csehszlovákiai és külföldi híd és acélszerkezet tervezésében vett részt. Egyik kezdeményezője volt a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének. Több tankönyv, monográfia szerzője, a Magyar Televízió Mindentudás Egyeteme c. sorozatának első szlovákiai magyar előadója volt. Több szakmai és tudományos társaság tagja, 1998-tól a temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli professzora. A legnagyobb elismerést - mémöktársaival közösen - a legújabb pozsonyi híd, az Apolló híd szerkezetének megtervezéséért kapta. Főbb kitüntetései: Jedlik Anyos-díj; Eudovít Stúr-díj III. fokozat; Magyar Művészetért Díj; Szent Gorazd Nagy Emlékplakett. Részt vett a pozsonyi Duna-hidak és a dunaújvárosi Duna-híd tervezésében. A pozsonyi műegyetem professzora több Agócs Zoltán (1938-2018) külföldi intézmény vendégtanára, tudományos és szakmai értekezések szerzője, számos hazai és nemzetközi konferencia és külföldi egyetem előadója volt. Egyetemijegyzetek és monográfiák szerzője vagy társzerzője. Fő tudományos és kutatási területe a kábelszerkezetek elméleti és szerkezeti kérdései, valamint az acélszerkezetek diagnosztizálása és rekonstrukciója volt. E témakörökben huszonhárom kutatásban vett részt, vezetőként illetve társvezetőként. Agócs Zoltántól február 19-én 14 órakor vesznek végső búcsút Szencen. (k) RENDŐRSÁGI NAPLÓ Hat utas megsérült egy buszbalesetben Tornaija. Hatan megsérültek, amikor tegnap kora reggel felborult egy autóbusz Tornaija határában. A buszban mintegy 15-en utaztak, közülük hatan megsérültek, hárman súlyosan. A sérülteket kórházba szállították. (TASR) Suhancok raboltak ki egy férfit Sinna (Snina). Tizenéves fiúk raboltak ki egy 57 éves férfit Szinnán. Egy 15, egy 12 és egy 13 éves fiúkból álló társaság szólította le. Cigarettát kértek tőle. Beszélgetés közben az egyik fiú felajánlotta, hogy hívják fel a nagynénjét, aki szexuális szolgáltatásokat nyújt. A férfi beleegyezett, és elővette a pénztárcáját. A suhancok kitépték a 30 eurót a férfi kezéből, és elszaladtak. A 15 éves tettes ellen eljárás indult, egy év börtönt kaphat. (SITA) Holtrészegen vezetett Érsekújvár. 2,23 ezreléknyi volt a véralkoholszintje annak a 41 éves nőnek, akit az Érsekúj vári járásban állítottak meg a rendőrök. Azonnal őrizetbe vették. (SITA) Bombariadó volt Pozsonyban Pozsony. Bombariadó volt tegnap a belügyminisztérium több pozsonyi épületében. A bejelentés után a rendőrség azonnal kivonult. Bombát sehol sem találtak. A Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság rémhírterjesztés miatt eljárást indított. (TASR) Ötmillió euróból újul meg a Rákóczi-kastély A kastély komplex rekonstrukciója 2020-ra fejeződhet be (A szerző felvétele) Véletlenül született Borsiban Zrínyi Ilona 1676-ban Munkácsról Regécre vezető útja közben megszállt Borsiban, vagyis a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt látta meg a napvilágot. 1684-ben a magyargyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak a kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688- ban a Thököly Imre seregeinek maradványaként martalóckodó szabadcsapatokfelgyújtották a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor az épület romos állapotban volt, egyes helyiségeit már akkor elkezdték tatarozni. (w) LECZO ZOLTÁN I, 6 milliárd forint (5,2 millió euró) magyarországi támogatásból újulhat meg a borsi kastály, II. Rákóczi Ferenc szülőháza. A munkálatok költsógeit a magyar kormány által nyújtott keretből állják. IMkli A beruházás részleteiről a Rákóczi-kastélyban tartott sajtótájékozatón beszélt Latorcai Csaba, a miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára és Diószegi László, a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet igazgatója. Az elhangzottak szerint a komplex rekonstrukció két lépésben valósul meg: az első szakaszban az épület külső falait és tetőszerkezetet restaurálják, kicserélik az ablakokat. Erre a célra 800 millió forintot (2,6 millió eurót) szánnak, a munkálatok már az év végén befejeződhetnek. Latorcai Csaba elmondta, a második fázisban - mely előreláthatólag 2020-ig tart - kb. ugyanekkora összegből a kastély belső terei újulhatnak meg. Hét emlékszobát, két konferenciatermet, egy esketőtermet, három korabeli műhelyt és egy kiállítótermet alakítanak ki, szálloda és étterem is lesz a kastélyban. A pénzt a Borsi vezetése és a Teleki László Alapítvány által létrehozott II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet számlájára fogják utalni. Varga Anna Tünde, Borsi polgármestere