Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-16 / 39. szám
2 KÖZÉLET 2018. február 16.1 www.ujszo.com Kétnyelvűsödhetnek a közlekedési táblák FINTA MÁRK Elképzelhető, hogy nemsokára már nem csak gerillaakciók keretében kerülnek majd ki az utak mellé kétnyelvű útjelző táblák Dél-Szlovákiában - s ezek a helyükön is maradhatnak, nem szereli le majd őket senki. Egy belügyi rendelet megváltozásával ugyanis megszűntek a kétnyelvűség fokozatos bevezetésének adminisztratív akadályai a közlekedési táblákkal kapcsolatban. Ezt Bukovszky László (Híd) kisebbségügyi kormánybiztos jelentette be mondván, a kormánybiztosi hivatal és a közlekedésügyi minisztérium elérte a belügyminisztériumnál a közúti közlekedési törvény belügyminisztériumi végrehajtó rendeletének módosítását. Azonos méret A kétnyelvűségi kezdeményezéseiknek elmondása szerint két látható eredménye van: egyrészt módosulnak a helységnévtáblák a nemzetiségek lakta településeken, a kisebbségi nyelvű táblák most már azonos nagyságúak lesznek a szlovák nyelvűekkel. Ez annak ellenére is előrelépés, hogy az Érsek Árpád vezette közlekedési minisztérium eredetileg azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a szlovák és a kisebbségi nyelvű megnevezés egy névtáblára kerüljön. Érsek azonban kérdésünkre azt mondta, ezt végül a törvény nem tette lehetővé. A táblacsere egyébként nem lesz automatikus: a táblák kihelyezésének felelősei anyagi lehetőségeikhez mérten kérhetik a táblák lecserélését, külön pénzkeret erre nincs. Az újonnan kihelyezett helységnévtáblák azonban már az új szabályozást követik, így a változás fokozatos lesz. Minden szinten kétnyelvű A másik eredmény Bukovszky szerint, hogy a belügyi rendeletbe bekerült egy bekezdés, mely szerint a közúti táblákon az államnyelvtől eltérő nyelveket is lehet használni külön jogszabályokkal, illetve a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségekkel összhangban. Ez azt jelenti, hogy február 1-től, a rendelet hatályba lépésétől kezdve lehetőség van arra, hogy a szöveges közúti jelzések, például a tiltó, utasító, irányjelző, információs és kiegészítő táblák is kétnyelvűek legyenek. Bukovszky elmondta, a belügyi és a közlekedésügyi tárca, valamint a kormánybiztosi hivatal arról tárgyal a következőkben, hogy mindezt minél szélesebb körben alkalmazhassák. Néhány évvel ezelőtt a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistacsoport gerillaakciók keretében több kétnyelvű táblát és feliratot is kihelyezett Dél- Szlovákiában. Ilyen magyar-szlovák tábla került ki például Dunaszerdahely környékén, ám ezt a közútkezelő rövid időn belül eltávolította. Bukovszky arra a kérdésünkre, hogy a módosított belügyi rendelet arra is lehetőséget adhat-e, hogy ilyen kétnyelvű útjelző táblák kerülhessenek ki a dél-szlovákiai utak mellé, azt mondta, a rendelet annyira általánosan fogalmaz, hogy elméletileg erre is lehet lehetőség. Ahogy arra is, hogy kétnyelvűek legyenek a barna színű tájékoztató táblák, például az is, mely a komáromi erődöt csak szlovákul jelöli meg, és eddig hiába is próbálták kétnyelvűsíteni az aktivisták. „A kérdés az, meddig tudunk elmenni a tárgyalásokon, de én azt szeretném, hogy a kétnyelvűség lehetőségét a lehető legszélesebb értelemben terjesszük ki” -jelentette ki. Bukovszky leírta az egyébként nem túl egyszerű kétnyelvűsítési folyamatot is: ha beérkezik az igény egy táblára, akkor a belügyminisztérium megbízza a közlekedési minisztériumot a tábla formájának kidolgozásával. Ha a forma átmegy a belső jóváhagyási folyamaton, akkor bekerülhet a forgalomba. A kétnyelvűsítést a kisebbségi kormánybiztos fogja kezdeményezni, a tárgyalások után kiválasztja azokat a táblákat, illetve táblatípusokat, melyekre érvényesíthető a kisebbségi nyelvtörvény és a belügyi rendelet erre vonatkozó része. Kétnyelvű kötelesség Orosz Örs, a Kétnyelvű Dél- Szlovákia egyik alapítója, aki jelenleg az MKP színeiben a Nyitra megyei idegenforgalmi bizottságot vezeti, lapunknak azt mondta, annak rendkívül örül, hogy megoldódott egy szimbolikus kérdés, és a nemzetiségek alárendeltségét sugalló kisebb, kék színű helységnévtáblák problémáját felszámolták. „Ez egy vitathatatlanul pozitív fejlemény. Ellenben a kétnyelvű irányjelző táblák ügye továbbra sem rendeződött” - jelentette ki az Új Szónak. Elmondta, a változásokkal csak azon törekvések elől hárult el az akadály, melyek évekkel ezelőtt például a komáromi erődről szóló táblákat próbálták kétnyelvűsíteni, ám az aktivistáknak meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. „A kétnyelvűségért küzdő aktivisták nevében mondhatom, elváljuk, hogy ezt a módosítást a kormány váltsa aprópénzre”-jelentette ki. Hozzátette: a táblákra vonatkozó norma nemrég megváltozott, és előbb vagy utóbb minden közúti táblát lecserélnek az új szabályoknak megfelelőkre, melyeken például más a betűtípus. „Az lenne a komoly eredmény, ha ezzel a táblacserehullámmal