Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-14 / 37. szám

261 SPORT 2018. február 14. | www.ujszo.com Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Pjongcsangból Knoch: „Most kezdődik az olimpia!" A magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók a városba som mertek kimenni a váltó elődöntői előtt. Megórte mindent ennek alárendelni, az 5000 méteres férfiváltó olimpiai döntőbe jutott, s már ezzel történelmet írt. „Ez egy klasszikus döntő. Amikor kis­gyerekként néztem a shorttracket, mindig ezek az országok har­coltak a döntőben: Kanada, Korea, Kína. Magyarország akkor a közép­mezőny végén kullogott. És most mi is ott vagyunk, és döntőt korizha­tunk velük” - mondta még mindig kissé hitetlenkedve Knoch Viktor az elődöntő pján. A Liu Shaolin Sándor, Liu Shao­­ang, Burján Csaba, Knoch Viktor összeállítású négyes rendkívül ma­gabiztosan, hibátlanul versenyezve jutott tovább. Végig az első­második hely valamelyikén halad­tak, s végül az olimpiai csúcsot futó Dél-Korea mögött másodikként ér­tek célba, tetemes előnnyel az ame­rikaiak és a hibázó japánok előtt. „Ez volt a terv, hogy elöl harcol­junk végig. Próbáltak minket meg­előzni, de egy körnél tovább senki nem volt előttünk, csak a koreaiak. Kihoztuk ebből a futamból a maxi­mumot” - értékelte a csapat telje­sítményét Burján Csaba. A magyar továbbjutás egy pillanatig sem for­gott veszélyben, a célvonalon átha­ladva teljes joggal törhetett ki a fi­úkból a diadalüvöltés. Pedig a nap nem indult túl jól, az (SITA/AP-felvétel) az előfutamából. Barátnőjét, Elise Christie-t azonban kizárták az 500 méteres táv döntőjében, a brit lány könnyek között jött le a pályáról. Liu Shaolin és Christie rendsze­resen háziversenyt rendeznek, me­lyikük szerez egy világversenyen előbb érmet. A legjobb távjuk még mindkettejüknek hátra van, a férfi 1000 méter döntőjét szombaton, a női 1000 méter fináléját pedig jövő csütörtökön rendezik. Ugyanekkor kerül sor a férfiak 5000 méteres vál­tójának döntőjére is, benne Kanada, Dél-Korea és Kína mellett az olim­piák történetében először Magyar­­országgal. (bt) Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor (balról a harmadik és negyedik) az 5000 méteres váltó selejtezőjében 1000 méter első előfutamában ki­zárták Liu Shaoangot, aki tavaly ezüstérmes volt ezen a távon a vi­lágbajnokságon. A váltóban vi­szont ez egyáltalán nem látszott a teljesítményén. „Ádó sose esik szét!” - kiabálta Burján Csaba, amikor az Ádó becenevű Liu Shao­angot arról faggattuk, hogyan tu­dott ilyen gyorsan túllépni a csaló­dottságán. „Bementem az öltözőbe, ráültem a biciklire és levezettem. Sok balsze­rencsés és rossz futamom volt az életben” - jegyezte meg Liu Shao­ang. A magyar váltó az utolsó pilla­natban harcolta ki az olimpiai indu­lás jogát, a kvótaszerzés rengeteg idegességgel járt, végül egy olyan futam döntött róla, amelyen a ma­gyarok nem is versenyeztek, azért kellett szurkolniuk, hogy riválisaik ne szelepeljenek túl jól. Az olimpiai elődöntő minden szenvedésért kárpótolta őket. „A sok balszerencse után most minden a mi oldalunkra állt - mondta Liu Shao­ang. - Nagyon jól jöttünk ki ebből a futamból, de mi is megtettünk érte mindent.” Liu Shaolin Sándor az olimpia el­ső versenynapján máris ötödik lett 1500 méteren, de a srácok annyira a váltóra koncentráltak, hogy még a városba sem mertek bemenni. „Mindannyiunkban volt kis szoron­gás, hogy a váltóval majd mi lesz, hogy lesz. Szóval mondhatjuk, hogy most kezdődik az olimpia!” - fogal­mazott Knoch Viktor. Burján Csaba a koreai tartózkodás alatt nem igazán találta a ritmust. „Úgy voltam vele, már csak men­jünk innen haza, úgyis rossz lesz. De az utolsó két nap rendesen felpör­getett” - mondta lelkesen Buiján. Kedden este paradox módon csak Liu Shaolin Sándor búslakodott, pe­dig ő a váltó sikere mellett annak is örülhetett, hogy 1000 méteren impo­náló magabiztossággal jutott tovább VI hová elsőként, Zuzulová 9.