lapunknak elmondta, a kastély a felújítás után is a község tulajdonában marad. Új munkahelyek is lesznek a létesítményben, a vendéglőben legalább 15 embert foglalkoztathatnak. A csehszlovák hatóság még az első köztársaság idején elrendelte a borsi kastély lebontását, a döntést csak az Országos Zrínyi Ilona Kör Beneshez írt kérelme után változtatták meg. Az épület már akkor nagyon rossz állapotban volt. Egy ideig terményraktárként szolgált, később a földszinti helyiségekben szarvasmarhát, lovat és juhokat tartottak. Miután a bécsi döntés következtében a községet visszacsatolták Magyarországhoz, 1938-tól múzeum működött itt. A vármegyék gyűjtést szerveztek a szülőház felújítására, az összegyűlt 19 ezer pengőből felújították az épületet, és az emeleti szobákban II. Rákóczi Ferenc életéhez kapcsolódó tárgyakból kiállítást rendeztek. 1944- ben teljesen kifosztották a múzeumot. A háború után másfél évtizedig a hadsereg kaszárnyaként használta az épületet. Miután a katonák elköltöztek innen, az nagykereskedelmi vegyesáru-raktár, szövetkezeti terményraktár, majd iskola és óvoda működött a kastélyban. A nyolcvanas években a Kelet-szlovákiai Múzeumnak voltak itt raktárhelyiségei. 1987-ben mintegy 22 millió csehszlovák korona költségvetéssel elkezdődött a kastély teljes rekonstrukciója, ám a felújítás után II. Rákóczi Ferenc szülőháza a korábbinál is rosszabb állapotba került. A restaurátorok 3,5 millió koronát használtak fel arra, hogy leverjék a falakról a vakolatot, kiszedjék az ablakokat és az ajtókat, felszedjék a padlózatot, eltávolítsák a tetőszerkezet egy részét. A munkálatok később teljesen leálltak. A rendszerváltás után a felújításra mintegy 500 ezer korona állami támogatást kapott a község, majd a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától érkezett 12 millió forint. Ebből az összegből sikerült az épületet befedni, és egy nemzetközi építőtábor szervezésével kitakarítani a kastély környékét. Később a NKÖM-tól kapott 17 millió forintos támogatásból a sarokbástya kőperemeit, a padlózatát és a mennyezetét restaurálták, valamint az épületnek azt a részét, melyben a források szerint a fejedelem szülőszobája található. Itt később kiállítóhelyiségeket is berendeztek. A szlovák és a magyar kormány, valamint az EU támogatásával végzett felújítás 2006- ban pénzhiány miatt leállt. Az átépítés gondolata 2013-ban merült fel újra, ezt Ader János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő is támogatta. Az eredeti elképzelés szerint a kastélyt 20lóban, II. Rákóczi Ferenc születésének 340. évfordulóján nyitották volna -meg. Életveszélyes a híd korlátja, de csak egy részét cserélték ki SZÁZ ILDIKÓ Több alkalommal is felhívta a Szlovák Közúti Igazgatóság (SSC) figyelmét a város vezetése, hogy alapos felújításra szorulna a vágsellyei híd, mert a korlátja életveszélyes. BLOiHliill Decemberben megkezdték a korlátok lecserélését, de kiderült, hogy csak néhány szakaszt fejeztek be. Már két évvel ezelőtt figyelmeztette a híd járdáinak rossz állapotára Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere az SCC vezetését azon a ta-A vágsellyei híd az egyetlen, amely összeköti a két városrészt, lezárása megbénítaná a forgalmat a járási székhelyen (A szerző felvétele) lálkozón, melyen szó volt a forgalmi gondokról. A hidat elsősorban azok használják, akik a Vág túloldalán lévő Vágvecse városrészben élnek, mert így néhány perc alatt gyalog is eljuthatnak a város központjába. Erre vezet az út a városból a Duslo vegyi üzembe is. Az új járdaburkolat lerakásakor két napra lezárták a hidat. A közúti igazgatóság dolgozói eredetileg azt tervezték, hogy a járda felújításakor lefestik a védőkorlátokat, ám kiderült, olyan rossz állapotban vannak, hogy ki kell cserélni őket. A vágsellyei képviselők többször tolmácsolták a lakosok kérését a város vezetésének, hogy mielőbb javíttassák meg a korlátot, mert életveszélyes. „Nagy meglepetésünkre a regionális útkezelőség csak a korlát egy részének felújítását tervezte, a többit az önkormányzat feladata lett volna kicserélni. Később sikerült tisztázni a helyzetet, és ígéretet kaptunk arra, hogy mindkét oldalon új, biztonságosabb korlát lesz a hídon” - válaszolta Belicky a képviselői interpellációkra. Végül tavaly decemberben cserélték ki a rozsdás korlát egy részét, és várhatóan a közeljövőben folytatják a felújítási munkálatokat. A város vezetése sürgeti a rekonstrukció mielőbbi folytatását, újabb tárgyalásokat kezdeményez ez ügyben a közúti igazgatóság szakembereivel.