megoldódna a kétnyelvűség kérdése is. A kétnyelvűségnek nem lehetőségnek kell lennie, hanem az államra nézve, melynek adót fizetünk, kötelességnek” - zárta. Nem sok munkahelyen lesz 13. fizetés A közlekedési tárcánál a legtöbb a hiányosság ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormányhivatal ellenőrzési osztálya a minisztériumok körmére nézett. A tárcák munkájáról készített jelentést február 14-én terjesztették elő a kormányülésen, a nem teljesített feladatok listája hosszú. Az utolsó negyedévből még 52 feladat vár teljesítésre. A határidők betartásával a legnagyobb gondja a közlekedésügyi minisztériumnak van, az elvégzésre váró feladatok száma 16. Az egyik, több éve húzódó projekt, a privigyei elkerülő út építése. A privigyeiek a héten több mint nyolcezer aláírást tartalmazó petíciót juttattak el a kormányhivatalba azzal a céllal, hogy megsürgessék az építkezés megkezdését. A minisztérium azzal hárít, hogy uniós forrásokra vár. Érsek Árpád (Híd) közlekedésügyi miniszter régebbi adósságot is örökölt. A pozsonyi Milan Rastislav Stefánik repülőtéren az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése évek óta csúszik. A tárcánál azzal védekeznek, hogy kielemezték a lehetőségeket, az anyagot pedig elküldték véleményezésre a pénzügyminisztériumnak. Százalékarányosán Peter Pellegrini (Smer), a kormány beruházásokért felelős alelnöke és Peter Kazimir (Smer) pénzügyminiszter teljesítenek a legrosszabban. Pellegriniék hét feladat teljesítését nem végezték el; munkájukat észrevételek és hozzászólások százai lassítja. Azzal védekeznek, hogy a feldolgozást emberieröforrás-hiány késlelteti. Robert Kalinák (Smer) belügyminiszter sem jeleskedik a nyolc teljesítetlen feladattal: a migrációról szóló jelentés sem készült még el. Jozef Lene politológus úgy látja, nem könnyű a minisztériumok munkavégzésének hatékonyságát mérni, mivel mindig lehet hatékonyabban dolgozni. Azokat a területeket kell szigorúbban értékelni, melyek a jövő és a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságúak. Sajnos, épp itt hiányzik a hatékonyság. Az oktatásügy beharangozott, átfogó reformja két éve késik. (hn, ssz) LAJOS P. JÁNOS Több ágazatban is gondot okozhat a bérpótlékok májustól esedákes emelkedése. A kedvezményes 13. és a 14. fizetés pedig elsősorban a magasabb fizetésű alkalmazottak, illetve munkaadóik száméra lehet előnyös. Pozsony. A kórházaknak, a mezőgazdasági vállalatoknak, a kiskereskedelmi egységeknek—például az éjszaka vagy hétvégeken is nyitva tartó kisboltoknak -, a leszakadó régiókban működő, zömében alacsonyan képzett munkaerőt alkalmazó vállalatoknak - textilipar, élelmiszeripar - okozhat máj d problémát az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapi bérpótlék emelkedése. 20 milliós pluszkiadás A regionális kórházak jelenleg számolják, hogy éves szinten mekkora költségnövekedésre számíthatnak. „Ezzel a tétellel nem számoltunk a költségvetés tervezésekor, a fedezésükre mindenképpen pluszforrást kell találnunk” - mondta lapunknak Tomás Kral’, az or-A nővérek nem számíthatnak béremelésre (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden defi) szágszerte 14 kórházat üzemeltető Svet zdravia szóvivője. A több mint 50 regionális kórházat összefogó ; Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) előzetes számításai alapján összességében mintegy 20 millió euróval nőnek tagjaik bérköltségei, emiatt ; tárgyalni akarnak az egészségügyi minisztériummal. Ahol nem lesz 13. fizetés A kedvezményes 13. és a 14. fizetés esetében a vállalkozók azt tartják a legfontosabbbnak, hogy nem kötelező jellegű. „A rendszer azonban nagyon bonyolult, van, ami fél évben érvényes, van, ami csak év végén. Hátrány az is, hogy átlagbért kell fizetni, de a kedvezmény csak 500 euróig jár” - magyarázta Peter Kremsky, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (PÁS) ügyvezető igazgatója. Sokkal jobbnak tartaná, ha egységesebb szabályozást fogadott volna el a parlament. Nem tartja túlságosan reálisnak a 13. és 14. fizetést a mezőgazdaságban Bindics Zsolt az adó- és járulékkedvezmény ellenére sem. „A teljesítményt havi szinten értékeljük, nem mondhatom azt a dolgozóknak, hogy majd hat hónap utánkapnak prémiumot, mert akkor én kedvezményesen tudom kifizetni” - magyarázta a GreenCoop mezőgazdasági szövetkezet elnöke. Tovább nehezítik a kifizetést az egyéb törvényi feltételek, például a minimálisan kötelező 24 hónapos munkaviszony, vagy a teljes bér kifizetése. A13. fizetésre az egészségügyben sem számíthatnak, legalábbis általánosan, ágazati szinten biztosan nem. „Ilyen jutalomra az egészségügyben nincs forrás” - magyarázta Tomás Král\ a Svet zdravia szóvivője. A nő Márai mellett Ki volt Lola, a híres író titokzatos felesége, aki mindent eltűrt férjének? Interjúnk Ötvös Annával, a népszerű Lola könyve szerzőjével, plusz exkluzív fotók Lola albumából. li Holnap az Új Szóban