-ként indul Petra Vlhová egyér­telmű éremesélyes­ként vág neki ma ko­rán reggel (a 2. fu­tam hivatalosan 5.45-kor rajtol) az alpesi sízők női műlesikló számának, de Veronika Velez-Zuzulová is előkelő pozíci­óért szeretne küzdeni. A sorsolás értelmében Petra Vlhová elsőként kezdi majd a versenyt, a fő esélyesnek számító amerikai Mikaela Shiffrin harma­dikként, Veronika Velez-Zuzu­lová pedig kilencedikként rajtol majd. Petra Vlhová remek formában van, a szezon eddigi szakaszában stabil teljesítményt nyújtott. A mai versennyel kapcsolatban bizako­dó, de a pálya nehézségeire is pró­bál odafigyelni: „A lejtő nem tűnik komplikáltnak, viszont a várható erős szél és a kemény, jeges pálya miatt nagyon oda kell majd figyel­nem. Teljes erővel és odafigyelés­sel kell majd versenyeznem.” Honfitársnője, Veronika Velez- Zuzulová jelenlegi formáját már sokkal nehezebb behatárolni, hi­szen a kihagyott szezon után kér­déses, mennyire tud majd domi­nálni, esetleges meglepetést okoz­ni. Édesapja és egyben edzője, Ti­­motej Zuzula szerint a felkészülés az elvárásaik szerint zajlott: „A felkészülés a terveink szerint si­került. Veronika teljes odafigye­léssel készül: maximálisan az edzéseire, a versenyszámára kon­centrál.” A verseny favoritja a már emlí­tett Mikaela Shiffrin, rajta kívül Petra Vlhová, Wendy Holdener és Frida Hansdotter is esélyesek le­hetnek az aranyéremre. (TASR, rk) Zuzulová és Vlhová még a schwe­­chati repülőtéren (TASR-feivétei) PJONGCSANGI Receptek kezdőknek Második idegenvezetőnk a koreai nevén mutatkozik be. Nevének kö­zépső szótagja úgy hangzik, Dzsin, azt kéri, szólítsuk így, hiszen „a gintonicról mindenkinek vannak emlékei”. Ezúttal a hagyományos koreai konyhát bemutató múzeumot láto­gatjuk meg. Lisztesládák és zsíros­­bödönök, csak ők rizst és kimchit tartanak bennük. A múzeum igaz­gatónője saját maga avat be minket egy koreai specialitás elkészítésé­nek módjába, s közben mi is se­gédkezhetünk. Az indzsolmi egy ragadós rizses édesség. A megfő­zött rizst egy nagy „gyúródeszkára” öntve óriási faklopfolókkal addig döngölik (döngöljük! mi! koreai kántálás ritmusára!), amíg teljesen össze nem áll. Ezután az igazgatónő felszeleteli az egész masszát akkora darabokra, mint egy A4-es lap. A további szeletelést mi végezzük, miután a lapokat megforgattuk egy őrleményben, ami megbízható for­rások (Wikipédia) szerint azuki­­babból készül. Amikor már egész kis darabokra „szaggattuk”, még egyszer jól megforgatjuk a barnás porban, és már fogyaszthatjuk is. Nem túl édes, nagyon laktató. Az indzsolmi tipikus esküvői édesség, két okból szolgálják fel ilyenkor. Az egyik az, hogy a vőle­gény és a menyasszony közös éle­tükben majd úgy ragaszkodjanak NAPLÓ ; egymáshoz, ahogy a rizsszemek az ; indzsolmiban. A másik ennél pró­zaibb: mivel az indzsolmi tényleg I nagyon ragadós, az anyósnak ; összeragad tőle a száj a, és nem ; fogj a tudni szapulni a menyét. Délután egy buddhista szentélybe megyünk, ahol hagyományos tea­szertartáson találkozhatunk egy szerzetessel. Előtte megismerke­dünk a „templomi etikettel”: ha már elzsibbad a lábunk a török­ülésben (a lótuszülésre senkinek sincs esélye, pedig egy négyszeres i világbajnok műkorcsolyázó, je­­: lenlegi kommentátor is tagja a ki­­: rándulócsapatnak), akkor térdel- I hetünk vagy fel is állhatunk, de ki- I nyújtott lábbal ülni egy szerzetes : jelenlétében nagy illetlenség. : Izgatottak vagyunk, fészkelődünk ; az ülőpámákon. I Végre nyílik az ajtó, szürkéslila ; köpenyben belép egy negyvenes, ; csaknem teljesen kopaszra borot­­; vált... nő. Csak első pillantásra tűnik szigorúnak, szeméből böl­­; csesség és barátság sugárzik. Min­­; den kérdésünkre válaszol. El­mondja, hogy 17 évig tartott, amíg szerzetesnő lehetett, mivel ez egy hosszú folyamat, sok teszttel és fo­kozattal. Amikor ezt a hivatást vá­lasztotta, minden kapcsolatot meg kellett szakítania a korábbi életé­­: vei, a barátaival és a szüleivel is. Ez ■ kegyetlennek hangzik, de egyéb­­! ként minden összekapcsolódik, mi is biztosan találkoztunk már, lehet, hogy millió és millió évvel ezelőtt. Valami pozitív erő lengi körül há­zigazdánkat, teljesen a hatása alá kerülünk. Humora is van, hangosan kacag, amikor a szintén majdnem teljesen kopasz egykori négyszeres világbajnok korcsolyázó megdi­cséri a hajviseletét. Megtudjuk, hogy a szerzeteseknek is vannak okostelefonjaik, és használják az internetet, de természetesen medi­­tálás közben ez szigorúan tilos. A kolostor lakói hajnali négykor kel­nek, és nem ritkán napi 11-14 órát is meditálnak. Nincsenek folyton lótuszülésben, bizonyos időkö­zönként más testhelyzetben „lazít­hatnak”. Vendéglátó szerzetesnőnk köpenye alól így is kivillan a spor­tolóknak való bokafixáló kötés - hiába, a lótuszülés nem kíméli az ínszalagokat. Vendéglátónk kicsit félreérti a kérdést, amikor egy fiatal kolléga­nő félénken megkérdezi, meg tudná-e adni a boldogság receptjét. Arról beszél, ő mikor volt a leg­boldogabb: akkor, amikor a szer­zetessé válása legelső időszakában először érezte magát egynek Buddhával. Búcsúzóul azonban jó tanácsokat is kapunk tőle: „Szeressétek saját magatokat. A legnyilvánvalóbb ajándék, amit másoknak adhattok, a mosoly. Mosolyogjatok sokat. És legyetek udvariasak. Ha így tesz­tek, megtaláljátok a boldogságot.” Ilyen egyszerű. (bt)

Next

/
Thumbnails
Contents