Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-14 / 37. szám

Hogyan válasszunk középiskolát? Minden szülő a legjobbat szeretné a gyer­mekének, és sokan úgy vélik, egy kilence­dikes gyerek még nem elég érett arra, hogy eldöntse, mihez kezdjen az életben, képte­len kiválasztani leendő foglalkozását, illetve az arra felkészítő középiskolát. A pályaválasztási ta­nácsadók és a pszi­chológusok egy­aránt elismerik: a pályaválasztás ko­moly kihívás, s nem mindegyik 14-15 éves gyerek képes meg­hozni élete egyik legfontosabb döntését. A megfelelő foglalko­zás és középiskola kiválasztása esetenként nemcsak a tanulók­nak, hanem a felnőtteknek is komoly fejtörést okozhat. Ideális esetben a gyermek irányultsága adott, és képességei, tehetsége, érdeklődési köre alapján nem gond eldönteni, hol tanuljon to­vább. „Például egy kiváló előme­netelő, absztrakt gondolkodású tanulónak gimnáziumba kellene mennie. De ha egy gyerek nem találta meg önmagát az alapisko­lában, és 8-9 év alatt qem derült ki, mihez van tehetsége, akkor el kell gondolkodni azon, hogy milyen típushoz tartozik: tanulé­kony, a tananyag könnyen a fejé­be megy, vagy inkább valamilyen mesterség menne jobban neki” - magyarázza Elena Tomková pszichológus. Hozzátette: a gye­rekek és szüleik gyakran nem is sejtik, milyen sokféle foglalkozás létezik. Nincs fogalmuk arról, az egyes szakmák pontosan mit takarnak, ezért sokaknak téves elképzeléseik lehetnek az egyes foglalkozásokról, pozíciókról. „A helytelen elképzelések pedig könnyen tévútra vezethetik az eredetileg jó irányultságú fiatalt. Elég csak arra gondolni, hogy például sokféle szakorvos van, és az orvosnak nem feltétlenül kell betegekkel foglalkozni, végezhet kutatómunkát is” - jegyezte meg a szakember. Sok szülő számára komoly dilem­ma, hogy a pályaválasztást milyen mértékben bízzák gyermekeikre. Szakemberek szerint a döntést semmiképpen sem lehet az érin­tettek nélkül meghozni, de eseten­ként nem is lehet csak rájuk bízni. Ideális esetben hónapokon ke­resztül beszélnek a témáról, több szempontból megvitatják. Komp­likációk akkor merülhetnek fel, ha a szülők és a gyerekek elképzelési szöges ellentétben állnak, és a fel­nőttek olyan irányba kényszerítik csemetéiket, amelyik számukra nem megfelelő vagy vonzó - pél­dául ragaszkodnak hozzá, hogy a gyermek folytassa a családi hagyo­mányt, illetve valóra váltsa a szü­lők nem teljesült álmait. A lehetőségek mérlegelésekor min­denképpen figyelembe kell venni a gyermek adottságait. Olykor alábe­csüljük, máskor meg túlbecsüljük egy-egy tanuló képességeit. Ha a kiválasztott iskola elérhetedennek, a felvételi követelmények túl szigo­rúnak tűnnek, szükség esetén lehet külön felkészítő pótórákat venni. Tanárok vagy egyetemisták is szok­tak felkészítést vállalni. Már most tisztázni kell azt is, a gyerek med­dig akar tovább tanulni, szeret-e tanulni, s mekkora a valószínűsége annak, hogy a középiskola után va­lamilyen felsőoktatási intézmény­ben folytatja majd a tanulmányait. Bizonyos foglalkozásokra ugyanis nem elég a középiskola. Például aki orvos akar lenni, az orvosi egyete­met is el kell majd végeznie. Aki biztosan egyetemen akarja folytami tanulmányait, annak gimnázium­ban a helye. Napjainkban a gimnáziumok is szakosodnak, de még mindig ér­vényes, hogy általános irányult­ságúak. Ezzel szemben a szak­­középiskolákban a fiatalok már a tanulmányaik alatt szakmát tanulnak. „De ez nem azt jelenti, hogy innen nem lehet főiskolára menni. A szakközépiskola el­végzése után is lehet egyetemen tovább tanulni. Vagyis ha egy gyerek elektroműszerész szeretne lenni, nyugodtan választhat ilyen irányultságú középiskolát, s miu­tán leérettségizett, valamelyik fel­sőoktatási intézmény elektrotech­nikai karán mélyítheti tovább az ismereteit, nem muszáj feltétlenül gimnáziumba jelentkeznie” - ma­gyarázta Ivana Gregorová oktatás­ügyi szakértő. Ha az egész család tanácstalan, nem szégyen szakemberhez for­dulni, aki képes átfogóan érté­kelni a gyermek adottságait és tehetségét, illetve a szülőkkel és a gyermekkel közösen végiggon­w A lehetőségek mérlege­lésekor mindenképpen figyelembe kell venni a gyermek adottságait. dolja, megvitatja az érintett felek motivációját, hogy számukra mi a fontos a döntés meghozásában. Az iskolákban pályaválasztási ta­nácsadók, pszichológusok, speci­ális pedagógusok tevékenyked­nek, akik ugyancsak segíthetnek, ezenkívül kikérhetjük teljesen kívülálló, az iskolától független pszichológus véleményét is. A döntést nem szabad elkap­kodni, s előtte tanácsos alaposan tájékozódni. Ugyanakkor ember legyen a talpán, aki kiismeri ma­gát a jelenlegi munkaerőpiacon. Ugyanilyen nehéz kiigazodni a középiskolák hálózatában és széles kínálatukban. Az egyes intézményeket ne csak a nevük, hanem az általuk kínált szakok alapján osztályozzuk! Az iskola kiválasztásakor az egyik legfon­tosabb szempont, hogy a tanul­mányok hol mennyibe kerülnek, hol milyen kiadásokkal kell szá­molni, kell-e utaznia a gyerek­nek, van-e tandíj, kell-e kollé­giumot biztosítani számára stb. Mindezt előre át kell gondolni, nehogy a tanulmányok közben derüljön ki, hogy csemeténk a család szűkös anyagi helyzete miatt nem fejezheti be az iskolát. Mellékletünkben bemutatunk néhány középiskolát, közöljük a jelentkezési határidőket és a felvételi vizsgákkal kapcsolatos legfontosabb információkat, melyek remélhetőleg fogódzóul szolgálnak majd a helyes döntés meghozatalában, (sza) l

Next

/
Thumbnails
Contents